Back to top

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Mivel az egyéb támogatások a végéhez közelednek, a közeli napokban pontosítják az erre szánt összeget, amelyről rövidesen egy sajtótájékoztató keretében számolnak be.

Ezt az információt Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára osztotta meg a hallgatósággal, majd

előadásában arról is beszámolt, hogy hol tartanak a vidékfejlesztési programok, emellett 2020 után mire számíthatnak a kis- és közepes gazdaságok?

MMG - 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, melyek a prioritások?

 

Amint az ismert, a közös agrárpolitika második pilléréből vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek a vidékfejlesztési programnak a kis- és közepes családi gazdaságok állnak a fókuszában. Ebben a programban olyan döntések fogalmazódtak meg, melynek köszönhetően ezeknek a forrásoknak több mint 50 százaléka beruházás jellegű támogatás lett. Ezen uniós források alapvető célja, hogy versenyképes gazdaságok jöjjenek létre. Több mint 70 pályázati felhívás jelent meg és a jövőben még többre is számíthatnak a gazdák. Kis Miklós elmondta azt is, hogy az idén számos pályázatot írtak ki, egyebek között az élelmiszeripar, a kertészet, állattartó telepek, valamint a borászatok számára komoly forrást jelenthet beruházásaik finanszírozására. Emellett a több lábon állást, a diverzifikációt is 10 milliárdokkal segítették az agrárágazatban.

De azt is figyelembe kell venni, hogy

a vidékfejlesztési program nemcsak a mezőgazdaságnak nyújt segítséget, hanem a kistelepüléseknek is, így több mint 100 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok, amit a helyi gazdaságok fejlesztésére fordítottak.

Voltak olyan pályázatok is, mint például az AKG és a ÖKO, amelyek nem beruházás jellegűek voltak, főként a klímaváltozás hatásaira, valamint a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás számára biztosított forrásokat.

Egy fontos információra is felhívta a résztvevők figyelmét az államtitkár: minden olyan beruházás, amely a pályázókon kívül álló okok miatt csúszik, részben azért mert a kivitelező lassabban készül el, vagy újratervezésre van szükség, abban az esetben az úgynevezett 24 hónapos szabályból az illetékes hatóság felmentést adhat, kivéve akkor, ha még a pályázó eddig nem kezdett hozzá a beruházáshoz. Kis Miklós kihangsúlyozta, hogy

vannak még nyitott pályázatok, így a jövőben még lehet pályázni, például öntözésfejlesztésre, amelyre a kormány 170 milliárd forintot biztosít.

Az idén még néhány új felhívást is szeretnének meghirdetni, ilyen például a minőségi rendszerekhez kapcsolódva az értékesítés segítésére, valamint a beruházásokra lehet pályázni, és újra megnyitják a termelői csoportok támogatását. Nemrégiben a sajtóban is hírt adtak arról, hogy megemelték az erdőtelepítésekhez kapcsolódó támogatási összegeket, és erről sikerült az Európai Bizottsággal is egyeztetniük.

A közös agrárpolitika jövőjéről szólva Kis Miklós elmondta, hogy várhatóan mire lehet majd számítani 2020 után. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyet az agráriumot és a vidéket fontosnak tartó tagállamok nem akarnak elfogadni. Részben a Brexit miatt az EU költségvetéséből még kisebb szeletet szánnak az agrár- és vidékfejlesztési célokra.

Hogy összességében lesz-e majd annyi lehetőség beruházásokra, mint a mostani ciklusban, nagymértékben attól függ, hogy milyen közös költségvetést fogadnak el.

Hazánk legfontosabb célkitűzése, hogy az EU költségvetése megemelkedjen, ha kell több tagállami befizetéssel, ebben Magyarország partner, azonban a nettó befizető tagállamok kevesebbet akarnak befizetni. A következő félév dilemmája lesz, hogyan sikerül ezt elérni. Az alapvető célok nem változnak a mostani Közös Agrárpolitikához képest, így a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a környezetkímélő gazdálkodás, az innováció és a vidéki infrastruktúra fejlesztése továbbra is marad.

A jövőben a közös költségvetés 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell felhasználni,

ebből 30 százalékot a II-es pillérben, emellett különböző támogatáscsökkentési javaslatok is megfogalmazódtak. A termeléshez kötött támogatás forrásai, a 13 + 2 százalék várhatóan továbbra is megmarad. Változatlanul fontos, hogy a vidékfejlesztésre fordítható beruházási összegek ne csökkenjenek, és lehessen különböző gép- és eszközbeszerzésre, korszerűsítésre forrásokat biztosítani, emellett az öntözés fejlesztését kiemelten kell kezelni.

Kis Miklós előadása végén a precíziós gazdálkodás támogatásáról, és a hatékonyság további növelésének lehetőségeiről tájékoztatta SMARTFARM résztvevőit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Brexit és klímaváltozás: bajban a britek

Rövidtávon a Brexit, hosszútávon a klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe Nagy-Britannia élelmiszerellátásának egy jelentős része – véli a brit parlament szakbizottsága, amely válaszlépéseket követel a kormánytól.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

A kuvasz kulturális örökségünk része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencián, szombaton Tápiószentmártonban.

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.