Volt ahol 1200 forintért kínálták, de találtunk 1500 forintos árcédulát is. Kilónként 300 forintnál olcsóbb burgonyát pedig legföljebb hosszas nyomozással lehet fellelni.
– mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaköri Szervezet és Terméktanács elnöke.
Szavait megerősítik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is. Miközben a fogyasztói árak 2018 és 2019 júliusa között 3,3 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszerek 6 százalékkal drágultak. Ezen belül a gyümölcs átlagosan 2,1, míg a friss zöldségek 29 százalékkal drágultak. A vöröshagymáé megduplázódott, a paradicsomé pedig 18 százalékkal növekedett, de például a burgonya ára egy év alatt 61 százalékkal ment feljebb.
Májusban még a tavalyi tárolt alma ára határozta meg a gyümölcs árindexet, s az a 2018-as rekord termés miatt 37 százalékkal zuhant, júniusban már a meggy 70 százalékos áremelkedése húzta fel az árakat. Az árrobbanás oka, hogy míg a múlt évben kimagasló volt a termés és ez lenyomta a felvásárlási árakat, addig idén sokkal kevesebb gyümölcsöt szüreteltek a gazdák.
Emellett a munkaerőhiány az agráriumot is sújtja, így nem csoda, hogy a napszám is folyamatosan emelkedik. Főleg a szaharai melegben nehéz a szabadföldi zöldségesekbe kézi szedésre akár 1 000-1 400 forintos órabérért is embert találni. Egyébként ugyanez a gond a gyümölcsösökben is. A gépesítés csak korlátozottan és elsősorban az ipari felhasználásra szánt termékek esetében alkalmazható a zöldség-gyümölcs ágazatban, de például a csemegeuborkát, vagy a fűszerpaprikát is csak élőmunkával lehet szedni. Vannak zöldségek, mint például a sárgarépa, amit ipari célra géppel, de friss piaci árut továbbra is csak kézzel lehet szedni. Kétségtelen, hogy egyes zöldségféléből, főleg amelyeknek jelentős a kézimunkaigénye, a termőterület valamelyest csökkent, de az öntözésnek is köszönhetően, idén azért általában jó termésátlag várható az ágazatban.
Jóslásokba nem kívánt bocsátkozni a FruitVeB elnöke, de
Az alma esetében nemcsak a keresletnövekedés drágítja a gyümölcsöt, hanem az is, hogy a tavaly kiemelkedő 900 ezer tonnás kiemelkedően jó termés helyett annak alig a felét szedhetik le a fákról. Míg tavaly a felvásárlási ára a jó minőségű étkezési almának kilónként 50-60 forint volt, idén ez elérheti a 80-100 forintot, de akár ennél is magasabb lehet. Egyes előrejelzések szerint a tavaly árak háromszorosa sem kizárt. Most még a lengyel import ármérséklő hatásában sem bízhatnak a kereskedők és a fogyasztók, mert a tavaszi fagyok Európa legnagyobb almatermelő országában a termés 44 százalékát elvitték. Ez a teljes európai almatermés nagyjából 20 százaléka. A hazai termésnek ráadásul a nagyobbik része ipari, vagy léalma, és csak a fennmaradó mennyiség a jó minőségű étkezési gyümölcs. Sok az elöregedett, korszerűtlen ültetvény és fajta, s ez sem használ a hazai almapiacnak.
A friss termékeknél szeptembertől kezdődhet az árak lassú emelkedése, a betárolt zöldségféléknél, mint a hagyma, a gyökérfélék, a burgonya, majd november-decemberben derül ki, hogy nagyjából a tavalyi árakon kínálják-e vagy többet kell majd fizetni értük.
Pontos adatok még nincsenek arról, hogyan alakultak az ágazat eredményei a kánikulai, aszályos időjárási viszonyok között, de nagy valószínűséggel az európai piacokon is a tavalyinál magasabb árak várhatók. Ez pedig a magyarországi őszi árakat is feljebb húzza.
Az élelmiszerek drágulása ugyan csak kis mértékben növeli az inflációt, A legnagyobb vesztesek a nyugdíjasok, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők és az átlagjövedelem alatt kereső rétegek, mert az ő fogyasztói kosarukban jelentős részt, mintegy egyharmadot tesz ki az élelmiszerek aránya. Az átlagos magyar családok is jóval a nyugat-európai átlag fölött, jövedelmük közel 25 százalékát költik élelmiszerre.