Érdekes cikk jelent meg nemrég a német agrarheute.com agrárhírportálon: azt a hét érvet sorolja fel és fejti ki, amelyekkel a magaságyást lebontó és a talajszinti termesztésre visszatérő hobbikertészek leggyakrabban indokolják a döntésüket. Mindenesetre szögezzük le gyorsan, hogy a magaságyásoknak számos előnyük van – ezt a cikk sem vonja kétségbe –, csak akik már régebb óta használják, azok közül sokan jöttek rá, hogy számukra nem feltétlenül ez a legjobb megoldás. Aki még a magaságyás-építés előtt áll, annak érdemes átgondolnia, hogy vajon számára ez lesz-e a legjobb út.
Hét érv ellene
- Drága
Egy stabil magaságyásnak ellen kell állnia a nedves, nehéz föld nyomásának, az esőnek, a fagynak és a nagy hőmérséklet-ingadozásoknak. Ehhez időjárásálló és tartós anyagok kellenek – és ez pénzbe kerül. A kereskedelemben kapható kész magaságyás-keretek drágák, pláne, ha nem a belépő szintű kezeletlen fenyődeszka modellekről van szó, hanem tartósabb anyagokról (vörösfenyő, fém vagy kő). Ha magunk építjük, akkor olcsóbban ki lehet ugyan hozni, de a fa, a csavarok, a bélés és a feltöltéshez szükséges közegek ára így is elég sokra jöhet ki. Gazdaságilag tehát a magaságyás általában csak akkor éri meg, ha sok éven át intenzíven használják.
- Gerinckímélő is, meg nem is
Az idősek, a hátproblémákkal küzdők vagy a kerekesszékes személyek számára a magaságyás egyértelműen előnyös, hiszen hajolgatás és térdelés nélkül lehet kertészkedni. De sajnos éppen az érintettek nem fognak tudni egy magaságyást segítség nélkül felépíteni, illetve időnként földet cserélni benne. (És ha nincs automata öntözés, akkor például a teli öntözőkanna emelgetése sem könnyű.)
- Alapanyagfaló
Egy tipikus, 100 × 90 × 250 centiméteres magaságyás (ebben már a komolyabb növekedési erélyű zöldségeket is meg lehet termeszteni) megtöltéséhez körülbelül 2300 liter közeg – faforgács, komposzt és virágföld – kell. Felmerül a kérdés, hogy nem pazarlás-e ezeket az egyre szűkösebben rendelkezésre álló anyagokat magaságyásba tölteni. A magaságyás eredeti gondolata egyszerű volt: kerti hulladék helyszíni komposztálása és egyidejű zöldségtermesztés (az ideális arány egyharmad cserjenyesedék, egyharmad komposzt, egyharmad kerti föld). Csakhogy sok kiskertben pontosan ez a korlát: nem áll rendelkezésre elegendő szerves anyag egy nagy magaságyás tartós feltöltéséhez.
