Back to top

Mangalica: a válság után új piacon

A bakonszegi Horizont 98 Kft. a legnagyobbnak számít a magyar mangalicatartók között. Nyolcezer hízót állítanak elő évente, amelyeket általában a bejáratott piaci rend szerint értékesítik. Ez a rend borult fel 2018 tavaszán.

Ez a rend borult fel 2018 tavaszán, amikor is kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját magyarországi vaddisznókban, és ennek hatására állategészségügyi korlátozásokat vezettek be. A piac pillanatok alatt riadtan reagált. A történtekről és a kilábalás lehetőségeiről kérdeztük Szabó Bélát, a vállalat ügyvezető igazgatóját.

Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Mangalica anyakoca 6 kismalacával
Ha csak szóba kerül az afrikai sertéspestis, a szakember rögtön összerándul. Ez nem csoda, hiszen csak 2018-ban összességében 100 millió forintos kárt és ráfizetést okozott ez a betegség a Horizont 98 Kft. Eleken működő sertéstelepének.

Először is, a „botrány” azzal kezdődött, hogy áprilisban teljes egészében leállt a hízósertés értékesítése, ami erős 2–2,5 hónapig eltartott. Amikor aztán júniusban újra megmozdult a piac, abban sem volt sok köszönet, mert a korábbi 640 forint helyett annak mindössze kétharmadát, tehát immár csak körülbelül 420–430 forintot kínáltak a sertésért a vevők.

A másik baj az értékesítés leállásából, vagyis az amiatti túltartásból következett. Volt olyan időszak, hogy egyszerre 8 ezer disznót kellett etetni. Ne feledjük, hogy mangalicáról van szó, amely alapvetően különbözik a modern sertésfajtáktól. A nagyüzemi hízók fél év alatt elkészülnek, de a mangalicának 1–1,5 év kell, hogy tisztességesen meghízzon. Ehhez hasonlóan nagy a különbség az állatok takarmány-felhasználásában: a mangalica kétszer-háromszor annyi tápból állít elő 1 kg élősúlyt, mint a különböző fehér hússertések.

Az eleki telepen korábban kb. 4 ki­lo­gramm takarmányból tudtak előállítani 1 ki­lo­gramm mangalica-élőtesttömeget, de a múlt év végi elszámolásnál kiderült, hogy a 8 ezer disznó átlagában 6,2 kilogrammra emelkedett a fajlagos takarmányfelhasználás.

A tápot kilónként 72–73 forintért lehet felszámolni. Ha 4 kilogramm táp megetetésével számolunk 1 kilogramm élő testtömeggyarapodáshoz, ez minden egyes kilóra 292 forintot tesz ki. Ehhez képest a 6,2 kilogrammos fajlagos takarmányfelhasználás 452 forintba kerül, tehát minden meghizlalt kilónál 160 forintot tesz ki a különbség – azaz ennyi a kilónkénti ráfizetés. Tavaly végül is 540 forintra jött ki a kilogrammonkénti átlagár, ami azt jelenti, hogy hízónként 10–15 ezer forintos ráfizetést voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az újbóli szállítás és értékesítés csak akadozva indult meg, és idén február óta mondhatják el, hogy a régi kerékvágás szerint dolgozhatnak.

Azóta szállíthatnak Mohácsra havi 600 állatot, és már az Olmos és Tóth Kft. is bejelentkezett heti 200 darabos igénnyel.

Ez idő tájt kilogrammonként 640 forintot fizetnek a mangalicáért hasított félsertésként, amihez Szabó Béla annyit tesz hozzá, hogy az önköltség megtérüléséhez legalább 700 forintos átlagos felvásárlási árra volna szükség. Sőt, ők szeretnének ezen túllépni, és új filozófiát, új üzleti stratégiát céloztak meg. Az a véleményük, hogy ha a mangalicát hízóként adják el, 60 ezer forinttal számolhatnak érte darabonként. Ha ugyanezt az állatot levágják és úgy értékesítik, akkor darabonként 100 ezer forintot könyvelhetnek el, míg ha úgymond „bélbe rakják” a hízót, azaz teljesen feldolgozzák, akkor ugyanazért disznóért már 250–300 ezer forintra számíthatnak.

Szőke mangalica: túltartva 10–15 ezer forint a ráfizetés

Először is körbenéztek külföldön, és egyből partnerre találtak: Nagybányán a TOTO Srl vásárol tőlük hízott mangalicát. Ez a kapcsolat már most is több mint ígéretes, de az lesz az igazi, amikor saját lábukra állnak. Ugyanis az eddig is keletkező technológiai selejtet egy vágóponton dolgozták föl, amiből kiderült, hogy a Horizont 98 Kft. mangalicatermékeire van igény, van vevői kör. Ezért úgy döntöttek,

létrehoznak egy húsüzemet, ahol hetente 50–100 hízott mangalicát tudnak teljes egészében feldolgozni készárunak. Ez még csak terv, de úgy vélik, 2020-ra elkészülhetnek ezzel a vágóhíddal és feldolgozóval.

A beruházásigényét 300 millió forintra becsülik. Itt kizárólag hagyományos mangalicatermékeket állítanak elő és visz­nek piacra. Felmérésük szerint egyre nő a kereslet az ilyen készítmények iránt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

A Kínában tomboló ASP miatt Amerikában csökken a tej ára

A kínai sertéseket pusztító afrikai sertéspestis leszorítja a sertéstápok készítésére használt különféle termékek – így a tej – globális árát. Az árak már most elérték a történelmi legalacsonyabb szintet – olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a bekerülési költségeket. A járvány előtt az USA szállította a legtöbb tejsavót Kínába.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Egyre több helyen lehet újratölteni

Nagy a hőség, több folyadékra van szükségünk. Amikor járjuk a várost, ügyet intézünk, várost nézünk hamar elfogy a magunkkal hozott ivóvíz. Egyre többen elvből nem vásárolnak PET-palackos vizet, helyette saját kulacsot visznek magukkal. Tudta, hogy sok helyen ingyen feltöltik a vizespalackot?

Robotizált magyar tarka: szakmai nap Dunaharasztiban

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete idei szakmai napját Ficsor Árpád dunaharaszti gazdaságában szervezte meg. A rendezvényre, mely a biogazdálkodástól a robotfejésen át a sajtkészítésig igen széles témát ölelt át, meghívták Nagy István agrárminisztert is.

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Hamisítvány a szegények fasírtja

Lengyelországból eddig 780 tonna hamisított fasírthús került Franciaországba. A „húst” egy eddig meg nem nevezett francia vállalat importálta Lengyelországból. Az RTL franciaországi televíziós csatorna és a lengyel Rzeczpolita hetilap számolt be a napokban a botrányos esetről.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.