Back to top

Korlátlanul és korlátozottan - A termőföld örökléséről

Az elmúlt időben több olvasónk tett fel kérdéseket a termőföldek örökléséről, ezért úgy gondoljuk, célszerű összefoglalni az erre vonatkozó rendelkezések lényegét. Azt már többször taglaltuk, hogy a Földforgalmi Törvény értelmében nem földműves 1 hektárig, földműves 300 hektár mértékig szerezhet termőföldtulajdont.

De itt már rögtön meg kell jegyezzük, hogy a Földforgalmi Törvény szempontjából a szerzésmódok közül a kisajátítást, a kárpótlási földárverést és a törvényes öröklést kiveszi a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódok közül, tehát ha valaki ezen módok valamelyikén szerez földtulajdont, arra nem vonatkoznak a Földforgalmi Törvény korlátai.

Az öröklés jelentős a földszerzésben

A kisajátítással csak az állam szerezhet tulajdont, a kárpótlási földárverések gyakorlatilag véget értek, tehát ezeknek a szerzésmódoknak a magánszemélyek földszerzésében nincs jelentősége, az öröklésnek azonban van. Mivel a törvényes örökléssel történő földszerzésre a Földforgalmi Törvény hatálya nem terjed ki, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

törvényes örökléssel bárki, még ha nem is földműves, felső mennyiségi korlát nélkül szerezhet földtulajdont.

Egy szemléletes példával, ha egy nem földművesnek minősülő személynek mind a négy nagyszülője földműves, minden nagyszülője az egyéb módokon megszerezhető maximális 300 hektárral rendelkezik, szülei még a nagyszülei előtt elhaláloztak, és nagyszüleinek rajta kívül más lemenő ági örököse nincs, akkor nagyszülei halálával megörökölheti mind az 1200 hektárt, amivel nagyszülei összesen rendelkeztek, ennek semmiféle akadálya nincs.

Törvényes örökléssel viszont nem csak szülőktől vagy nagyszülőktől lehet szerezni, ezért nézzük meg a törvényes öröklés rendjét. Alapvetően a leszármazók a törvényes örökösök, fejenként egyenlő arányban, azzal, hogy a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson csak holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez, míg minden más vagyontárgyon, így a termőföldön is, egy gyermekrésznyit.

Ha tehát az örökhagyónak négy gyermeke volt, és házastársa még él, a hagyatékba tartozó termőföldeket öten, tehát a négy gyermek és az özvegy fejenként egyenlő arányban öröklik.

Ha valamely örökös kiesik az öröklésből (pl. mert az örökhagyó előtt meghalt), akkor az ő leszármazói együttesen örökölnek annyit, amennyit a kiesett örökös örökölt volna. Az előbbi példánál maradva, ha az örökhagyónak négy gyermeke volt, de az egyik még az örökhagyó előtt meghalt, de neki volt három gyermeke, akkor a kiesett örökös helyén gyermekei hárman együtt annyit örökölnek, amennyit az örökhagyó előtt elhalálozott felmenőjük örökölt volna. Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs örököl, vagy ha az sincs, akkor a szülők vagy azok leszármazói (tehát a testvérek) örökölnek, ha azok sincsenek, akkor nagyszülők vagy azok leszármazói örökölnek, és ez így megy felfele mindaddig, amíg valamely rokon megtalálható. Legyen bármennyire is távoli rokon az örökös, nincs korlátja a földszerzésének, ha törvényes örökösként örököl.

Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra

Itt szükséges megjegyezni, hogy az az örökös, aki végrendelet alapján maradna ki az örökségből, de kötelesrészt igényel, az is törvényes örökösnek minősül. Kötelesrészre a leszármazó, a házastárs és a szülő jogosult, ha törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ha tehát az örökhagyó a végrendeletében az egyik gyerekének nem juttat semmit – most nem említve az egyébként elég ritka kitagadást – akkor az a gyermeke igényelheti a kötelesrész kiadását, ami annak az egyharmada, amit végrendelet hiányában örökölt volna. A Földforgalmi Törvény szempontjából tehát a köteles­rész is a törvényes örökséghez tartozik, tehát nem földműves is örökölhet ezen a címen egy hektár feletti termőföldet.

Végintézkedés esetén továbbá, ha semmi egyéb kizáró ok nincs (pl. a végrendeletben megnevezett örökös nem külföldi), a hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek meg kell keresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet, azaz a megyei kormányhivatal földhivatali osztályát, amely csak és kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az örökös az adott földet megszerezheti-e, avagy sem, tehát az örökös nem földműves, akkor a megszerzendő földdel együtt sem lépi-e át az 1 hektáros, vagy ha földműves, akkor a 300 hektáros korlátot. Ha az örökös szerzése a mennyiségi korlátba ütközik, akkor a közjegyző a termőföldhagyatékot számára nem adhatja át. Arra jelenleg nincs szabály a Földforgalmi Törvényben, hogy ez utóbbi esetben mi a teendő. Korábban a törvény úgy szólt, hogy ebben az esetben a végrendeletet ebben a részében érvénytelennek kellett tekinteni, de ezt a rendelkezést a 2017-es évben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, viszont a jogalkotó még azóta nem alkotott új szabályt az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján.

Reméljük, összefoglalásunkkal segíteni tudtuk a kedves olvasókat a termőföld öröklésében való eligazodásban.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Nagy csapás lesz a műtrágya-védővám

Könnyen lehet, hogy nagy csapást mér Európa gazdálkodóira az Európai Bizottság egyes, nitrogéntartalmú műtrágyákra kivetendő dömpingellenes védővámmal – figyelmeztet Cedric Benoist francia gazda, a gabonatermesztők nemzeti szövetségének elnökségi tagja.

"Földforgalmi kérdés": elővásárlás föld adásvétele esetén

Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír.

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Egyes növényeknél a saját célú behozatalt is korlátozni fogják

Az Európai Unió tagállamai a 2019. december 14-től alkalmazandó szigorúbb szabályozással az utazóktól is felelős magatartást várnak el a növénykárosítók terjedésének megakadályozása érdekében. Az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozni fogják.

Földreform és privatizáció várható Ukrajnában

Az ukrán elnök utasította hétfőn a kormányt, hogy október elejére dolgozza ki és terjesszen elő törvényjavaslatot a földreformról, valamint készítse elő az állami vállalatok széles körű privatizálását a jövő év áprilisára.

Mire elég külföldön a magyar traktorjogsi?

A kérdés nem életszerűtlen: aki mezőgazdasági idénymunkát vállal külföldön, annak az ottani gazdaság traktoraira is fel kell olykor ülnie. De vigyázat, van egy buktató: a T kategória úgynevezett nemzeti kategória, vagyis nem érvényes automatikusan az EU többi tagállamában.

Főnövény-betakarítás: a szedés, kaszálás nem betakarítás!

A MÁK tájékoztatása szerint a gazdálkodók tévesen értelmezik az egységes kérelemben a „Főnövény betakarítási időpontjának bejelentése” menüpontot. Az alábbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalja a helyes értelmezést.

Mi a teendő jogszerű földhasználat igazolására való felszólítás esetén?

A földhasználat igazolására szóló dokumentum lehet például egy szerződésmásolat, rokonsági igazolás, illetve minden olyan egyéb dokumentum, amely hivatalból nem lekérhető, ellenőrizhető - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.