Back to top

A cékla betegségei

A cékla a Földközi-tenger vidékéről származó zöldségnövény. Vad alakja Közép- és Elő-Ázsiában, valamint Indiában is előfordul. A főniciaiaktól Szíriába, Görögországba, és a Római Birodalomba került. Gyökerét zöldségként, levelét gyógynövényként használták.

Hazánkban a 17. században Lippai János már a cékla (Beta vulgaris ssp. vulgaris var. conditiva) három típusáról – vörös, fehér, sárga – ír (Lásd fönt). Nálunk csak a vörös változata terjedt el. Ázsiában, Orosz- és Lengyelországban, az USA-ban és Ausztráliában is nagyon kedvelt zöldségféle. Főleg konzervként hasznosítják, a friss növényekből salátát készítenek. Élelmiszeripari célokra festékanyagot vonnak ki belőle. A téli időszak frisszöldség-ellátásában jelentős a szerepe.

C-vitamin-tartalma magas, de megtalálható benne a B1- és a P-vitamin is. Az ásványi sók közül a kalcium és a foszfor jelentős, de vasat is tartalmaz. Cukortartalma sem hanyagolható el.

Mostani cikkünkben a betegségeit vesszük számba.

Vírusos betegségek

 A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgaságánál a sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé
A cékla sárgasága gyakori, súlyos veszteséget okozó betegség, amelyet a répa sárgaság vírusa okoz. Tünetei főleg az idősebb leveleken jelennek meg, először világoszöld, elmosódott szélű foltok formájában, amelyek később megsárgulnak. A sárgulás a levél csúcsi részéről kiindulva fokozatosan terjed a levélalap felé, de a levél az erek mentén zöld marad, összehajtva pattanva törik.

Az asszimilációs tevékenység csökkenésével a gyökérhozam is csökken. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért ellenük kell védekezni, már az első telepek észlelésekor.

A céklamozaik betegség világszerte elterjedt, a répa mozaik vírusa okozza. Fertőzés után a tünetek mindig a legfiatalabb leveleken jelennek meg. A megbetegedést világosabb vagy sötétebb zöld foltok megjelenése és az erek elhalványulása jelzi. A levelek felhólyagosodnak, hullámos felületűek lesznek, néha elkeskenyednek. Az asszimilációs tevékenység csökkenése következtében a gyökerek fejlődésükben visszamaradnak. Jelentős, akár 30 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ezt a vírust is a levéltetvek terjesztik, de mechanikai úton is átvihető. Mivel a magtermő cékla gyökértestében tud áttelelni, tartsuk be az izolációs távolságot, és védekezzünk a levéltetvek ellen.

Baktériumos betegség

Az agrobaktérium gazdanövényköre igen széles. A cékla agrobaktériumos gyökérgolyvája a gyökéren kisebb-nagyobb daganatokat idéz elő. Ezek kezdetben szürkésfehér színűek, lágy állományúak, sima felületűek. Később sötét színűvé válnak, elfásodnak, felületük mélyen barázdálódik. A növények fejlődésükben visszamaradnak.

A baktérium sebparazita, a talajból fertőz, ahol a széteső golyvákban 2 évig is életképes marad. A fertőzés elkerülése érdekében 2-3 éves vetésforgót szükséges tartani.

Gombás betegségek

 A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra szekunder tünetei csak foltszerűen alakulnak ki: a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” mutatkoznak
A cékla peronoszpóra hűvös (15 oC alatt), csapadékos tavasszal veszélyeztető betegség. Két tünettípusa van. A primer tünetekre jellemző, hogy a levelek söprűsödnek, sárgulnak, megvastagodnak, fodrosodnak. Fonákjukat lilásbarna bevonat (sporangiumtartó gyep) borítja. E tünetek a cékladugványokon, ritkábban a csíranövényeken láthatók. A szekunder tünetek csak foltszerűen alakulnak ki. Ilyenkor a levél színén sárgászöld, világoszöld, majd elhaló „olajfoltok” (sporangiumtartó gyep) mutatkoznak. A legfontosabb fertőzési forrás a cékladugvány, amelynek feji részében és rügyeiben micélium formában telel át a kórokozó.

A beteg rügyekből fertőzött levelek fejlődnek, amelyeken dús sporangiumtartó gyep képződik. A sporangiumok a beteg dugványok leveleiről az egyéves, étkezésre termesztett növények leveleire kerülnek, ahol kialakulnak a szekunder tünetek.

Fertőzési veszély kora tavasszal jelentős, mert a sporangiumok fertőzési optimuma 8 oC, fejlődése 15 oC alatt lelassul, 20 oC felett pedig leáll.

A fertőzés megelőzése céljából a növénymaradványokat mélyen forgassuk alá! Az egyéves, fogyasztásra szánt, termesztett céklát a maghozó cékla, cukor- és takarmányrépa-tábláktól távol telepítsük el. Csapadékos, hűvös tavaszon kelés után legalább kétszer, 10 napos időközzel permetezzünk!

