Back to top

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A kertészek fittebbek

Fotó: Pixabay
Minden testmozgás jót tesz az egészségünknek, ez alól a kertészkedés sem kivétel. Ásás, gereblyézés, hajlongás a gyomláláskor, nyújtózkodás a gyümölcsszedéskor, emelgetés – csak néhány példa azokra a mozgásformákra, amelyekkel mind energiát égetünk el és eddzük az izmainkat.

Fél óra gyomlálással 100 kalóriát lehet elégetni, ásással pedig 250-et.

Ez a mozgás emeli a pulzusszámot is, ami segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Ráadásul a kertészkedés titkos edző, hiszen a kerti tevékenységekkel az adott munkára figyelünk, elröppen a délután, mint egy pillanat. Ez koncentrációs gyakorlatnak is felfogható.

A kertészek boldogok

Fotó: Pixabay
Mentális és szociális jóllétünk szempontjából különösen jótékony a természetben tartózkodni. Sajnos napjainkban igen sokan, főként a gyermekek annyira távol kerültek a természettől, ami már viselkedési zavarokhoz, az önértékelés és az elégedettség változásához vezet. A jelenségnek nevet is adtak, ez (tükörfordításban) a természethiány rendellenesség.

Mai kutatások alátámasztják, hogy a természet gyógyír olyan viselkedési rendellenességekre, mint az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar).

Brit elemzésekből az is kiderült, hogy a gyerekek jobban koncentrálnak a tanórán, ha a természetben tartják azt. Ugyancsak jótékony a „zöld gimnasztika”, vagyis ha a gyerekek fát ültetnek vagy az ösvényeket gereblyézik. Léteznek olyan alapítványok, amelyek már tudatosan alkalmazzák gyógymódként a kertészkedést például krónikus betegségben szenvedőknek vagy magányosan élőknek.

A kertünk tehát nemcsak egy olyan hely, ahol növényeket termesztünk, hanem ahol kötődhetünk a természethez és javíthatjuk a kedélyállapotunkat és az önrétékelésünket.

Fotó: Pixabay
A legújabb kutatások rámutattak, hogy maga a föld is boldoggá teszi az embert, mégpedig egy talajbaktérium, a Mycobacterium vaccae segítségével. Amikor puszta kézzel nyúlunk a földhöz vagy belélegezzük az illatát, kapcsolatba kerülünk a baktériummal, és az beindítja a szerotonintermelésünket. A szerotonin pedig nemcsak hangulatjavító, hanem az immunrendszer működését is támogatja. A kertben közvetlen kapcsolatba kerülünk egy sor mikrobával, amelyek, mint kiderült, a mindennapi életünk fontos részei.

Ez a baktériumokból, mikrogombákból és protozoákból álló mikrokozmosz segít egy sor betegség megelőzésében, például távol tartja a depressziót és az autoimmun betegségeket.

Fotó: Pixabay
A szerotonin mellett a dopamin szabályozza az ember hangulatát. Saját gyümölcsünk vagy zöldségfélénk betakarítása bizonyítottan emeli a dopaminszintet, enyhe eufóriához hasonló érzést keltve. Ez valószínűleg vadászó-gyűjtögető őseinkből maradt agyi mechanizmus, és hasonló eredetű a túlzott vásárlás vagy a szociális médiától való függőség. Ezeknél jóval egészségesebb függőség a kertészkedés.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/growveg.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

D-vitaminban gazdagok a szoláriumozó tyúkok tojásai

A Martin Luther University Halle-Wittenberg (MLU) táplálkozási szakértőkből és agrárkutatókból álló egyik csoportja új módszert fedezett fel a tojások D-vitamintartalmának növelésére: a tyúkokat UV-fénnyel kell kezelni.