Back to top

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

A kutatók a felmelegedés extrém időjárási helyzetekre gyakorolt hatását vizsgálták, és cikkük  a Nature klímaváltozással kapcsolatos szakfolyóiratában is megjelent.

Kiterjedt, hosszan tartó hőség, extrém szárazság, majd utána ismét tartós, heves zivatarok – a jövőben erre kell felkészülni,

és egyben azonnali megoldásokra lenne szükség – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.  

A kutatók szerint az északi félteke országaiban a felmelegedés miatt nemcsak intenzívebb, vagyis egyre melegebb, hanem egyre hosszabb hőhullámokkal kell számolni. A tanulmányban a tudósok azzal kalkuláltak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra tehető majd az ipari forralom előtti időszakhoz képest.

Felhívják a figyelmet arra, hogy már az eddigi, 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is extrém időjárási jelenségekhez vezetett,

a 2003-as európai hőhullámban 70.000 ember halt meg.

A Föld felmelegedésének következményeként a nyári időszakban lassulnak a légáramlatok, ami miatt bizonyos „időjárási jelenségek állandósulhatnak, így a hőhulllámok és az erős zivatarok is” – idézi a cikk a tanulmány társszerzőjét, Dim Coumou von der Vrije-t, az amszterdami egyetemről.

A tanulmány szerint a két hétnél tovább tartó forró időszakok előfordulásának valószínűsége a jelenlegihez képest 4 százalékkal emelkedik. Ez különösen Észak-Amerika egyes részeire, Közép-Európára és Észak-Ázsiára vonatkozik, míg Amerikában a keleti parton 20 százalékkal nő ugyanennek a valószínűsége.

Az ilyen időjárási extremitásoknak szörnyű következménye van az emberi egészségre, a mezőgazdaságra, a biodiverzitásra, és magára a gazdasági növekedésre is

– olvasható a cikkben. Példaként említik, hogy a tavalyi német hőhullám idején 15 százalékkal esett vissza a búzatermés.

„Az egyre erősödő felmelegedésnek egyre komolyabb következményei lesznek az extrém időjárási viszonyok miatt” – figyelmeztetett Carl-Friedrich Schleussner, a Berlini Éghajlatelemző Központ kutatója. Mivel a világ éppen a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, „azonnali lépésekre van szükség” a tanulmány szerint. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban rögzítették azt a célt, hogy a felmelegedés mértékét két fok alatt, lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokon tartják (az iparosodás előtti mértéket alapul véve).

A tanulmány szerint egy 1,5 fokos felmelegedés esetén már „jelentősen kisebbek” a kockázatok.

Forrás: 
faz.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Az EU törvényhozói támogatják a húsadót

A True Animal Protein Price Coalition (TAAP) civil szervezet friss közleménye szerint a hús kiskereskedelmi ára nem tükrözi az előállításával járó környezeti költségeket, és felvetik benne, hogy terheljék a húst „fenntarthatósági díjjal”.

Átmeneti időszak lesz 2021 az uniós agrártámogatásokban

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Magyarország több mint 40 millió euró értékben exportál halat

Magyarország évente több mint 40 millió euró értékben exportál édesvízi halat - írja szombati számában a Magyar Hírlap.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.