Back to top

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

A koros fák élete szakszerű ápolással meghosszabbítható
A koros fák élete szakszerű ápolással meghosszabbítható
A faápolás híd a kertészet és az erdészet között, hallottuk Lukács Zoltántól, az egyesület elnökétől, aki megismertette a hallgatóságot a favédelem, faápolás történeti fejlődésével. A szakember kiemelte, ismerni kell ezt a szakmát, akkor nincs félelem, de van felelősség. A fák életét már meg tudjuk hosszabbítani, hallottuk, de mindig mérlegelendő, hogy milyen áron. Erről a döntéseket mindig a szakemberek kell, hogy meghozzák.

A fakataszterezés módszereiről szólt Farkas Ágnes okleveles táj-és kertépítész, minősített favizsgáló. Véleménye szerint a fa sorsáról való döntés a tervező feladata munkafolyamata során. Ha úgy dönt, hogy meg kell tartani egy fát, akkor annak hosszú távú gondozásáról, ápolási feladatairól is kell rendelkeznie a tervezési folyamat során.

A fakataszterezés a tulajdonos felelőssége, a faállomány felmérése pedig a favizsgálóé.

Az Urban Forestry (városi erdősítés), mint új szakterület volt Puskás Lajos adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem előadásának egyik témája. Az erdők és a városok közötti átmeneti zónákban mindig kérdés, hol van a határ a kertészet és az erdészet között. Nincs is szükség a pontos határ meghúzására, hallottuk, hiszen tájépítészek is dolgoznak erdészetekben és erdész végzettségű szakember is betölt főkertészi feladatokat. Fontos annak kidolgozása, hogyan lehet a meglevő erdészeti technológiákat a lakosság felé szolgáltatni a városi erdőgazdálkodás és városi természetvédelem terén.

Ócsvári Gábor erdőmérnök a fák vizuális és műszeres vizsgálati módszereiről szólt részletesen. A fák hasznossága lombfelületük méretével arányos, emelte ki az előadó. Nem a fát védjük, hanem a fa lombfelületét.

Minden olyan beavatkozást kerülni kell, ami drasztikusan csökkenti a fa lombfelületet.

A gyökérzet csökkentésének következtében általában koronaszáradás jelentkezik. A korona méretének csökkentése pedig gyökérelhalást eredményez, aminek következménye a fa stabilitásának csökkenése és a lebontó szervezetek működésének megkezdődése. Ezt kerülni kell.

Legfontosabb szempont, a fa biztonságossága, hangsúlyozta Szaller Vilmos kertészmérnök, minősített favizsgáló. Új telepítésnél először a fa számára a megfelelő életteret kell megteremteni, hallottuk. Budapesten egy fasor átlagosan 26 évig él, utána pótlásokra van szükség. Négyévente egy évvel csökken a fák élettartama a környezeti ártalmak és az emberi tevékenység eredményeként.

Amikor a környezet és az ember személyes érdeke ütközik, akkor a fákat kivágják. Pedig a fa az ingatlanok 150 százalékos értéknövekedését eredményezi.

Fehérvári Eszter, kertészmérnök, minősített favizsgáló a favédelmi terv fontosságát emelte ki. A tervezési dokumentáció elengedhetetlen része kell, hogy legyen a favédelem. Ha ez nem jelenik meg a tervezési munkamenetben, akkor a kivitelezés feladatainak sem lesz része.

A fáknak értéke van, növekedésük évtizedei nem pótolhatóak. Védeni kell őket.

A képzésre legközelebb októberben kerül majd sor. Részletes beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet szaklapban olvashatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

AM: új vezérigazgatókat neveztek ki négy állami erdőgazdaság élére

Négy állami erdőgazdaság vezérigazgatója vonult nyugállományba az év elején, az új vezetők kinevezését Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára adta át - közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Felhőkarcoló-barát az új paradicsomfajta

Az amerikai tudósok által kikísérletezett újfajta paradicsom bárhol termeszthető, környezetbarát és a NASA is érdeklődik utána.

Kert-trend 2020: a kert a pihenésé, divat a kék

A kerti divatirányzatokat előre vetítő európai szakvásárok, a nagy-britanniai Glee és a németországi Spoga+Gafa tapasztalatai alapján elmondható, hogy 2020-ban nem lesz átütő változás a kerti trendekben. Folytatódik a „termeld magad”, illetve a városi kert-mozgalom. A legdivatosabbak a természethű és rovarbarát kertek. Az év színe pedig a klasszikus kék.

Virágos golfpálya

A Zalacsány természetes környezetébe illeszkedő golfpálya zöldfelületének biodiverz évelőágyásait (lásd a fotókon) Ambrus Mária táj- és kertépítőmérnök tervezte. A helyszínen rendezett szakmai konferencián összegezték a tapasztalatokat a fajtaválasztás és a zöldfelület-fenntartás szempontjából.

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.