Back to top

Miért annyira hűséges állat a kutya?

Akár olvasunk, akár beszélünk a kutyákról, egy dolog biztosan említésre kerül róluk: a ragaszkodásuk. De vajon miért annyira hűséges állatok a kutyák?

Ahogy követik minden léptünket, ahogy várnak bennünket az ajtó előtt, ahogy igéző szemekkel az ölünkbe hajtják a buksijukat… Mind-mind a hűség bizonyítéka. Miből fakad kis kedvenceinkben ez a lojalitás? Egyszerűen arról van szó, hogy azért ragaszkodnak hozzánk, mert kielégítjük a szükségleteiket, vagy mélyebbről fakadó érzelmi háttere van?

Ahhoz, hogy választ kapjunk, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Meg kell vizsgálnunk, hogyan is kerültek mellénk, az otthonunkba, a kanapénkra ezek a ragaszkodó társak. A farkasokig nyúlunk vissza, hisz azok megszelídítésével és háziasításával indult minden. Csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani, mikor is lehetett ez, valamikor 14 000 – 135 000 évvel ezelőtt.

A farkasok élelem után vadásztak, majd egy idő után rájöttek, az emberek táborai kiváló helyek arra, hogy élelmet guberáljanak. Az emberek befogadták őket, egyrészt a védelem, másrészt a társaság miatt. Azok a farkasok, akik jobban elfogadták a közeledést, több élelmet kaptak, nagyobb esélyük volt a túlélésre. Utódaik pedig követték a mintát. Így kezdődött ez a mindkét fél számára előnyös kapcsolat.

A farkasok korán megtanulták, hogy az emberek iránti hűség megegyezik a biztonsággal és az élelemmel. Vajon a kutyák is azért hűségesek, mert ránk vannak utalva?

Nem erről van szó, állítják a tudósok; inkább arról, hogy a kutyusaink a kedvünkben szeretnének járni. Kísérletekkel bizonyították, hogy a kutyák nem eszik meg az eléjük tett ételt, ha a gazdájuk azt megtiltotta. Ez egészen addig van így, amíg a gazdi szemmel tartja az ételt, amint becsukja a szemét, a kutyák megeszik.

A kutyák nagyon jól érzik / „leolvassák”, mit várunk el tőlük. Például, ha sírunk, sokkal jobban bújnak hozzánk, mint amikor beszélgetünk vagy dúdolunk. Ez nem csak a saját gazdájukra vonatkozik, teljesen idegenekkel is így viselkednek.

Persze vitába lehet szállni ezzel, állítva hogy a kutyák csak megtanulták ezt is a reakcióinkból. Amikor idegesek, szomorúak vagyunk, odabújnak hozzánk, és mi megöleljük, megsimogatjuk őket vagy rájuk mosolygunk. Viszont, nem szabad elfelejteni a tényt, hogy ilyenkor bennünk és a házi kedvencünkben is oxitocin hormon szabadul fel, amit a szeretet és szociális kötődés hormonjának is tartanak. Ez a kölcsönös pozitív érzelemhullám tovább erősíti a hűséget.

A kutyák evolúciója is afelé halad, hogy ez a kötődés még erősebb legyen. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a kutyák új izmokat fejlesztettek a szem körül, amelyek segítségével „megemelhetik” a szemöldöküket. Ettől a szemeik nagyobbnak és szomorúbbnak tűnnek, és mi még inkább elolvadunk tőlük. (Ezt a farkasok nem tudják.)

Tehát, a kutyák hűsége sokkal mélyebbről jön, mint pusztán a biztonság és az élelem utáni vágyból. Melegség és szeretet hatja át őket is, ha velünk vannak. Megtanulják a szokásainkat, a kedvünkben szeretnének járni, még közelebb szeretnének kerülni hozzánk. Az evolúciójuk is ezt mutatja.
Forrás: 
veterinarians.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...