Back to top

Attól, hogy fegyvere van, még nem gyilkos

A vadász, „a vadállomány kertésze” hivatott a természetben összefüggő területek és az ott élő vad közötti egyensúlynak a megtartását szolgálni. A vadászat hagyományokon, etikai kódexen alapuló ősi tevékenység, ami mindmáig elengedhetetlen feladatokat lát el a vadállomány bölcs hasznosításában.

Bölcs hasznosítás alatt azt értjük, amikor a vadgazdálkodás fenntartása mellett az állományt (a terület adottságaihoz mérten) optimálisan hasznosítjuk vissza úgy, hogy a következő időszakokban is fenntartható állománnyal folytatódhasson a szakszerű gazdálkodás. Ezen módszernek köszönhetően a jövőre való tekintettel lesz lehetőség vadfajaink vadászatára, miközben a vad élőhelyén más fajokkal összhangban él.

A vadász a vad és a természet egyensúlyának megtartását régmúltra visszavezethető hagyományok és szabályok szerint végzi. A vadászetika alkalmazása a vadászembernek a vadászat során mutatott magatartását tükrözi, ami megmutatkozik viselkedésében, öltözetében, a vaddal és természettel való viszonyában - hogy a teljesség igénye nélkül néhány lényeges etikai elemet kiemeljek.

Az Országos Magyar Vadászkamara a Vadászati Kulturális Egyesület közös munkájának köszönhetően 2013-ban kiadtak egy vadászati kódexet, ami a vadászember bibliájaként is funkcionálhatna. A kódex több alcímben fejti ki az általános vadászetikai követelményeket, a vadász és a vad kapcsolatának szabályszerűségeit, a vadász és vadász kapcsolatát, valamint a vadásznak a természethez való viszonyát.

Ezen elveknek mentén a vadász ember nem lehet gyilkos, ahogy a társadalmi szemlélet szerint a köztudatban él, sem kisebbségi komplexusos, aki állatok lelövésével elégíti ki mentális problémáit, hanem természetszerető, egyben természetvédő ember, aki a jelenlegi élőhelyváltozások következtében kialakult vadgazdálkodási helyzetben igyekszik a vadállomány számára a megfelelő körülményeket létrehozni, és megteremteni a természet és a vadállomány közötti egyensúlyt.

Takarmányozással, ragadozógyérítéssel, etetők, itatók telepítésével segíti a vadat kánikulában vagy cúg idején.

A vadász a legnagyobb állatvédők egyike (bármily ambivalens kijelentésnek hangzik is).

Tettekkel és nem közösségi platformokon való „komment-szájkaratéval” mutatja ki elhivatottságát az állatvédelem mellett.

(Következő cikkünkben a kódexben lefektetett etikai szabályokat ismertetjük).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Vadkár az uszódi határban

Képünk a Bács-Kiskun megyei Uszód határában készült. A fotón látható őznek vélhetően gidája született itt az árpatáblában, mert nem menekült messzire tőlünk, s ahogy távolodtunk, vissza is tért.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Nagy István: eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje a járványügyi előírásokat betartva a következőképpen alakul.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Új fejlesztés mentheti meg az oszlopoktól a madarakat

Új megoldással védik a nagy testű madarakat a Hortobágy közelében. Az E.ON, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és természetvédelmi szervezetek, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával hozták létre, illetve tesztelik azt az eszközt, melyet villamos hálózati oszlopokra lehet felszerelni. A szerkezet megakadályozza, hogy a madarak olyan helyen szálljanak le a hálózaton, ahol megsérülhetnek.

Környezetvédelmi világnap a Budakeszi Vadasparkban

Játékos formában, interaktív foglalkozásokon mutatja be a Budakeszi Vadaspark gyerekeknek szóló programja a környezetvédelem fontosságát az óvodás korosztálynak. A Vadaspark a környezetvédelmi világnap kapcsán a környezettudatos nevelés jelentőségére kívánja ráirányítani a figyelmet.