Elsősorban a náddal és gyékénnyel övezett nagyobb tavakat kedveli. A Balatonon felbukkan a strandok közelében is, de jól ismerik a Velencei-tónál nyaralók és a stégeken ülő horgászok is. Az utóbbiak etetni is szokták, és ezek a madarak akár néhány méterre megközelítik az embert.
Márciusban érkezik, október-novemberben vonul el, de már korábban, augusztusban és szeptemberben gyülekezni kezdenek, és ilyenkor néha messziről feketéllő, igen nagy csapataikat lehet megfigyelni. Éjszaka vonul, eközben a vizek környékén mindig előfordulhat, hogy a drótvezetéknek ütközik.
A fészek helyét a hím választja, több helyen is készít kezdeményeket. Mindig legalább arasznyira magaslik a víz fölé. A hím őrzi a territóriumot, a közeledő szárcsát, vízityúkot nyomban elkergeti. Az áprilisban lerakott 6-12 világosszürke alapon rozsdabarna és fekete pettyekkel egységesen beszórt tojáson hím és tojó egymást váltva kotlanak.
A fiókák 21-24 nap alatt kelnek ki, és néha már 12-15 órával később, máskor csak 3-4 nap múlva hagyják el a fészket. A fekete pihés apróságok feje pirosas, a szem környéke kékes színű. A hím gyakran pihenőfészket készít, a fiókák azon töltik az éjszakát. Szüleik 4-5 hétig etetik őket, nyolchetes koruktól tudnak repülni, és ekkorra válnak teljesen önállóakká.
A szárcsáról a Kistermelők Lapja februári számában olvashatunk részletesebben Schmidt Egon tollából. Jelen írásunk is az ő cikke alapján készült.