Back to top

Attól, hogy fegyvere van, még nem gyilkos

A vadász, „a vadállomány kertésze” hivatott a természetben összefüggő területek és az ott élő vad közötti egyensúlynak a megtartását szolgálni. A vadászat hagyományokon, etikai kódexen alapuló ősi tevékenység, ami mindmáig elengedhetetlen feladatokat lát el a vadállomány bölcs hasznosításában.

Bölcs hasznosítás alatt azt értjük, amikor a vadgazdálkodás fenntartása mellett az állományt (a terület adottságaihoz mérten) optimálisan hasznosítjuk vissza úgy, hogy a következő időszakokban is fenntartható állománnyal folytatódhasson a szakszerű gazdálkodás. Ezen módszernek köszönhetően a jövőre való tekintettel lesz lehetőség vadfajaink vadászatára, miközben a vad élőhelyén más fajokkal összhangban él.

A vadász a vad és a természet egyensúlyának megtartását régmúltra visszavezethető hagyományok és szabályok szerint végzi. A vadászetika alkalmazása a vadászembernek a vadászat során mutatott magatartását tükrözi, ami megmutatkozik viselkedésében, öltözetében, a vaddal és természettel való viszonyában - hogy a teljesség igénye nélkül néhány lényeges etikai elemet kiemeljek.

Az Országos Magyar Vadászkamara a Vadászati Kulturális Egyesület közös munkájának köszönhetően 2013-ban kiadtak egy vadászati kódexet, ami a vadászember bibliájaként is funkcionálhatna. A kódex több alcímben fejti ki az általános vadászetikai követelményeket, a vadász és a vad kapcsolatának szabályszerűségeit, a vadász és vadász kapcsolatát, valamint a vadásznak a természethez való viszonyát.

Ezen elveknek mentén a vadász ember nem lehet gyilkos, ahogy a társadalmi szemlélet szerint a köztudatban él, sem kisebbségi komplexusos, aki állatok lelövésével elégíti ki mentális problémáit, hanem természetszerető, egyben természetvédő ember, aki a jelenlegi élőhelyváltozások következtében kialakult vadgazdálkodási helyzetben igyekszik a vadállomány számára a megfelelő körülményeket létrehozni, és megteremteni a természet és a vadállomány közötti egyensúlyt.

Takarmányozással, ragadozógyérítéssel, etetők, itatók telepítésével segíti a vadat kánikulában vagy cúg idején.

A vadász a legnagyobb állatvédők egyike (bármily ambivalens kijelentésnek hangzik is).

Tettekkel és nem közösségi platformokon való „komment-szájkaratéval” mutatja ki elhivatottságát az állatvédelem mellett.

(Következő cikkünkben a kódexben lefektetett etikai szabályokat ismertetjük).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.