Back to top

Díszfából lett szörnyeteg

Ohio egyes részein olyannyira elterjedté vált az idegenhonos kínai díszkörte, hogy Theresa Culley, a Cincinatti Egyetem biológusa szerint már túlságosan is elterjedt, lehetetlen lenne kiirtani. Ezért a többi államot arra buzdítja, hogy időben lépjenek fel az inváziós fafaj ellen, mielőtt még késő.

Fotó: James H. Miller, USDA Forest Service, Bugwood.org
A kínai díszkörte (Pyrus calleryana), mint oly sok más kivadult idegenhonos növény, az emberek hibájából vált veszélyforrássá. Eredetileg egy kínai történelemmel foglalkozó tudós, Joseph-Marie Callery küldött mintákat Európába a növényből 1880-ban– ezt őrzi a növény angol neve: Callery pear, azaz Callery körtéje. Egy évszázaddal később az amerikai botanikusok is felfigyeltek erre a fajra.

Még az év utcafája címet is elnyerte egyszer, mondta el Culley.

„Az 1990-es évek közepén kezdett megjelenni a vadonban, azonban az emberek csak mostanra ismerték fel, hogy mennyire elterjedt, és hogy ez problémát jelent.”

Az körtefa eredeti változata képtelen volt az önmegorzásra, a saját fajtársaival nem termékenyült meg. Rövid sikertörténetét annak köszönhette, hogy gyorsan nőtt, függetlenül az klíma- és a talaj adottságaitól. A kínai díszkörte csinos, fehér virágokat hoz tavasszal, ősszel pedig látványos, lila lombszínével díszít.

Hamarosan szinte minden utcafasor kedvelt tagjává vált. Azonban hamar kiderült, hogy a kifejlett fák törzse gyenge és könnyen hasad, különösen a rárakódó hó súlya és az erős szelek okoznak problémát. Ezzel a díszkörte hasznos élettartama utcafaként nagyjából 15 év lett – ismertette a fa tulajdonságait David Listerman, ohioi tájépítész.

A faiskolák gyorsan találtak megoldást: új, ellenállóbb fajtákat kezdek árulni. Ezek amellett, hogy erősebb törzzsel rendelkeztek, még valami újat hoztak: genetikai változatosságot.

Hirtelen az idős, önbeporzásra képtelen példányok már szaporodóképesek lettek az új fajtának hála. A megtermékenyült virágokon termés fejlődött, ami aztán a madaraknak hála kijutott a vadonba.

„A legtöbb inváziós fajnak van valamilyen előnye az őshonos növényekkel szemben. A kínai díszkörte késő ősszel is megtartja a leveleit – akár Karácsonyig is. Így 1-2 hónappal hosszabb ideig tart a vegetációs időszaka, mint az októberben már nyugalmi állapotban lévő honos fajoknak.” – mondta Listerman. Emellett a lombjából kioldódó kémiai anyagok képesek elpusztítani az őshonos fákat.

Ugyan néhány madár fogyasztja a termését, de közel sincs annyi haszna az ökológiai szinten, mint az őshonos fajoknak. Ráadásul a terjedése sem korlátozódik az utak mentére, ahogy a legtöbb inváziós fajé. Sokszor a legközelebbi körteállományoktól távol, az erdők közepén találnak rá új populációkra.

Jellemzően a vadon növő egyedek sűrű, áthatolhatatlanul tövises újulatot hoznak létre.

Az 1999-ben tomboló F4-es erősségű tornádó 10 mérföldes sávban tarolta le az erdőt a Harris Benedict természetvédelmi területen, mely az Montgomery melletti Johnson Rezervátum szomszédságában található. Ahol elég idős fa pusztult el a viharban, ott a körték megtalálták a helyüket. Ráadásul alattuk egy másik inváziós növény uralja a cserjeszintet, az amúri lonc (Lonicera maackii).

Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Fotó: Joseph Fuqua II/UC Creative Services
Eleinte inkább az utak mentén, erdőszéleken fordultak elő ezek a betolakodó fák, azonban egyre inkább benyomulnak az erdők belsejébe is. Ha egyszer megtelepedett, szinte kiírthatatlan – figyelmeztet Culley.

A gyökereik mélyen a talajba hatolnak, ezért nem elég kivágni, utána glifozát tartalmú gyomírtószerrel is kezelni kell a töveket.

Az inváziós fajok óriási gazdasági problémát jelentenek világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban csak a vízi betolakodókkal szembeni védekezés 260 millió dollárt tesz ki éves szinten, miközben minden harmadik kihalással fenyegetett fajnál az idegenhonos élőlények jelentik a veszélyforrást.

A kínai díszkörte forgalmát Ohio állam 2023-ra teljesen betiltja – így a faiskoláknak is van elég idejük más növényeket beszerezni. Már most is érezhetően visszaesett a kereslet körtefajok iránt, illetve az árudák is több alternatív fafajt tudnak ajánlani.

Emellett a legtöbb kertészet igyekszik a változatosságot hangsúlyozni azzal, hogy többféle fafajt ajánl a telepítésekhez. Így ugyan nem lesz olyan egységes a fasor megjelenése, azonban jóval ellenállóbbak például egy károsítóval szemben, és egy fertőzés esetén sem fog az egész állomány egyszerre elpusztulni.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Málna- és szederfajták a balkonra

A Volmary olyan bogyósgyümölcsöket mutatott be, amelyek akár a balkonon vagy a teraszon is nevelhetőek, és már az első vagy második évben teremnek.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.