Back to top

Bálint György: Műveljük a kertünket

A 100. születésnapjához közeledve dr. Bálint György kertészmérnököt, az ország Bálint gazdáját otthonában kerestük föl. Gyurka bácsi, mint általában, most is nagyon jól öltözött volt, kényelmes fotelben ülve várt. Antónia asszony teával, kávéval, frissen sült gyümölcskenyérrel kínált.

• Mi foglalkoztatja mostanában az ország kertészét? Mit gondol a kertészet, a földművelés és a földművelők jelenlegi helyzetéről?

– A kertészet az a mód, amivel a társadalom érdeklődését föl lehet kelteni a földművelés iránt. Sajnos kifejezetten magyar jelenség, hogy sokan lenézik a földművelést, és ez azzal kezdődik, hogy a gazdálkodókat parasztnak nevezik. A szó hangulata egészen más, mint a farmeré, vagy a német Baueré. A fiatalok pedig még távolabb állnak a földműveléstől. Az urbanizáció természetes jelenség – bár nekem az az érzésem, hogy 20-30 év múlva a városban nevelkedett fiatalok kimennek vidékre.

Mottója: „Egész életemben arra törekedtem, hogy a magyar mezőgazdaság ügyét segítsem elő. Gazdának lenni jó, nagy felelősség, de nagy szabadsággal is jár. Ezért lenne fontos, hogy ma is, a lehetőségekhez mérten mindenki művelje tulajdonát. Ehhez a feladathoz igyekeztem minél több tudást átadni hosszú életem alatt.”

Valószínű az emberiség történetében többször volt ez probléma. Voltaire Candide című drámájában van egy jelenet, ahol tudósok, művészemberek vitatkoznak valami kevésbé fontos témáról, és hosszú, szenvedélyes vita után sem tudnak megegyezésre jutni, mire Candide kissé ironikusan azt mondja, „de a világon mégis az a legfontosabb, hogy műveljük a kertünket”. Horatius, amikor kitiltották a szenátusból, azt mondta, „boldog az az ember, aki távol a világ zajától tudja művelni a földjét”.

Ez tehát nagy társadalmi kérdés, érdemes lenne többet foglalkozni vele.

• Mivel lehetne a fiatalokat rávenni arra, hogy a kertészet és a vidéki élet felé forduljanak?

Fotó: Csatlós Norbert
– A fiatalok a legérzékenyebbek arra, hogy saját maguk tapasztaljanak meg dolgokat. Ezt legutóbb a KITE-nél láttam, ahol a közelmúltban látogatást tettem, mert érdekelt, hogy azok a fiatal emberek miért kezdtek el kertészkedni. Érdekes oka van, a kertészet ugyanis a gépesítés, a robotizáció, a digitalizáció következtében átalakult szántóföldi termeléssé.

Például a csemegekukorica, a zöldborsó, a sárgarépa és az ipari paradicsom szántóföldi növénnyé vált, pedig ezek jellegzetesen kiskerti zöldségek voltak.

A kettő közötti hézagot jó lenne csökkenteni, hogy egymást segítsék, és ne legyen nagy különbség a két szakma között. Ezt az új szemléletet a fiatalok tudnák megvalósítani, ha volna rá a felsőbb körökből egyetértés, de sajnos nincs. Ha ma egy politikus az elitről beszél, akkor az orvosra, a jogászra, a mérnökre vagy a tudósra utal, és ebben nincs benne az agrárszakember.

• Miért van ez így?

– Magyarországon lebecsülik a paraszti életet. Pedig az ország mindig a mezőgazdaságból élt. Nem szabadna elfelejteni, hogy a reformkorban kialakult egyfajta munkamegosztás, ami szerint Ausztriának az iparban, Magyarországnak a mezőgazdaságban volt vezető szerepe. Az elit közeledett egymáshoz. Az osztrák arisztokrácia jelentős részéből itt lett nagybirtokos. Értelmes integrálódás volt. Most ezeket a társadalmi különbségeket kellene csökkenteni és összekapcsolni a dolgokat. Csak úgy lehetne ezt kezelni, ha a társadalom vezető rétege a saját problémájának érezné ezt.

• Miért alapított kertészeti lapokat, mi volt a célja vele?

– Ha megkérdezik tőlem, hogy mi vagyok, mi a szakmám, akkor azt felelem, kertész vagyok. Minden formájában a kertészet van az érdeklődésem középpontjában.

Akartam a négy lapból egy holdingot alapítani, ami az egész kertészetet átfogja. Azt gondoltam, hogy a kertészeti ismeretterjesztésnek négy pillére kell, hogy legyen.

A Kertészet és Szőlészet akkor már létezett, a 60-as években 60 ezer példányban jelent meg, és olyan népszerű volt, hogy a pult alól adták.

