Back to top

Gastrolaj, az egészségőr

A hidegen sajtolt olajokat, amellett, hogy egészségesek, elkészíteni is élmény – vallja Martincsevicsné Jenei Gizella, aki családi vállalkozásukban már jó néhány esztendeje foglalkozik különböző termékek előállításával. Azt mondja, nem volt rossz ötlet, hogy belekezdtek, úgy pedig még jobban működik a dolog, hogy az olajok felhasználásához, fogyasztásához tanácsokat is adnak, könyv formájában.

Martincsevicsné Jenei Gizella és férje
Martincsevicsné Jenei Gizella és férje
Fotó: Bella Huba
– Európai uniós pályázatok írásával foglalkoztam egykori munkahelyemen, ami rengeteg utazással, sok lemondással járt. Amikor gyermekünk született, tudtam, hogy a család mellett nem tudom végezni ezt a munkát. Ekkor ugrott be először az olajok sajtolásával kapcsolatos ötlet – idézte fel a kezdeteket a pakodi hölgy.

– Hozzá kell tennem, hogy családjainkhoz mindig is közel álltak a naturális dolgok és gyógymódok, így alig volt kérdéses, hogy milyen irányba induljunk el. A választás pedig kézenfekvő volt, hiszen az Őrségben nagyon népszerű tevékenység és nagy hagyománya van a melegen sajtolt olajok készítésének. Elhatároztuk, hogy mi is belevágunk.

Óvatosságból először kisebb szabású piackutatást végeztünk, amiből gyorsan kiderült, milyen sok ember és vállalkozás foglalkozik melegen sajtolt olajokkal – mi pedig nem akartunk egy lenni a sok közül.

Szóval, ismét el kellett gondolkodnunk, hogy mi legyen. Azt találtuk ki, hogy a hidegen sajtolt olajok mellett tesszük le a voksunkat. A férjem eredeti végzettsége élelmiszeripari gépészmérnök, így nem jelentett gondot neki, hogy elmélyüljön a gyártáshoz szükséges technológiában. Ennyi előzmény után 2012-ben kezdtük meg a tényleges munkát. Jelenleg ötféle olajat készítünk, dióból, barackmagból, mákból, lenmagból és tökmagból.

De mi is a különbség a melegen és a hidegen sajtolt olajok között? Martin­cse­vics­­né Jenei Gizella azt mondja, a technológiában és a végeredményben egyaránt van­nak eltérések.

Hidegen sajtolt tökmagolaj
Hidegen sajtolt tökmagolaj
Fotó: Bella Huba
– A legfőbb különbség, hogy melegen sajtolásnál ledarálják a magokat, sóval és vízzel elegyítik az őrleményt. Ezt az anyagot magas hőmérsékleten lepirítják, majd a megpirult masszát kisajtolják. Ennek nagyon régi hagyománya van, annak idején ezt nevezték olajütésnek. Az így nyert olaj íze nagyon karakteres, kissé pörkölt ízű, és természetesen egészséges. Ahogy mi készítjük, ahhoz nincs szükség magas hőmérsékletre.

Csigás préssel dolgozunk, a magokból egyszerűen kisajtoljuk az olajat. Vagyis a készítés során nem sérülnek a magvak értékes összetevői. Nem alkalmazunk hozzáadott anyagokat és tartósítószert sem. A végeredmény tiszta, szűz, értékes hidegen sajtolt olaj.

Nagyon oda kell figyelni, hogy a hőmérséklet semmilyen körülmények között ne emelkedjen 40 Celsius-fok fölé. Az alapanyagok túlnyomó részét magunk termeljük meg, a családon belül. Már a betakarításkor figyelni kell, és a magokat jól meg kell szárítani, különben bedohosodnak, ami természetesen az olaj ízén is érződik. A szárítás és a tárolás során szintén be kell tartani bizonyos szabályokat, lényeges, hogy utóbbi sötét és hűvös helyen történjen. Mi egyébként mindig igyekszünk friss olajat kiadni a kezünk közül, ezért nem sajtolunk nagyobb mennyiséget egyszerre. Ahogy fogynak, úgy pótoljuk az olajokat.

Martincsevicsné Jenei Gizella azt mondja, az emberek egyre jobban ismerik a sajtolt olajok hatásait, és keresik őket.

Sokan tisztában vannak vele, hogy a hidegen sajtolt étolajak olyanok, mint a folyékony orvosság, ugyanis sok magban és termésben biológiailag értékes anyagok találhatók: értékes zsírok, lecitin, antioxidánsok és nyomelemek.

Aki ügyesen kombinálja őket, sokat tehet az egészségéért.

– Amikor elindultunk, még nem nagyon ismerték ezeket a termékeket, de azóta sokat változott a helyzet – az előnyére. Az olajkészítők munkája – elsősorban a marketingre gondolok – persze még mindig nem könnyű. Meg lehet és meg is kell jelenni a helyi termékvásárokon az olajokkal, és az emberek megállnak, érdeklődnek. De az olaj nem olyan termék, amit csak úgy megkóstolnak. Ezzel én is hamar szembesültem, és el kellett gondolkodnom rajta, hogy a kínálás, a megismertetés módján változtatnunk kell. Ekkor jött az ötlet, hogy az online marketing felé fordulok. Weboldalunk, a Gastrolaj.hu-n blogot is írok az olajokról, különböző fajtáik felhasználási lehetőségeiről. Rengeteg blogbejegyzést írtam, megosztva minden tudnivalót a termékeinkről: készítésükről, jótékony hatásaikról, a felhasználási módokról egyaránt.