Hazánkban a cékla egyik leggyakoribb betegsége a céklalisztharmat.

A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
A céklalisztharmat tünete a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat
Jelenlétére a levelek színén és fonákán megjelenő foltszerű, majd az egész levélre kiterjedő szürkésfehér bevonat (micélium) utal. A bevonatban később megjelennek a sárgásbarna, majd fekete termőtestek (kleisztotéciumok). Legfontosabb fertőzési források a növénymaradványok, amelyeken a kórokozó micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő ivartalan (konídiumok) és a kleisztotéciumból kiszabaduló ivaros (aszkospórák) szaporítóképletek indítják meg.

Száraz nyarakon a betegség teljes lombszáradást okozhat, bár a konídiumok csírázásához és terjedéséhez meleg, párás időjárás szükséges.

A betegség elleni megelőző védekezésnél rendkívül fontos a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, pl. mélyszántással. A tünetek megjelenésekor azonnal kezdjük meg a permetezést, amit szükség szerint ismételjünk.

A cékla gyökérfekélyét is okozó cékla pleospórás betegsége a növény különböző fejlődési állapotaiban észlelhető. Savanyú, kötött, cserepes talajon, sűrű állományú növényeken gyökérfekély, illetve csíranövény-pusztulás következik be.

A csíranövény gyökérnyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek, a céklavetés sorai hiányosak.

A leveleken 15-20 mm-es, a maghozók szárán kisebb, zonális, szürkésbarna foltok, ezekben apró pontok, a gomba termőtestei (piknídiumok) láthatók. A gyökértesten sötétszürke foltok keletkeznek, alattuk a szövet korhad.

Legfontosabb fertőzési forrás a céklagomoly (vetőmag), amelyen a piknídiumok találhatók, valamint a cékladugvány, amelyen piknídiummal és micéliummal is áttelel. Fertőzött növénymaradványokon a gomba csak néhány hónapig képes fennmaradni. Megelőzésként csak csávázott magot vessünk!

Tegyük lehetővé a növények optimális fejlődését. Ne vessük túl korán. Agrotechnikai műveletekkel biztosítsuk a laza, szellős talajt. A tünetek megjelenésekor védekezzünk réztartalmú szerrel.

A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla cerkospórás levélfoltosságának tünetei a levélen látható 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok, amelyek közepe kiszürkül
A cékla egyik leggyakoribb betegsége a cékla cerkospórás levélfoltossága (levélragya), amely a vegetáció végére a levelek leszárításával jelentős terméscsökkenést okoz. A levélen 2-3 mm átmérőjű, kerek, lilásvörös szegélyű foltok láthatók, amelyek közepe kiszürkül. A levél színén és fonákán szürke bevonat található, amely apró, csomókban elhelyezkedő konídiumtartókból áll.

Erősebb fertőzés esetén a foltok összeolvadnak és az egész levél elszárad. Az idősebb levelek fogékonyabbak a fertőzésre.

Fertőzési források a növényi maradványokon áttelelő konídiumok és sztrómák, amelyek még kedvezőtlen körülmények között is 8-16 hónapig életben maradhatnak. A konídiumok széllel vagy esőcseppekkel a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyílásokon át a levélbe jut. Védekezésként a növényi maradványokat sekélyen forgassuk alá. Lehetőleg rezisztens fajtát termesszünk, ellenkező esetben 3-4 éves vetésforgót tartsunk. Az étkezésre termesztett céklát 4-5 leveles kortól, a maghozót a dugványok kihajtása után kezdjük el permetezni, és 10 naponként legalább 4-5 alkalommal ismételjük meg a kezelést.

A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, melyeken hófehér micélium fejlődik
A cékla szklerotíniás rothadása következtében a gyökértesten vizenyős foltok alakulnak ki, amelyek egyre nagyobbodnak, rajtuk előbb laza, majd dús, vattaszerű, hófehér micélium fejlődik. Később izzadmánycseppek kíséretében hosszúkás, fekete szkleróciumok képződnek.

A tünetek már a szántóföldön megjelenhetnek, de ha a termés a felszedés során keletkezett sebekből fertőződik meg, akkor tünetmentesen kerül a tárolóba, ahol végül pépesen, de nem bűzösen rothad.

A betegség csapadékos években okozhat gondot, amikor a szántóföldön a kórokozó gazdanövényei (pl. gyökérzöldségek) a cékla előveteményei. Védekezésként, illetve megelőzésként 4-5 éves vetésforgót tartsunk. A vetésforgóban gabonaféléket, vagy egyszikű takarmánynövényeket termesszünk. Vetés előtt mélyített szántást alkalmazzunk.

A céklában kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén a cukorrépában engedélyezett szerek valamelyikére „szükséghelyzeti engedély” kérhető a hatóságtól.


Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.