Back to top

Az „igazi” első kiállítás 1881-ben - OMÉK: múlt, jelen, jövő (2)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A sorozat előző részét itt találja.

Az 1865 utáni másfél évtizedben nem tartottak országos mezőgazdasági kiállítást. A számos ok között szerepelt a már említett keleti marhavész, a gyenge terméseredmények és az általános mezőgazdasági dekonjunktúra. Éppen ezért a kormányzat nagy hangsúlyt fektetett gazdaságpolitikájában a mezőgazdaság, különös tekintettel a szarvasmarha- és a juhállomány fejlesztésére.

Az ekkor felállított állami tenyésztelepek kedvező hatása a köztenyésztésre, kellő ismertségük hiányában még nem érvényesülhetett a várt mértékben.

Újra felmerült az országos tenyészállatvásárok gondolata, mint a tenyészállatok népszerűsítésének és terjesztésének legcélravezetőbb lehetősége.

Ennek értelmében kérte fel a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet a tenyészállatvásár megszervezésére. A minisztérium vállalta az első kiállítás összes költségét, sőt, miniszteri közbenjárásra díjtalanul jutottak a ferencvárosi marhavásártérhez, a kiállítás új helyszínéhez. Ilyen előzmények után nyílt meg 1881. május 7-én az „I. Tenyész­állatvásár”. A kiállítások sorszámozása is ekkor kezdődött, és jutott el az idén megrendezendő 79-hez, ezért ezt a kiállítást kell az OMÉK hivatalos jogelődjének tekinteni.

A mezőgazdaság többi ágát is felölelő nagy seregszemlére az 1885-ös általános kiállításon, a Városligetben került sor.

A mezőgazdasági csarnok 4300 négyzetméterén bemutatták a különböző „magterményeket”, takarmányféléket, az állati termékek csoportját és a szakoktatási intézményeket. A magyar termékeken kívül láthatott a nagyérdemű külföldi kiállítókat is. Külön pavilonban mutatkozott be
Albrecht főherceg béllyei és óvári uradalma, valamint Schönborn-Bucheim Ervin gróf munkácsi és árvai uradalma. Szintén önálló kiállítási csarnokban kapott helyet az erdészeti kiállítás, a mezőgazdasági gépbemutató és a „Bor és szeszes ital” kiállítás. A kísérőrendezvények sorát gazdagította nyáron egy aratógépverseny, szeptember elején pedig egy gőzekeverseny. Akkoriban kezdett szokássá válni az is, hogy a kiállításokhoz kapcsolódva konferenciákat rendeznek a különböző szakmai szervezetek és egyesületek.

A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére rendezett 1896. évi Millenniumi Kiállításnak – az 1885. évi országos kiállításhoz hasonlóan – a Városliget lett a színhelye.

A mezőgazdaság, az ország életében betöltött szerepének megfelelően, mindkét főcsoportban, a történelmiben és a jelenkoriban is szerepelt. A történelmi főcsoport épülete – ami Vajdahunyadvár néven vált ismertté, és a kiállítás bezárása után a Mezőgazdasági Múzeumnak adott otthont – mellett külön pavilont építettek a történelmi vadászat bemutatására. A Herman Ottó által rendezett, ősfoglalkozásokat ismertető kiállításokat – halászat, pásztorkodás – is ebben a főcsoportban láthatta a közönség.

Az ezredéves kiállítás jelenkori része az agrárgazdaság teljes egészét reprezentálta, sőt, a korábbi kiállításokon alig szereplő erdészet, vízgazdálkodás és meteorológia is önálló bemutatkozási lehetőséget kapott. Méltó módon, külön csoportban képviseltette magát a mezőgazdasági gépészet és az élelmiszeripar. Tényleges állatvásárokat is tartottak, részben az Erzsébet királyné út melletti állatbemutató telepen, részben a kőbányai sertéstelepen. Volt baromfi- és ebkiállítás, élő méhek kiállítása, két lókiállítás (használati és tenyészlovak), valamint a sertések, juhok és a szarvasmarhák részére is rendeztek két-két (hízó- és tenyész­állat) kiállítást.

A már említett „I. Országos Tenyész- és Haszonállat-kiállítás”-t 1881-ben rendezte meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ezzel a kiállítással vette kezdetét a rendszeresen megtartott országos mezőgazdasági kiállítások máig tartó sorozata.

A kiállítások helyszíne kezdetben a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott ferencvárosi marhavásártér volt. 1892-től a Keleti pályaudvar melletti épület, az úgynevezett Tattersall adott otthont a kiállításoknak. Néhány éven keresztül baromfikiállítás is szerepelt a tenyészállatvásárok programjában, de később a baromfitenyésztési kiállítások függetlenné váltak. A lovak részére, néhány nagyobb kiállítástól eltekintve, önálló kiállításokat és vásárokat szerveztek.

A rendszeresen megrendezett tenyész­állatvásárok számos szempontból már magukon hordozták a mai kiállítások jegyeit. Kötelező lett az egységes szellemű bírálat és díjazás. A fokozódó érdeklődés, az egyre több jelentkező világosan mutatta, hogy a Tattersall már nem tud sokáig megfelelni az igényeknek. 1912-ben kezdődtek meg az építkezések a Pongrác út melletti Ligettelki dűlőben. E terület köré, az Albertirsai út és a Lóversenytér által határolt területen épült ki később a budapesti vásártér. Az építkezések folytatását és a tenyészállatvásárok megtartását a világháború kitörése hosszú időre megakadályozta.

Folytatjuk!

Következő rész: Két világháború között

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.