Back to top

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

A XIX. században a jelentős élőhely-átalakításoknak és a ragadozók üldözésnek következtében a faj a XX. század első felében teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Az aranysakálnak nem élt bizonyítható szaporodó állománya hazánk területén a XX. század közepétől (utolsó hivatalos elejtés 1942, Derecske), ezért 1989-ben az aranysakál felkerült a magyar Vörös Könyvbe és kipusztultnak nyilvánították.

A vélhetőleg Horvátországból eredő bevándorlásuknak köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Az elmúlt tíz év alatt számuk oly mértékben növekedett, hogy az állomány az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutat. Az aranysakál európai terjeszkedése a napjainkban is tart.

A faj visszatelepedését több okkal is magyarázzák. A Jugoszlávia területén dúló dél-szláv háború mellett a ’90-es években tőkehiányos magángazdaságoknál jelentős mértékű zavartalan parlagterületek keletkeztek, amin nagy számban elszaporodtak rajta a rágcsálók, amik az aranysakál kedvelt zsákmányai. Az élőhely adottságaink függvényében generalista táplálkozás jellemzi, de a zavartalan élettérrel együtt nagyszámú élelem is adott volt a faj ily mértékű elszaporodásához. Nem szabad elfelejteni, hogy hazánkban évente több mint 300 ezer nagyvad kerül terítékre, amiből 3-4 ezer tonna zsiger keletkezik. Ennek zöme a vadászterületen marad, és a vaddisznók, rókák és persze az aranysakálok táplálékául szolgál (az év 7-9 hónapjában!). Segíthette a nagyfokú populációnövekedést a ragadozógyérítési módszerek korlátozása is – mérgek, csapóvasak, ölőcsapdák használatának betiltása. Mindezek mellett megemlítendő a hazai nagyragadozók hiánya; ennek az űrnek a betöltésére az aranysakál „boldogan jelentkezett”.

A faj viszonylagos ismeretlensége miatt mind a vadgazdálkodás, mind a természetvédelem, a mezőgazdaság (állattenyésztés), valamint állategészségügy szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy képet kapjunk az ökológiai rendszerben betöltött helyéről, szerepéről, valamint meghatározzuk jövőbeni jelentőségét és a lehetséges gazdálkodási irányelveket.

Rejtett életmódot él, elnádasodott nedves területeket, fákkal tarkított pusztákat, bokorerdőket kedveli, emiatt sem könnyű állományának minél pontosabb becslése. Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megye jelentős részén már megtelepedett, de további megyékben is tapasztalták jelenlétét. Éves terítéke 6000 egyed körül van, melynek jelentős részét az említett megyékben ejtették el. Azon vadászatra jogosultak, akiknek területén megjelent az aranysakál – változatos múltbéli elnevezései még a nádifarkas, toportyánféreg, csikasz, rétifarkas, farkassakál, síksági farkas –, igen jelentős vadban okozott veszteségekről beszélnek.

Az ilyen területeken az őzállomány megcsappanása érzékelhető, nem látni már gidákat vezető sutát, a dámvadas területekről is fogyatkozik a tehenek mellől a borjú.

A szakemberek már az aranysakál újbóli megjelenésekor tudták, hogy a vadállományban lényeges változásokra lehet számítani, ha a vadászatra jogosultak nem tesznek valamit a terjedése ellen. Jelenleg a hazai faunában csúcsragadozónak számító faj megjelenése mindenképp lényeges változások kiváltója lett a vadvilágban, a probléma kezelésére és visszaszorítására radikális megoldás szükséges mielőtt még nem késő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A vadászok és a vadgasztronómia ünnepén

Új helyszín, a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark adott otthont a XIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválnak, amelyet idén együtt rendeztek az Országos Vadásznappal. A rendezvényen változatos és színvonalas programok várták az érdeklődőket, melyek egy részét már a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében szervezték.

A szelfik ártanak a vadállatoknak

A vadon élő állatokkal szelfiző turisták megzavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot - figyelmeztettek kutatók az Új-Zélandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián.

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.