0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Lesz mit enni 2050-ben?

Egyes becslések azt mutatják, hogy 2050-re a globális populáció elérheti a tíz milliárd főt. A folyamatos népességnövekedés miatt a mezőgazdaság példátlan kihívással néz szembe, de még nem késő változtatni.

A Föld népessége folyamatosan nő. Egyes becslések azt mutatják, hogy 2050-re a globális populáció elérheti a tíz milliárd főt. Ahhoz, hogy ilyen sok ember élelemhez jusson, rekord mennyiségű élelmiszert kell előállítani. A kihívás óriási,

mindössze harminc szezonnyi ültetés és betakarítás maradt, mielőtt a lakosság elérné a tíz milliárd lelket, következésképpen a mezőgazdaságnak meg kell változnia.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó tudósok elsődleges célja az, hogy a jövőben még inkább fokozódó élelmiszerszállítással és élelmiszer előállítással kapcsolatos problémákra megtalálják a megoldást. A szükséges átalakítások-amelyek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész élelmiszer ellátási láncot érintik- már folyamatban vannak.

Íme öt lehetséges megoldás, amely segíthet abban, hogy felkészülhessünk tíz milliárd ember táplálására.

Robot gazdák létrehozása

Sok gazda gondolja úgy, hogy az idő, amit a traktorban ülve a földeken eltöltenek nemcsak monoton és unalmas, hanem elvesztegetett idő is, mialatt más, fontosabb, a gazdaság irányításához szükséges munkát is tudna végezni.

A Small Robot Company három kis robotot hozott létre, nevük: Tom, Dick és Harry. Tom geocímkével ellátott képeket készít a növényekről a földeken, amelyeket visszaküld elemzésre. Ezután következik Dick a munkafolyamatban, aki (vagy ami) egyenként permetezi a növényeket precíziós módszerekkel, így elkerüli a többlet permetező anyag kiáramlását, hatékonyan és gazdaságosan végezve el a munkát. Harry pedig az ültető robot.

A három robot együtt hajtja végre, a hagyományosan egy ember által végzett monoton feladatsort- csak nagyobb pontossággal és kevesebb hulladékkal dolgoznak.

Értékes földek megőrzése

A kis, mobil robotok mellett szól még, hogy többek között a hagyományos traktorok által végzett munka nagy részét is helyettesíthetik. Az átlagos traktorok nagyok és nehezek. Amikor végig mennek a földeken, tömörítik a talajt. Szétzúzzák a talajban lévő repedéseket és csökkenti a levegő és a víz tárolására szolgáló pórusok méretét. Ez jelentősen befolyásolja a talaj vízmegtartó képességét, illetve gátolja a növényeket víz és tápanyag felszívásában.

A kisebb, könnyebb robotok képesek lennének a traktorok által jelenleg elvégzett munkák teljesítésére.

Habár, jelenleg egy kis robot nem tud elhúzni egy olyan nehéz gépet, mint egy kultivátor, de lehet, hogy a jövőben nem is ilyen módszerrel kell megművelni a földeket.

Adjunk a hulladéknak második esélyt

Az egyik leginkább megdöbbentő tény, a jó, ehető élelmiszerek pazarlásának mértéke. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint: „A megtermelt élelmiszerek közel egyharmada a fogyasztók és a kiskereskedők tárolójában rothad el, vagy a rossz szállítási és betakarítási gyakorlat miatt romlik meg.”

Az egyik nagy hulladékproblémával küzdő ország Hollandia – az Egyesült Államok után, (érték szerint) a második legnagyobb mezőgazdasági termék exportőr. A Hollandián keresztül átáramló nagy mennyiségű élelmiszer azt jelenti, hogy a pazarlás is tetemes méreteket ölt.

A holland kormány ígéretet tett arra, hogy Hollandia lesz az első európai ország, amely 2030-ig felére csökkenti az eldobott élelmiszerek mennyiségét.

Számtalan reményt keltő, ragyogó ötlet és kezdeményezés van, amelyek segíthetnek a pazarlás megszüntetésében, például ilyen a „Too Good To Go” alkalmazás is. Ez az applikáció lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy a szemétgyűjtőbe szánt- de még fogyasztható- ételeket, alacsonyabb áron értékesítsék a vásárlóknak.

A romlás lassítása

Az Európában eladott banánok Ecuadorból, Costa Rica-ból, a Dominikai Köztársaságból vagy még távolabbi országokból érkeznek. Ahhoz, hogy tökéletes, sárga, barna foltoktól mentes gyümölcsöt fogyaszthassuk, éretlen, zöld állapotukban szedik le őket és körülbelül negyven napot hajóznak, míg elérkeznek a hazai szupermarketek polcaira. Ennek eléréséhez hihetetlenül gondos kezelésre van szükség. Ha egy banán túl korán érik meg etiléngázt szabadít fel, amely más banán érését is aktiválja.

Elég egyetlen egy érett banán, hogy az egész szállítmány akár tizenöt százalékát tönkre tegye, ami hatalmas mennyiségű pocsékba ment árut eredményez.

Néhány tudós az Egyesült Királyságban, a banán genom átszerkesztésén dolgozik- módosítva a DNS-ben meghatározott betűket -hogy sokkal kevesebb etilént termeljenek. Ennek eredményeként kevesebb veszteség keletkezne szállítás közben és meghosszabbodna a banán eltarthatósága az üzletekben. Ennek köszönhetően a világ egyes részein újabb ellátási láncok alakulhatnának ki. Azonban az EU-ban, a génmódosított növényeket hosszú jóváhagyási eljárással egybekötött, szigorú szabályozásokhoz kötik.

Intelligensebb döntések meghozatala

Az élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés jelenlegi módszerei nem mérhetők, illetve nem elég környezettudatosak. Az egyetlen módja annak, hogy 2050-re tíz milliárd embert tudjunk táplálni, az, ha a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntarthatóbbá válik. Ez megköveteli a teljes termesztés, feldolgozás, szállítás, tárolás és értékesítés modelljének módosítását, ami azt jelenti, hogy több vállalkozásnak és kormánynak kell cselekednie.

Nagy előrelépés lenne, ha a szupermarketek az élelmiszerek címkéin feltüntetnék az étel szén és vízlábnyomát.

A fenntartható mezőgazdaság által táplált világ felépítése ijesztő feladat. De a gazdák, a tudósok, a mérnökök, a kiskereskedők, az üzleti vezetők és a kormányok mind azon dolgoznak, hogy a jövőben elegendő élelmiszer álljon rendelkezésünkre. Ehhez persze az is kell, hogy egyéni szinten is változtassunk.

Forrás: www.bbc.com/future