Back to top

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Fotó: Tóth Zsigmond
A Kárpát-medencében élő mogyorós pelék sokkal változatosabban táplálkoznak, mint nyugat-európai fajtársaik. Nálunk a somtól kezdve a csipkebogyón át a makkokig igen sokféle termést fogyasztanak. Az azonban közös mindannyiukban, hogy a nagy energiatartalmú táplálékot részesítik előnyben, így virágnektárt, sőt különféle ízeltlábúakat is előszeretettel kebeleznek be.

Az közismert, hogy jellemzően igen hosszú téli álomra szenderülnek, több olyan példányt figyeltek meg, mely szeptembertől májusig valóban ki sem mozdult a fészkéből. Ilyenkor 34-35 fokos testhőmérsékletük akár 2-4 fokosra is lecsökken, volt olyan megfigyelt példány, melynek szíve mindössze egyet vert óránként. De úgy tűnik, a klímaváltozás a mogyorós pelék életét is megváltoztatta.

A viszonylag rövid és enyhe telek miatt később hibernálódnak, s korábban ébrednek. Előfordul, hogy már február közepén a hirtelen jövő felmelegedés hatására a mogyorós pelék is elhagyják téli fészküket.

Ezek a bájos kisemlősök Magyarországon elsősorban a hegyes-dombos vidékeken fordulnak elő, de a vizes élőhelyeken, a puhafás területeken, sőt a nádasok környékén is gyakran megtelepszenek. Mivel elsősorban alkonyatkor és éjjel aktívak, kevesen látják őket, de úgy tűnik, egyre inkább urbanizálódik is a faj. Budapesten például szép számmal megfigyelték, így egyre több ember találkozhat vele, ismerheti meg. Emberközeli megtelepedését az is elősegíti, hogy egyre többen helyeznek ki mesterséges fészekodút környezetükben, melybe szívesen befészkelnek a mogyorós pelék is.

Fontos, hogy a nem várt albérlőt ne ebrudaljuk ki. Nemcsak ezért, mert védett, hanem mert például a patkányokkal vagy az egerekkel ellentétben nemigen terjeszthet emberre veszélyes betegségeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.