Back to top

Korlátlanul és korlátozottan - A termőföld örökléséről

Az elmúlt időben több olvasónk tett fel kérdéseket a termőföldek örökléséről, ezért úgy gondoljuk, célszerű összefoglalni az erre vonatkozó rendelkezések lényegét. Azt már többször taglaltuk, hogy a Földforgalmi Törvény értelmében nem földműves 1 hektárig, földműves 300 hektár mértékig szerezhet termőföldtulajdont.

De itt már rögtön meg kell jegyezzük, hogy a Földforgalmi Törvény szempontjából a szerzésmódok közül a kisajátítást, a kárpótlási földárverést és a törvényes öröklést kiveszi a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódok közül, tehát ha valaki ezen módok valamelyikén szerez földtulajdont, arra nem vonatkoznak a Földforgalmi Törvény korlátai.

Az öröklés jelentős a földszerzésben

A kisajátítással csak az állam szerezhet tulajdont, a kárpótlási földárverések gyakorlatilag véget értek, tehát ezeknek a szerzésmódoknak a magánszemélyek földszerzésében nincs jelentősége, az öröklésnek azonban van. Mivel a törvényes örökléssel történő földszerzésre a Földforgalmi Törvény hatálya nem terjed ki, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

törvényes örökléssel bárki, még ha nem is földműves, felső mennyiségi korlát nélkül szerezhet földtulajdont.

Egy szemléletes példával, ha egy nem földművesnek minősülő személynek mind a négy nagyszülője földműves, minden nagyszülője az egyéb módokon megszerezhető maximális 300 hektárral rendelkezik, szülei még a nagyszülei előtt elhaláloztak, és nagyszüleinek rajta kívül más lemenő ági örököse nincs, akkor nagyszülei halálával megörökölheti mind az 1200 hektárt, amivel nagyszülei összesen rendelkeztek, ennek semmiféle akadálya nincs.

Törvényes örökléssel viszont nem csak szülőktől vagy nagyszülőktől lehet szerezni, ezért nézzük meg a törvényes öröklés rendjét. Alapvetően a leszármazók a törvényes örökösök, fejenként egyenlő arányban, azzal, hogy a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson csak holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, míg minden más vagyontárgyon, így a termőföldön is, egy gyermekrésznyit.

Ha tehát az örökhagyónak négy gyermeke volt, és házastársa még él, a hagyatékba tartozó termőföldeket öten, tehát a négy gyermek és az özvegy fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha valamely örökös kiesik az öröklésből (pl. mert az örökhagyó előtt meghalt), akkor az ő leszármazói együttesen örökölnek annyit, amennyit a kiesett örökös örökölt volna. Az előbbi példánál maradva, ha az örökhagyónak négy gyermeke volt, de az egyik még az örökhagyó előtt meghalt, de neki volt három gyermeke, akkor a kiesett örökös helyén gyermekei hárman együtt annyit örökölnek, amennyit az örökhagyó előtt elhalálozott felmenőjük örökölt volna. Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs örököl, vagy ha az sincs, akkor a szülők vagy azok leszármazói (tehát a testvérek) örökölnek, ha azok sincsenek, akkor nagyszülők vagy azok leszármazói örökölnek, és ez így megy felfele mindaddig, amíg valamely rokon megtalálható. Legyen bármennyire is távoli rokon az örökös, nincs korlátja a földszerzésének, ha törvényes örökösként örököl.

Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra

Itt szükséges megjegyezni, hogy az az örökös, aki végrendelet alapján maradna ki az örökségből, de kötelesrészt igényel, az is törvényes örökösnek minősül. Kötelesrészre a leszármazó, a házastárs és a szülő jogosult, ha törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ha tehát az örökhagyó a végrendeletében az egyik gyerekének nem juttat semmit – most nem említve az egyébként elég ritka kitagadást – akkor az a gyermeke igényelheti a kötelesrész kiadását, ami annak az egyharmada, amit végrendelet hiányában örökölt volna. A Földforgalmi Törvény szempontjából tehát a köteles­rész is a törvényes örökséghez tartozik, tehát nem földműves is örökölhet ezen a címen egy hektár feletti termőföldet.

Végintézkedés esetén továbbá, ha semmi egyéb kizáró ok nincs (pl. a végrendeletben megnevezett örökös nem külföldi), a hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek meg kell keresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet, azaz a megyei kormányhivatal földhivatali osztályát, amely csak és kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az örökös az adott földet megszerezheti-e, avagy sem, tehát az örökös nem földműves, akkor a megszerzendő földdel együtt sem lépi-e át az 1 hektáros, vagy ha földműves, akkor a 300 hektáros korlátot. Ha az örökös szerzése a mennyiségi korlátba ütközik, akkor a közjegyző a termőföldhagyatékot számára nem adhatja át. Arra jelenleg nincs szabály a Földforgalmi Törvényben, hogy ez utóbbi esetben mi a teendő. Korábban a törvény úgy szólt, hogy ebben az esetben a végrendeletet ebben a részében érvénytelennek kellett tekinteni, de ezt a rendelkezést a 2017-es évben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, viszont a jogalkotó még azóta nem alkotott új szabályt az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján.

Reméljük, összefoglalásunkkal segíteni tudtuk a kedves olvasókat a termőföld öröklésében való eligazodásban.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

Szinte semmiről nem volt papírja - a lefoglalt zöldség felét megsemmisítik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai Békés megyében ellenőrizték azt a csaknem két tonna különféle zöldséggel és gyümölccsel megrakott teherautót, amiről kiderült, hogy áruja nagy részéről nincsenek papírok és még a sofőr is feketén dogozott.

Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Az agrárium versenyképességének további növelése a cél

Az Agrárminisztérium azért dolgozik, hogy a gazdatársadalom megerősödjön, és visszaszerezze azt a társadalmi megbecsülését, amely az elmúlt évtizedekben elvesztett. Ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges – hangsúlyozta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei szervezete Gazdanapi Fórumán.