Back to top

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Németországban címlapra (GdP Mitgliederzeitschrift) került az a rendőrnő, aki a tanulmányait lezáró szakdolgozatban egy olyan „kiképzési” modellről ír, mellyel a jelenleg használatos drogkereső kutyákat lehetne méhekkel helyettesíteni illetve azok tevékenységét kiegészíteni.

A méhek ugyanis remek szaglással rendelkeznek és nagyon jól kondicionálhatók bizonyos szerek jelzésére.

Az ötlet egyáltalán nem új, több egyetem is bizonyította már korábban, hogy a méheket pontosan kondicionálni lehet bizonyos szerek jelzésére.

A téma rendőri szempontból azért érdekes, mert a drogkereső kutyákat viszonylag rövid ideig lehet dolgoztatni, sokba kerül a kiképzésük és többnyire egyetlen személyre hallgatnak.

A méhek kondicionálásához pusztán néhány alkalom szükséges. Ebben a vonatkozásban már tesztelték is őket pl. a hohenheimi egyetemen, és akár egy bőröndszerű hordozóeszközben is jeleznek, illetve azzal a helyszínre szállíthatók, jegyzi meg az egyik ilyen kísérlet vezetője, Peter Rosenkranz.

Sonja Kessler rendőrnő, aki egyben hobbiméhész is, szakdolgozatában még ennél is továbbmegy:

szerinte egész méhcsaládokat lehetne drog-, illetve fegyverkeresésre kondicionálni, és nagyobb területeken bevetni.

Így fel lehetne kutatni a drogültetvényeket, vagy háború után visszamaradó muníciót, aknákat, illetve egyéb robbanóanyagokat, például TNT-t, stb. A szakdolgozatban a szerző elismeri, hogy a méhek csak megfelelő időjárásban és csak a meleg évszakokban tudnának dolgozni.

Méhek etetik egymást
Fotó: Hevesi Mihály

A szakemberek szkeptikusak a méhek bevethetőségét illetően, hiszen amennyiben pl. egy repcemező virágzik a közelben, a méhek nagy valószínűséggel inkább arra tájolnak rá, mint hogy a drogot vagy puskaport keressék.

Az is az ötlet ellen szól, hogy a méhek rövid életűek, ezért a kondicionálást minden egyes alkalommal újra kellene végezni, amikor új méhek kerülnének bevetésre.

A rendőrkutyákat alkalmazó vámosok is kételkedve fogadják az ötlet alkalmazhatóságát, hiszen a kutyákkal egyszerre lehet drogot, készpénzt vagy cigarettát keresni, a méhek esetében pedig külön „méhcsoportokat” kellene ezekre kondicionálni.

A rendőrnő szakdolgozatáért az Európai Rendőrök 2019-es kongresszusán különdíjban részesült.

Forrás: 
Schweizer Bauer 2019/8/20

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!