Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy minden évben jó lesz az őszi vetésű növények hozama. A 2025. év végi és a 2026. év eleji időjárás során összességében a szűkös csapadékellátás volt a jellemző. A rozs és a tritikálé nem adott kapitális hozamokat, de azért volt mit betakarítani. A becslés szerint 500-600 ezer tonna szilázs már a depókban erjed.

A tavalyi ősz csapadékösszege 18 százalékkal volt kevesebb, mint az őszre vonatkozó sokéves átlag. A legnagyobb csapadékhiányt az Alföld déli részét sújtotta, a megszokottnak az 50-60 százaléka érkezett. A legkisebb háromhavi összeget Békéssámsonon mérték, kevesebb mint 55 milliméter csapadék esett (1. ábra).

A télen lehullott csapadék mennyisége is elmaradt a sokéves átlagtól (84%). A legnagyobb hiány főként az Északi-középhegységben alakult ki, ott sokfelé a megszokott mennyiség 60 százaléka sem érkezett. A Kisalföldön, az Északi-középhegységben, valamint az Alföld északi részén 100 milliméternél kevesebb csapadék hullott a télen. A legszárazabb tájakon – melyek az Északi-középhegységben tűnnek fel – 60 milliméter alatt maradt a téli csapadékösszeg.

Annak ellenére bizonyultak csapadékhiányosnak az elmúlt évszakok, hogy egyébként sok hóval indult az év. A nagyon száraz december után a tél második hónapja csapadékban gazdag volt. A januári országos csapadékösszeg 46,2 milliméter volt, mely hozzávetőleg 141 százaléka az átlagnak. Utána következett egy átlagos február (99%) és egy száraz március. Az első tavaszi hónap vége és április első fele országosan többnyire száraz volt, és a 30 napos csapadékösszeg Magyarország túlnyomó részén már számottevően elmaradt a sokéves átlagtól. A felszín közeli talajrétegek nagy területen kritikusan kiszáradtak: a 10–20 centiméteres réteg nedvességtartalma sokfelé csak 25–45 százalék volt a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában, miközben a mélyebb rétegekben (főleg az Alföldön) 70–100 milliméter vízhiány állandósult a télről.