Ferdinánd Ágnes főigazgató-helyettes kifejtette, miként építenek a régió adottságaira, és miért kulcsfontosságú a tudatos pályaorientáció. A modern technológiával felszerelt tangazdaságok náluk garantálják a biztos megélhetést és a későbbi továbbtanulás lehetőségét.

A centrum működését alapvetően meghatározzák az északkelet-magyarországi térség sajátos társadalmi és természeti adottságai. Képzési, valamint nevelési gyakorlata is ehhez igazodik, mivel a régió lakossági összetétele eltér az ország más agrárcentrumainak környezetétől, ami a mindennapi munkában is érezhető. „Úgy vélem, hogy az öt agrárszakképzési centrum közül nálunk a legnehezebb a tanulók szocioökonómiai összetétele” – fogalmazott Ferdinánd Ágnes. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye sok településén a családok jelentős része felzárkóztatásra szorul.
– hangsúlyozta.
A felzárkóztatás mind pedagógiai, mind komplex társadalmi feladat. A centrum oktatói egyéni figyelemmel, mentorálással, sőt sok esetben a családokkal való szoros együttműködéssel támogatják a diákokat. A cél, hogy azok a fiatalok is valódi életpályát találjanak az agráriumban, akik mögött nincs családi gazdasági háttér vagy szakmai minta.
A természeti adottságokhoz való alkalmazkodás ugyanilyen fontos szerepet kap. Az északi régió agrárképe jelentősen különbözik például az Alföldtől: mások a talajadottságok, a csapadékviszonyok és a termesztési lehetőségek. „A földrajzi adottságok, mint a napsütéses órák száma, a csapadék eloszlása, ezek mind befolyásolják, hogy mit és hogyan tudunk termelni, és ehhez igazítjuk a képzéseinket is” – emelte ki Ferdinánd Ágnes.
Az Északi Agrárszakképzési Centrum működése Magyarország északkeleti térségében, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben lát el szakképzési alapfeladatokat. A centrum több mint 600 munkavállalóból álló közösséget fog össze, és mintegy 3200 tanuló, illetve képzésben résztvevő szakmai fejlődését biztosítja. Intézményeiben színes képzési paletta érhető el: a mezőgazdaság és erdészet, az élelmiszeripar, a környezetvédelem és vízügy, a gépészet, a rendészet és közszolgálat, valamint a turizmus és vendéglátás területén kínálnak szakmákat a fiatalok és a felnőtt tanulók számára egyaránt.
Mit kínál az agrároktatás?
Az Északi Agrárszakképzési Centrum képzése a gyakorlati tapasztalatszerzésre, tangazdaságokra alapoz. A diákok valós környezetben dolgoznak: szántóföldeken, állattartó telepeken, kertészetekben és élelmiszer-feldolgozó tanüzemekben.

A „termőföldtől az asztalig” szemlélet lehetővé teszi, hogy a tanulók végigkövessék az élelmiszer útját a megtermeléstől a feldolgozásig. „Arra törekszünk, hogy a diákok átlássák a teljes folyamatot” – mondta a főigazgató-helyettes. A megtermelt alapanyagok egy része az intézményekben hasznosul, így helyben előállított, ellenőrzött élelmiszer kerül az asztalokra, miközben a diákok az értékesítésbe is betekintést nyernek.
A képzésben kiemelt szerepet kapnak a modern technológiák: a tanulók precíziós gazdálkodási eszközökkel, digitálisan vezérelt gépekkel és akár önvezető traktorokkal dolgoznak. A jövő egyik iránya a drónhasználat, amelyhez a centrum már biztosítja a szükséges feltételeket.
A mintegy 240 partnerből álló hálózatnak köszönhetően sokan már tanulmányaik alatt jövedelemhez jutnak, és gyakran a végzés után egyből el tudnak helyezkedni.
Az ösztöndíjrendszer további biztonságot ad, ugyanis az ágazati alapoktatásban támogatás, a duális képzésben munkabér jár, a sikeres vizsga után pedig pályakezdési juttatás is segíti az indulást.