Ez a termelő vállalatok lapja volt, de nem volt információs közege az amatőröknek, erre kellett a Kerti kalendárium. Ezután azt gondoltam, hogy legyen egy lapja az értelmiségnek is, akik hobbikertészkednek, és arra törekszenek, hogy esztétikailag szép környezetben töltsék el a szabadidejüket. Így született a Kertbarát Magazin. Hiányzott a tudományos igényeket is kielégítő szaklap, ezért indult a Kertgazdaság című tudományos havilap. Mind a négy lap fontos volt, bár én csak a Kertészet és Szőlészet és a Kertbarát Magazin főszerkesztését vállaltam, de mindig figyelemmel kísértem és segítettem a másik kettőt is.

Bálint György társaságában Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója, Antónia asszony, valamint a Kertbarát Magazin főszerkesztője és felelős szerkesztője, Biza Klára és Sárközi Judit
Bálint György társaságában Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója, Antónia asszony, valamint a Kertbarát Magazin főszerkesztője és felelős szerkesztője, Biza Klára és Sárközi Judit
Fotó: Csatlós Norbert

• Még mindig kertészkedik?

– A magaságyásban még kertészkedem, de már keveset, a fákat viszont még megmetszem.

• Mivel tölti a napjait?

– Sok elfoglaltságom van. A legtöbbet az internettel foglalkozom, van egy honlapom, aminek 425 ezer követője van, sok levelezéssel jár, amit persze nem egyedül csinálok. Az unokám informatikus, ő a társam ebben. Elég sok előadásra hívnak, de már nem tudok mindnek eleget tenni, válogatni kell a felkérések között. Sok társadalmi munkát végzek, a MÚOSZ-ban az Aranytollas újságírók elnöke vagyok, és évekig végeztem szociális munkát például Tarnabodon. Mindig vannak felkérések cikkek írására. Engem mindig érdekelt a közösségi élet, az ad nekem jó érzést, hogy amit én tudok, azt továbbadhatom másoknak.

• A 100. évéhez közel nagyon aktív életet él, kérjük a receptet.

Fotó: Csatlós Norbert

Egyik alapelvem az, hogy az embernek csak addig érdemes élnie, amíg valamit alkotni képes.

Amennyire erőmből futja, minden felkérésnek eleget teszek. Az öregségnek sajnos vannak nagy hátrányai, például az, hogy nem vezethetek autót, és nekem az életemhez ez mindig hozzátartozott. Autóvezetésből 18 éves koromban vizsgáztam Egerben. Amikor 18 éves lettem, a születésnapomon nagy családi ebéd volt, apám azt mondta, gyere ki, mert akarok neked valamit mutatni. Kivitt a ház elé, és ott állt egy autó. Az első autóm egy Adler Junior volt, négyütemű kabrió, szép, sportos kocsi volt, jó néhány évig szolgált engem és szép emlékeim vannak vele kapcsolatban. Fiatalember voltam, és szerettem az életet. Két éve már nincs autóm. A körzeti orvosnőnk azt mondta, hogy ebben a korban már nem kell autót vezetni. Pedig kellene. Persze Antónia, a feleségem is ellenzi, hogy vezessek. Túlzottan vigyáz rám.

• És még nem hord szemüveget sem.

– De, hordok, a zsebemben – mutatja zakója felső zsebét huncut mosollyal.

Mozgalmas életút

A közelmúltban emlékezett meg lapunk kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kft. Bálint György szakmai munkásságáról a Mezőgazdasági Múzeumban tartott ünnepségen. Ott hallottuk, hogy életútja nemcsak páratlanul és irigylésre méltóan hosszú, de kellőképpen mozgalmas is. Erről gondoskodott a magyar történelem és ő maga is, aki elképesztően aktív és kíváncsi ember, ami rengeteg tennivalót adott és ad a mai napig számára.

Zsidó családban született, szülei a Gyöngyös melletti Gyöngyöshalmajon, a mai Halmajugra területén gazdálkodtak. Apja több nyelven beszélő, kísérletező szellemű középbirtokos volt, és fiát is a föld és a mezőgazdaság szeretetére, tiszteletére nevelte. Ma már, ismerve Bálint György életútját, elmondhatjuk, hogy sikerrel.

Az elemi és a középiskolát Gyöngyösön végezte, és a családi indíttatás az akkori Magyar Királyi Kertészeti Akadémiára vezette, ahol 1941-ben megszerezte első diplomáját.

Még abban az évben, fiatalon elhunyt az édesapja, ezért a családi gazdaságot neki kellett átvennie és továbbvinnie.