Örömmel vettem tudomásul, hogy egyre többen megkeresnek az interneten, és nemcsak érdeklődők, hanem olyanok is, akik már fogyasztották az olajokat.

Az Olajozott egészség gyorsan népszerű lett
Az Olajozott egészség gyorsan népszerű lett
Fotó: Bella Huba
A rengeteg bejegyzés megírását újabb ötlet követte: hogy könyv formájában is összefoglalom őket. Az Olajozott egészség (Gasztronómia és szépség) című kötet népszerű lett.

– Akárcsak az online bejegyzésekkel, a könyvvel is magát a szemléletet próbálom átadni és erősíteni. Tevékenységünk elejétől fogva fontos volt számomra, hogy ne egyszerűen csak olajat készítsünk, hanem minél erősebb ismeretterjesztő tevékenység is társuljon az egészhez. Fontosnak tartom, hogy egyre több információt megosszak az emberekkel a hidegen sajtolt olajokkal kapcsolatban. Ugyanis csak így tudják biztonsággal fogyasztani őket, és persze azt is, hogy mire, mi a hatékony termék. Mert hogyan is működik a dolog? Valaki elhatározza, hogy sajtolt olajat vásárol. Elmegy, körülnéz, s azt látja, hogy a piacon rengeteg féle termék van, sorakoznak az üvegek százával.

Ha nincs hozzá kellő ismeret, akkor nyilván nem tud felelősen és jól választani. Ellenben, ha már tudja, hogy pontosan mire van szüksége, és milyen minőséget keres, akkor biztosan sikerül megvennie a megfelelő olajat.

A könyvben természetesen leírom, hogy mi a különbség az egyes készítési technológiák között, és tanácsokat adok azzal kapcsolatosan is, hogy miként kell fogyasztani, felhasználni az olajokat. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy valaki kúraszerűen fogyasztja őket, vagy csak ételekhez használja a termékeket. Természetesen mindegyikre van lehetőség, és mindkettő ajánlott is, de a részleteket is fontos ismerni. Szóval a szükséges ismereteket és az évek alatt felgyülemlett gyakori kérdéseket foglaltam könyvbe.

A családi vállalkozás pedig nem áll meg a jelenlegi szinten. Tervezik a fejlesztéseket, a bővítéseket, ennek egyik állomása, hogy hamarosan újabb olajat visznek a piacra.

– Szeretnénk új olajokat készíteni a meglévő öt mellé. A munkát, a sajtolást megkezdtük, az üvegek, matricák elkészültét követően hamarosan szőlőmagolajjal jelentkezünk, ami nagyon népszerű és keresett. Az új termék nagy örömöt jelent számunkra, és terveink szerint még több új olaj követi.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A teaivás jótékony hatással van az agyra

A Szingapúri Nemzeti Egyetem új kutatása szerint a rendszeres teafogyasztók agyi régiói szervezettebb felépítést mutatnak azokéhoz képest, akik nem fogyasztják rendszeresen ezt az italt. Az agyi régiók közötti zökkenőmentesebb kapcsolat összefüggésben áll az egészséges kognitív funkciókkal, amelyek az öregedési folyamatok lassításáért felelnek – olvasható a The Independent hírei között.

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Döbbenet: a miniszter élelmiszer-felhalmozásra szólított fel!

Nagy-Britannia iskoláinak napokon belül tervet kell kidolgozniuk az élelmiszerkészletezésre és annak biztosítására, hogy a diákok megfelelő ellátásban részesüljenek egy no-deal Brexit esetén is. A brit egyetemek már egy hete WC-papírt halmoznak fel.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Édes répa, keserű karotin?

Nem könnyű megfelelő sárgarépát választani. Főként, ha a megrendelőnek egészen mások az elvárásai,mint amit mi elképzelünk. Legyen édes, hiszen akkor jó az íze, de legyen alacsony a nitrát tartalma, miközben a színe is nagyon fontos értékmérő. Ugyanakkor arról nem feledkezhetünk meg, hogy mind az alfa-, mind a bétakarotin keserű ízzel rendelkezik.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Idén is jótékony célra fordítják az OMÉK-on megmaradt élelmiszert

A NÉBIH adatai szerint fejenként évente 68 kg élelmiszert dobnak ki, amelyből 33 kg kidobását lehetne tudatos vásárlással megakadályozni. Éppen ezért a 79. OMÉK szervezőjeként az Agrármarketing Centrum úgy döntött, folytatja a két évvel ezelőtti sikeres kezdeményezését, és a kiállítás végén megmaradó, fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára ajánlják fel.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

Brexit és klímaváltozás: bajban a britek

Rövidtávon a Brexit, hosszútávon a klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe Nagy-Britannia élelmiszerellátásának egy jelentős része – véli a brit parlament szakbizottsága, amely válaszlépéseket követel a kormánytól.