0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

A cikksorozat első részét itt olvashatja.

Funkcionális vadászkutyák

A vizslák, mint egy nagy halmaz, két csoportra oszthatók: vannak a kontinentális vizslák és az angol vizslák. Előbbiekhez tartoznak a többi között magyar kutyafajtáink két kiemelkedősége a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű magyar vizsla. De ide tartoznak még a német vizslák, a weimari vizsla, münsterlandi vizsla, vagy a francia és olasz vizsla is. Az angol vizslák képviselői: a pointer, angol szetter, ír szetter, gordon szetter. A két csoport alapvetően abban különbözik, hogy míg az előbbiek mindenes vizslaként dolgoztathatóak, vagyis lövés előtt és után, erdőn, mezőn, vízen, addig az angol vizslák jellemzően a lövés előtti mezei munkára alkalmasak (vad felkeresése, jelzése).

Ezeknek a vadászkutyáknak a legfőbb feladata az apróvad felkutatása és apportírozása. A kutya a levegőben kiszagolt vad szagára ráhúz, majd mereven állja, jelzi annak tartózkodási helyét.

A felrebbentett vagy kiugrasztott vad láttán a vizslának hasalnia kell, a lövést követően pedig parancsra meg kell keresnie és odahoznia a vadászhoz a vadat.

A kajtatóebeket apróvad vadászaton alkalmazzák. Feladatuk az apróvad megkeresése légszimat segítségével, majd felrebbentése és kiugrasztása még lőtávolságon belül. Ilyen kutyák főként a cocker és a springer spániel, illetve a terrierek és tacskók.

Kotorékozáshoz és vaddisznóhajtáshoz is használnak vadászkutyákat. Ezek a fajták a legbátrabbak, heves vérmérsékletűek és harciasak. A kotorékozás során a rókát, borzot a kotorékban felkutatják és lefojtják vagy kiugrasszák. A vaddisznóhajtáson disznós kutyákként is használhatóak: hajtásban a vaddisznót kitartóan keresik, csaholják, puska elé hajtják, vagy állítják. Vannak olyan disznós kutyák is, amelyek egyik vadászkutya fajtához sem sorolhatóak, viszont harcias és bátor viselkedésük miatt hibátlanul alkalmazhatóak az ilyen vadászatokon. Ilyennek számít két magyar kutyafajtánk a mudi és a pumi is.

A vérebek a legérzékenyebb és legfinomabb orral rendelkező kutyák. Már-már precíz műszernek is betudható szaglószervük, joggal, hiszen orruk amellett, hogy szelektál, képesek akár 30-48 órás hideg vérnyomot is követve, a vércsapán haladva felkutatni a sebzett vadat. Elsősorban nagyvad vadászatok során veszik igénybe a vérebek segítségét abban az esetben, ha a vadász megsebezte a vadat, és a vad elvitte a lövést. A szaknyelv szerint a megtalált, de még menekülésre képes vadat állóra, a kihűlt vadat pedig dermedtre csaholják.

Hazánkban főleg a bajor és a hannoveri véreb az elterjedt, de az angol véreb is remekül használható az ilyen sajnálatos sebzések után.

A retrieverek is egyre elterjedtebbek lettek, jellemzően fáradhatatlan munkájuk és rendkívüli vízszeretetüknek köszönhetően. Elsősorban az apróvad vadászatokon használatosak, kimagasló apportírozó munkájuk miatt, a vízivad vadászatokon pedig egész egyszerűen nincsen párjuk, olyankor ott szinte nincs elveszett vad. Két fajtájuk ismert: a golden retriever és a labrador retriever.

A hazai vadászati törvények tiltják a klasszikus értelembe vett kopózást, melynek célja a vadat a friss csapán hangos csaholással felkutatni, kitartóan hajtani. Ez mára a vadászati etikett szerint nem elég humánus és nem kíméletes, ezért e vadászati módszert betiltották.

Az agarászat a tavalyi törvénymódosítás értelmében (VTV 59. § e) és 67. § 1) e) bekezdése) engedélyezett. Ezt a két csoportot csak a tenyésztési vonatkozása miatt említem meg, ugyanis az ide tartozó fajták közül kettő magyar, és hazánk nemzeti kincsei. Ezek a magyar agár és az erdélyi kopó.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu