Back to top

Kell-e még a magyar zöldség-gyümölcs külföldön?

Az utóbbi 20 évben jó néhány zöldségféle kiszállítása szűnt meg, és továbbiak exportja "haldoklik". Ezt akár a piaci igények, a klíma változásával, gazdasági okokkal is magyarázhatjuk, a legnagyobb gond azonban az, hogy ezeket a termékeket nem tudtuk másokkal helyettesíteni, mutatott rá Majtényi Bernát, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója az V. Zsendülés kertészeti konferencián.

Egyebek közt a vörös-, fokhagyma, negyedelt pritaminpaprika, málna, egres, fekete-, piros- és fehér ribiszke, szamóca exportja szűnt meg, és a kör várhatóan tovább bővül például a korai káposztával, a kínai kellel.

A képet tovább árnyalja, hogy azokkal a termékekkel is baj van, amelyekről azt hisszük, gondtalanul értékesíthetők.

Majtényi Bernát: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyasztói igények változásait
Fotó: Rimóczi Irén
A szabadföldi paprikatermesztésünk az utóbbi 2 évtizedben évről évre csökken, mert egyebek közt a munkaerőhiány miatt romlik a jövedelmezősége. A hajtatásban a fehér paprika kárára emelkedett a kápia típus részesedése, az exportban azonban csak néhány évig volt bővülés, tavaly pedig visszaestünk a 2010-es szintre. Az export csökkenését azonban nem a felvevőpiac szűkülése, hanem annak az átalakulása okozta, amihez sajnos mi nem tudtunk, akartunk alkalmazkodni, hangsúlyozta a kereskedő. Ha továbbra sem vesszük figyelembe a fogyasztói igények változását, nem sok jóra számíthatunk.

Az áruházak kínálatában 3-4-szer annyiféle paprika szerepel, mint 10-20 éve, így nekünk is váltani kell, újabb paprikatípusokat is termeszteni kell, ez pedig nem megy fejlesztések nélkül, főként a hajtatásban, hangsúlyozta Majtényi Bernát.

A hazai zöldségexportból a paprikánál is nagyobb részesedésű görögdinnye esetében ennél is rosszabb a helyzetünk. Bár a 2000-es évek elején a világ öt legtöbb dinnyét exportáló országa közt tartottak bennünket számon, mára jócskán lemaradtunk, mert nem újultunk meg. Ezzel szemben a spanyolok és az olaszok elrobogtak mellettünk. Amíg nálunk a termelés jócskán visszaesett, a spanyolok az utóbbi 10 évben megkétszerezték a görögdinnye termőterületét, és a hazai fogyasztás igen nagy mértékű élénkítése mellett az exportot is növelték azokra is piacokra, ahová mi is szállítunk. Az olasz termelés és kiszállítás szintén számottevően nőtt.

A spanyolok tudtak váltani

Mindehhez egy dolog kellett: a piaci igények felmérése és kiszolgálása, annak megfelelő fajták, típusok termesztése, márkaépítés.

Ami nekik sikerült, nekünk nem, mert ha fel is ismerjük a gondot, nem sokat teszünk a változtatásért.

Majtényi Bernát úgy véli, hogy több tényezővel is magyarázhatjuk miért maradunk le mindinkább. Kereshetjük az okát a termesztési szerkezetben, hiszen a kisebb gazdaságoknak jóval kisebb a mozgásterük, nehezebben termelik ki a piaci igények kielégítéséhez nélkülözhetetlen fejlesztések költségeit. A tészeken kívül, a termesztőket összefogó, technológiában is segítő, piaci információkkal ellátó nagykereskedők támogatását is fölvetette. Illetve olyan támogatási formák bevezetését, amelyek a kötelező szabványokhoz kapcsolódó szolgáltatások (vízvizsgálata, növényvédőszer-maradék ellenőrzése, tanúsítások) elvégeztetését könnyítenék. Szerinte a támogatott beruházások egy részét nem előzi meg piaci felmérés, és vannak a későbbiekben egyáltalán nem működtetett beruházások is. Tőke, munkaerő és vállalkozó kedv hiányában késve követjük a trendeket. Gyümölcsben pedig nagy adósságunk a hazai fajtanemesítés, illetve a jól bevált magyar fajták háttérbe szorítása.

Racskó Anna, az Apimex Budapest Kft. ügyvezetője szerint a külföldi szállításainknak mindinkább a mennyiségnél és a minőségnél ma már jobban szűkíti a szigorú szermaradék-köveletmény.

De nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy a környező országokban is mind több zöldségből, gyümölcsből az önellátásra törekszenek.

Fotó: Bella Huba
Az 1993-ben kifejezetten zöldség-gyümölcs exportra alapított cég forgalmának a 40 százalékát ezért ma már a belföldi láncok ellátása teszi ki.

Az olaszok vagy a spanyolok versenyelőnye csak részben adódik az éghajlatból, termésmennyiségből, ezekben az országokban jóval nagyobb a termelők kereskedőkkel, termelői szervezetekkel szembeni bizalma, erősítette meg Kálmán András, a DélKerTÉSZ külkereskedelmi vezetője. Bár a szentesi tész ebből a szempontból az egyik kivétel, szinte 100 százalékos a tagi hűség, náluk is sokat dolgoznak azért, hogy a termelők megbízzanak a szervezetben, és úgy beszállítsák a terméket, hogy még nem tudják, mennyit kapnak majd érte. A hosszú távú értékesítési csatornákat ugyanis csak úgy lehet kiépíteni, ha tervezhető, és szavatolt a mennyiség. Sok termelő nem meri elkötelezni magát, és az energiájának, idejének egy részét még ma is a termesztés helyett a piac, felvásárló keresésére fordítja.

A nagykereskedők az export csökkenésének okait taglalták
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.