Több mint egy év elteltével munkaszolgálatra, onnan koncentrációs táborba vitték. Ezekben az években csak a veszteséglista gyarapodott, hiszen a holokauszt során egy testvérét kivéve az egész családját megölték. 1945-ben, szabadulása után visszatért a szülői házba és hozzálátott a családi gazdaság újjáélesztéséhez, ám nem sokáig élvezhette a gazdálkodás nyújtotta szabadságot, mert a kommunista hatalomátvétel után elvették a földjeit. Ezután úgy döntött, ismét tanulni fog, 1948-ban újabb diplomát szerzett a Magyar Agrártudományi Egyetemen.

Kuláknak bélyegezve nehezen talált munkát, a megélhetésért mindent elvállalt a kertgondozástól az iratrendezésig, mikor mi adódott.

Ekkor már családfő volt és megszületett első és egyetlen gyermeke, János. Majd 1953-ban kinevezték a Mányi Állami Gazdaság főagronómusává, ahol kilenc évet töltött el. Tudásvágya továbbra sem hagyta nyugodni, 1959-ben doktori címet szerzett.

Azután a Fejér és Komárom megyei állami gazdaságok kertészeti felügyeletét látta el, volt többek között főiskolai tanár, agrárügyekkel foglalkozó biztosítási szaktanácsadó. Majd kertészeti lapok alapításába és szerkesztésébe fogott.

1967-ben főszerkesztője lett a Kertészet és Szőlészet szaklapnak, és életre keltette a Kerti Kalendárium, a Kertbarát Magazin és a Kertgazdaság című lapokat.

Elmélete az volt, hogy a szaklapokkal lefedje a gazdálkodók minden rétegét, és ne maradjanak információ nélkül a nagybani termelők, a kiskerttulajdonosok, a hobbikertészek és a mezőgazdaság tudománya iránt érdeklődők sem. Hogy mennyire volt életképes ez az elképzelés? A válasz az a tény, hogy ezek a szakújságok a mai napig megjelennek és betöltik szerepüket. A szaklapok szerkesztőségéből 1981-ben ment nyugdíjba. Erről az időszakról az egyik vele készült interjúban így nyilatkozott: „A kertészeti magazinoknál töltött 16 év hosszú életem egyik legeredményesebb időszaka.”

Bár ezzel lehetne vitatkozni, hiszen még csak egy napja volt nyugdíjas, amikor megkeresték a televíziótól a formálódó Ablak című közéleti műsor gondolatával, és a felkérésre gondolkodás nélkül igent mondott. Ezzel kezdődött televíziós karrierje, ami több mint 20 évig tartott. Itt vált az ország Bálint gazdájává, igazi kertészeti népművelővé, amivel fantasztikus ismertségre tett szert. Valószínűleg nincs az országnak olyan települése, ahol ne tartott volna előadást, és ezekre a felkérésekre ma sem tud nemet mondani.

Kimondani is sok: nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt. Több heti- és napilap rendszeres cikkírója, ki ne emlékezne például a Nők Lapja népszerű Kedves Húgom! sorozatára, ahonnét kertészkedő asszonyok generációi tájékozódtak az aktuális kiskerti tennivalókról.

Amit elméletben leírt, azt a saját kis mintagazdaságában, balatonfüredi kertjében meg is tudta mutatni.

Néhány éve, elfogadva a kor kihívását, áttért az online újságírásra is, létrehozta és naponta frissíti a balintgazda.hu honlapját.

Magánélete is aktív volt, hiszen négyszer is megnősült, ám csak három felesége volt. Gyermekének édesanyját, Bognár Annát két alkalommal is nőül vette. Mészáros Edittel 35 évig élt boldog házasságban, majd 78 évesen, közel 40 évi ismeretség után kérte feleségül könyveinek szerkesztőjét, a nála 27 évvel fiatalabb Récsey Antóniát, aki azóta is szerető és gondoskodó társa. Antónia a mai napig büszke arra, hogy rávette férjét a Keserédes éveim című önéletrajzi regényének megírására. Ez a könyv lett közös gyermekük.

A mozgalmas életút, a rengeteg munka, szervezés, segítés, tanulás és tanítás nem maradt elismerés nélkül: a SZOT- és a Táncsics Mihály-díj tulajdonosa megkapta az Aranytollat. Átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, a Hajléktalan Emberért Díjat és a Hazám Díjat. Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta. Kitüntették a Príma Primissima Díjjal, a Magyar Szabadságért Díjjal és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat is.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Az idő mindig őt igazolta

Mőcsényi Mihály tájépítész, professzor emeritus, az MTA doktora 2019. november 9-én lett volna 100 éves. A Szent István Egyetem Budai Campus Felső kertjében pénteken avatták föl ünnepélyes keretek közt bronz mellszobrát.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.