Back to top

Természetes talajgyógyítás

Megvizsgáljuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy talajunkban egészséges, virágzó növényeket nevelhessünk. Számos természetes talajjavító mód áll rendelkezésünkre.

Amióta az ember felhagyott a gyűjtögetéssel és elkezdett növényt termeszteni, megváltoztatta a termőföld természetes állapotát annak érdekében, hogy minél több termést takaríthasson be. Az intenzív mezőgazdálkodás mára oly mértékben átalakította a talajokat, hogy ha felhagynánk a művelésükkel, évek elteltével tudna csak újra stabil élő rendszer kialakulni az adott helyen.

A talaj látszólag élettelen közeg, ami arra szolgál, hogy megtámassza a növény gyökereit, és tápanyagot szolgáltasson számára. Valójában azonban sokkal több ennél.

Komplex rendszer, amely él, lélegzik, fejlődik, pusztul, tehát folyamatosan változik. Élőlények milliárdjai találhatók benne, amelyek jelentős részének életét az intenzív földművelés sajnos ellehetetleníti. Ha ezt felismerjük és helytelenítjük, sokat tehetünk a baj ellen. Saját területünkön, a kertünkben törekedjünk arra, hogy természetközeli, biológiailag sokféle élővilág élhessen, ne csak a felszínen, hanem a talajban is.

Elsőként határozzuk meg, milyen célból szükséges a talajjavítás. A talaj szerkezetét vagy a kémhatását szeretnénk megváltoztatni? A tápanyagtartalmát akarjuk növelni, netán a talajban élő kártevők és kórokozók ellen szeretnénk természetes módon védekezni? Mindegyik esetre több természetes lehetőség kínálkozik.

Ne féljünk a mikorrhizáktól

A mikorrhiza (görögül: gombás gyökér) a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gyökérkapcsolt gombák csodálatos módon képesek együttműködni a növényekkel. A gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, azzal jelentősen megnövelik a gyökérzet felületét, így segítik a vízben oldott ásványi anyag nagy mennyiségű felvételét. Cserébe a gomba a növénytől kész szerves tápanyagot kap. A mikorrhizás növények a betegségeknek jobban ellenállnak, illetve a szárazságot is jobban elviselik. A gomba és a gazdanövény egy életen át kölcsönösen segíti egymást a tápanyaghoz jutásban.

Tudta, hogy...

…szennyvíziszapból is készítenek már komposztot, amelyet kertépítőcégek díszkertek létesítéséhez használnak?

Szerkezetének javítása

Hogyan varázsoljunk sütni való agyagból vagy sívó homokból életteli, termékeny talajt?

A talaj szilárd szemcséi között víz és levegő található. A növények fejlődéséhez mindhárom összetevő megfelelő arányban szükséges.

Ha szélsőségesen kötött vagy túlságosan laza a kertünk talaja, akkor elkerülhetetlen a szerkezetének megváltoztatása.

A kötött, agyagos talajba levegőt kell juttatnunk, a túlságosan laza talajba pedig olyan parányi részecskéket, amelyek felületén megtapad a víz, hogy a növények több nedvességhez jussanak.

A természetes ásványi talajjavítók közé a bányászott ásványi anyagokat, illetve azok kivonatait vagy hőkezelt változataikat soroljuk.

A túl kötött talajok levegőssé tételére bazaltliszt, riolittufa, és annak hőkezeléssel készült változata, a perlit alkalmas.

A könnyű perlit levegővel teli hézagai képesek a víz tárolására is. A folyami homok és a finom sóder bekeverése is emeli a talaj vízáteresztő képességét.

Az alga eredetű talajjavítók magas ásványianyag- és humusztartalmú természetes anyagok. A hazánkban bányászott alginit több millió éve keletkezett kőzet. Javítja a homokos talajok vízmegtartó képességét és megakadályozza a tápanyagok kimosódását.

A kókuszdió héjából apróra darált kókuszrost lassan bomlik le, ültetőközegekbe keverve kitűnő szerkezetjavító. Lazítja a talajt, megakadályozza az összetömörödését, jól tartja a vizet. Tégla alakúra préselve kapható.

A kémhatás megváltoztatása

A legtöbb növény számára a semleges körüli talajkémhatás a legkedvezőbb. Az erősen savanyú talajok tápanyag-gazdálkodását mészkőzúzalék bekeverésével javíthatjuk.

Ha inkább savanyítani szeretnénk a talajt, mert azt kedvelő növényt – például havasszépét (Rhododendron) vagy hortenziát – akarunk ültetni, akkor keverjünk az ültetőgödör talajába erősen savas kémhatású (alacsony pH-jú) zsákos balti tőzeget.

Ássunk vagy ne ássunk?

A kötött talajt úgy lazítjuk, hogy felássuk. Attól ugyan valóban levegősebb lesz, de megzavarjuk az élővilágának természetes rétegeződését, és sok hasznos mikrobát is elpusztítunk. Ráadásul csak rövid időre orvosoltuk a gondot, néhány kiadós eső után újra eltömődnek az apró járatok. Hasznosabb, ha tartós hatású természetes anyagokkal lazítjuk. A legtöbb esetben valamilyen ásványi anyag talajba keverésével tartós hatást érhetünk el.

A természet adta
• bazaltliszt • riolittufa • perlit • folyami homok • sóder • alginit • kókuszrost

A tápanyagtartalom növelése

Ősidők óta használjuk az istállótrágyákat és növényi komposztokat. Szerves marhatrágyát már granulálva, zsákos kiszerelésben is vásárolhatunk. Nagy előnye, hogy árudákban beszerezhető, könnyen és egyenletesen kiszórható.

A szerves anyagok, levelek lebomlásakor keletkező huminsavat tartalmazó készítmények megakadályozzák a tápanyagok kimosódását, egyúttal a növények számára felvehető állapotban tartják azokat.

Ne ijedjünk meg a különböző baktériumtörzseket tartalmazó készítményektől. Azok megkötik, ezáltal a növény számára fölvehetővé teszik a levegő nitrogénjét, ráadásul segítik a növekedési hormon hatékonyabb termelését a növényben.

A baktériumok mellett talajalgák is javítják a talajok termőképességét és szerkezetét.

A fertőzött talajok gyógyítása

Biológiai védekezés a láthatatlan talajlakó gombakárosítók esetén is alkalmazható. Néhány éve kaphatók azok a sokoldalú mikrobiológiai készítmények, melyek többféle hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazzák. Egyszerűen és hatékonyan használhatjuk ezeket a fertőzött talajok vegyszermentes gyógyítására. Ahogyan a növényházban a fürkészdarázs petéi fölfalják a levéltetvek lárváit, úgy pusztítja el a talajban az egyik gomba a másik – növénykárosító – gombafajt.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Többmillió euró agrárdigitalizációra

A német kormány 7,6 millió euróval támogatja a Drezdai Műszaki Egyetem agrárdigitalizációval kapcsolatos projektjét – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.