Back to top

Kell-e még a magyar zöldség-gyümölcs külföldön?

Az utóbbi 20 évben jó néhány zöldségféle kiszállítása szűnt meg, és továbbiak exportja "haldoklik". Ezt akár a piaci igények, a klíma változásával, gazdasági okokkal is magyarázhatjuk, a legnagyobb gond azonban az, hogy ezeket a termékeket nem tudtuk másokkal helyettesíteni, mutatott rá Majtényi Bernát, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója az V. Zsendülés kertészeti konferencián.

Egyebek közt a vörös-, fokhagyma, negyedelt pritaminpaprika, málna, egres, fekete-, piros- és fehér ribiszke, szamóca exportja szűnt meg, és a kör várhatóan tovább bővül például a korai káposztával, a kínai kellel.

A képet tovább árnyalja, hogy azokkal a termékekkel is baj van, amelyekről azt hisszük, gondtalanul értékesíthetők.

Majtényi Bernát: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyasztói igények változásait
Fotó: Rimóczi Irén
A szabadföldi paprikatermesztésünk az utóbbi 2 évtizedben évről évre csökken, mert egyebek közt a munkaerőhiány miatt romlik a jövedelmezősége. A hajtatásban a fehér paprika kárára emelkedett a kápia típus részesedése, az exportban azonban csak néhány évig volt bővülés, tavaly pedig visszaestünk a 2010-es szintre. Az export csökkenését azonban nem a felvevőpiac szűkülése, hanem annak az átalakulása okozta, amihez sajnos mi nem tudtunk, akartunk alkalmazkodni, hangsúlyozta a kereskedő. Ha továbbra sem vesszük figyelembe a fogyasztói igények változását, nem sok jóra számíthatunk.

Az áruházak kínálatában 3-4-szer annyiféle paprika szerepel, mint 10-20 éve, így nekünk is váltani kell, újabb paprikatípusokat is termeszteni kell, ez pedig nem megy fejlesztések nélkül, főként a hajtatásban, hangsúlyozta Majtényi Bernát.

A hazai zöldségexportból a paprikánál is nagyobb részesedésű görögdinnye esetében ennél is rosszabb a helyzetünk. Bár a 2000-es évek elején a világ öt legtöbb dinnyét exportáló országa közt tartottak bennünket számon, mára jócskán lemaradtunk, mert nem újultunk meg. Ezzel szemben a spanyolok és az olaszok elrobogtak mellettünk. Amíg nálunk a termelés jócskán visszaesett, a spanyolok az utóbbi 10 évben megkétszerezték a görögdinnye termőterületét, és a hazai fogyasztás igen nagy mértékű élénkítése mellett az exportot is növelték azokra is piacokra, ahová mi is szállítunk. Az olasz termelés és kiszállítás szintén számottevően nőtt.

A spanyolok tudtak váltani

Mindehhez egy dolog kellett: a piaci igények felmérése és kiszolgálása, annak megfelelő fajták, típusok termesztése, márkaépítés.

Ami nekik sikerült, nekünk nem, mert ha fel is ismerjük a gondot, nem sokat teszünk a változtatásért.

Majtényi Bernát úgy véli, hogy több tényezővel is magyarázhatjuk miért maradunk le mindinkább. Kereshetjük az okát a termesztési szerkezetben, hiszen a kisebb gazdaságoknak jóval kisebb a mozgásterük, nehezebben termelik ki a piaci igények kielégítéséhez nélkülözhetetlen fejlesztések költségeit. A tészeken kívül, a termesztőket összefogó, technológiában is segítő, piaci információkkal ellátó nagykereskedők támogatását is fölvetette. Illetve olyan támogatási formák bevezetését, amelyek a kötelező szabványokhoz kapcsolódó szolgáltatások (vízvizsgálata, növényvédőszer-maradék ellenőrzése, tanúsítások) elvégeztetését könnyítenék. Szerinte a támogatott beruházások egy részét nem előzi meg piaci felmérés, és vannak a későbbiekben egyáltalán nem működtetett beruházások is. Tőke, munkaerő és vállalkozó kedv hiányában késve követjük a trendeket. Gyümölcsben pedig nagy adósságunk a hazai fajtanemesítés, illetve a jól bevált magyar fajták háttérbe szorítása.

Racskó Anna, az Apimex Budapest Kft. ügyvezetője szerint a külföldi szállításainknak mindinkább a mennyiségnél és a minőségnél ma már jobban szűkíti a szigorú szermaradék-köveletmény.

De nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy a környező országokban is mind több zöldségből, gyümölcsből az önellátásra törekszenek.

Fotó: Bella Huba
Az 1993-ben kifejezetten zöldség-gyümölcs exportra alapított cég forgalmának a 40 százalékát ezért ma már a belföldi láncok ellátása teszi ki.

Az olaszok vagy a spanyolok versenyelőnye csak részben adódik az éghajlatból, termésmennyiségből, ezekben az országokban jóval nagyobb a termelők kereskedőkkel, termelői szervezetekkel szembeni bizalma, erősítette meg Kálmán András, a DélKerTÉSZ külkereskedelmi vezetője. Bár a szentesi tész ebből a szempontból az egyik kivétel, szinte 100 százalékos a tagi hűség, náluk is sokat dolgoznak azért, hogy a termelők megbízzanak a szervezetben, és úgy beszállítsák a terméket, hogy még nem tudják, mennyit kapnak majd érte. A hosszú távú értékesítési csatornákat ugyanis csak úgy lehet kiépíteni, ha tervezhető, és szavatolt a mennyiség. Sok termelő nem meri elkötelezni magát, és az energiájának, idejének egy részét még ma is a termesztés helyett a piac, felvásárló keresésére fordítja.

A nagykereskedők az export csökkenésének okait taglalták
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életünk lapjai: Korda György és Balázs Klári kertje

Elegáns környezet, harmónia, gondozott növények jellemzik Balázs Klári és Korda György otthonát. A kertben fiatal gyümölcsfák, tuják, formás bokrok sorakoznak ízlésesen, grillsütő várja a tavaszi meleget, hogy újra használatba vegyék. A tavasz kint éledezik, a lakásban színes virágok mindenütt, a belépő vendéget hatalmas szobafenyő köszönti.

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Biológiai védekezés: darázzsal a foltosszárnyú muslica ellen

Több mint 200 hektáron védekeznek biológiai módszerrel a Drosophila suzukii ellen. A Verona és Vicenza közti dombvidéken több mint 150 cseresznyetermesztő fogott össze, és a Bioplanet kezdeményezésére már március végén kibocsátották a muslica természetes ellenségét, a Trichopria drosophilae fürkészdarazsat.

Mezőfalván járt a gazdatársadalom

Fejleszteni, beruházni és modernizálni kell a mezőgazdaságot – hangsúlyozták a felszólalók a Fejér megyei Mezőfalván, a III. NAK szántóföldi napok és agrárgépshow rendezvény megnyitó ünnepségén.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.