Back to top

Díszfából lett szörnyeteg

Ohio egyes részein olyannyira elterjedté vált az idegenhonos kínai díszkörte, hogy Theresa Culley, a Cincinatti Egyetem biológusa szerint már túlságosan is elterjedt, lehetetlen lenne kiirtani. Ezért a többi államot arra buzdítja, hogy időben lépjenek fel az inváziós fafaj ellen, mielőtt még késő.

Fotó: James H. Miller, USDA Forest Service, Bugwood.org
A kínai díszkörte (Pyrus calleryana), mint oly sok más kivadult idegenhonos növény, az emberek hibájából vált veszélyforrássá. Eredetileg egy kínai történelemmel foglalkozó tudós, Joseph-Marie Callery küldött mintákat Európába a növényből 1880-ban– ezt őrzi a növény angol neve: Callery pear, azaz Callery körtéje. Egy évszázaddal később az amerikai botanikusok is felfigyeltek erre a fajra.

Még az év utcafája címet is elnyerte egyszer, mondta el Culley.

„Az 1990-es évek közepén kezdett megjelenni a vadonban, azonban az emberek csak mostanra ismerték fel, hogy mennyire elterjedt, és hogy ez problémát jelent.”

Az körtefa eredeti változata képtelen volt az önmegorzásra, a saját fajtársaival nem termékenyült meg. Rövid sikertörténetét annak köszönhette, hogy gyorsan nőtt, függetlenül az klíma- és a talaj adottságaitól. A kínai díszkörte csinos, fehér virágokat hoz tavasszal, ősszel pedig látványos, lila lombszínével díszít.

Hamarosan szinte minden utcafasor kedvelt tagjává vált. Azonban hamar kiderült, hogy a kifejlett fák törzse gyenge és könnyen hasad, különösen a rárakódó hó súlya és az erős szelek okoznak problémát. Ezzel a díszkörte hasznos élettartama utcafaként nagyjából 15 év lett – ismertette a fa tulajdonságait David Listerman, ohioi tájépítész.

A faiskolák gyorsan találtak megoldást: új, ellenállóbb fajtákat kezdek árulni. Ezek amellett, hogy erősebb törzzsel rendelkeztek, még valami újat hoztak: genetikai változatosságot.

Hirtelen az idős, önbeporzásra képtelen példányok már szaporodóképesek lettek az új fajtának hála. A megtermékenyült virágokon termés fejlődött, ami aztán a madaraknak hála kijutott a vadonba.

„A legtöbb inváziós fajnak van valamilyen előnye az őshonos növényekkel szemben. A kínai díszkörte késő ősszel is megtartja a leveleit – akár Karácsonyig is. Így 1-2 hónappal hosszabb ideig tart a vegetációs időszaka, mint az októberben már nyugalmi állapotban lévő honos fajoknak.” – mondta Listerman. Emellett a lombjából kioldódó kémiai anyagok képesek elpusztítani az őshonos fákat.

Ugyan néhány madár fogyasztja a termését, de közel sincs annyi haszna az ökológiai szinten, mint az őshonos fajoknak. Ráadásul a terjedése sem korlátozódik az utak mentére, ahogy a legtöbb inváziós fajé. Sokszor a legközelebbi körteállományoktól távol, az erdők közepén találnak rá új populációkra.

Jellemzően a vadon növő egyedek sűrű, áthatolhatatlanul tövises újulatot hoznak létre.

Az 1999-ben tomboló F4-es erősségű tornádó 10 mérföldes sávban tarolta le az erdőt a Harris Benedict természetvédelmi területen, mely az Montgomery melletti Johnson Rezervátum szomszédságában található. Ahol elég idős fa pusztult el a viharban, ott a körték megtalálták a helyüket. Ráadásul alattuk egy másik inváziós növény uralja a cserjeszintet, az amúri lonc (Lonicera maackii).

Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Theresa Culley: már nem csak az utak mentén található meg a kínai díszkörte, hanem eldugottabb helyeken, őshonos erdőállományok közepén is felbukkan
Fotó: Joseph Fuqua II/UC Creative Services
Eleinte inkább az utak mentén, erdőszéleken fordultak elő ezek a betolakodó fák, azonban egyre inkább benyomulnak az erdők belsejébe is. Ha egyszer megtelepedett, szinte kiírthatatlan – figyelmeztet Culley.

A gyökereik mélyen a talajba hatolnak, ezért nem elég kivágni, utána glifozát tartalmú gyomírtószerrel is kezelni kell a töveket.

Az inváziós fajok óriási gazdasági problémát jelentenek világszerte. Az Amerikai Egyesült Államokban csak a vízi betolakodókkal szembeni védekezés 260 millió dollárt tesz ki éves szinten, miközben minden harmadik kihalással fenyegetett fajnál az idegenhonos élőlények jelentik a veszélyforrást.

A kínai díszkörte forgalmát Ohio állam 2023-ra teljesen betiltja – így a faiskoláknak is van elég idejük más növényeket beszerezni. Már most is érezhetően visszaesett a kereslet körtefajok iránt, illetve az árudák is több alternatív fafajt tudnak ajánlani.

Emellett a legtöbb kertészet igyekszik a változatosságot hangsúlyozni azzal, hogy többféle fafajt ajánl a telepítésekhez. Így ugyan nem lesz olyan egységes a fasor megjelenése, azonban jóval ellenállóbbak például egy károsítóval szemben, és egy fertőzés esetén sem fog az egész állomány egyszerre elpusztulni.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Faiskolai börze, kicsit másképp

Huszonhatodik alkalommal rendezte meg a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete a Faiskolai Börzét, az idén rendhagyó módon, egy váratlan sportesemény miatt a szombathelyi Arena Savaria sportcsarnok mögötti sátorban.