Back to top

Az „igazi” első kiállítás 1881-ben - OMÉK: múlt, jelen, jövő (2)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A sorozat előző részét itt találja.

Az 1865 utáni másfél évtizedben nem tartottak országos mezőgazdasági kiállítást. A számos ok között szerepelt a már említett keleti marhavész, a gyenge terméseredmények és az általános mezőgazdasági dekonjunktúra. Éppen ezért a kormányzat nagy hangsúlyt fektetett gazdaságpolitikájában a mezőgazdaság, különös tekintettel a szarvasmarha- és a juhállomány fejlesztésére.

Az ekkor felállított állami tenyésztelepek kedvező hatása a köztenyésztésre, kellő ismertségük hiányában még nem érvényesülhetett a várt mértékben.

Újra felmerült az országos tenyészállatvásárok gondolata, mint a tenyészállatok népszerűsítésének és terjesztésének legcélravezetőbb lehetősége.

Ennek értelmében kérte fel a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet a tenyészállatvásár megszervezésére. A minisztérium vállalta az első kiállítás összes költségét, sőt, miniszteri közbenjárásra díjtalanul jutottak a ferencvárosi marhavásártérhez, a kiállítás új helyszínéhez. Ilyen előzmények után nyílt meg 1881. május 7-én az „I. Tenyész­állatvásár”. A kiállítások sorszámozása is ekkor kezdődött, és jutott el az idén megrendezendő 79-hez, ezért ezt a kiállítást kell az OMÉK hivatalos jogelődjének tekinteni.

A mezőgazdaság többi ágát is felölelő nagy seregszemlére az 1885-ös általános kiállításon, a Városligetben került sor.

A mezőgazdasági csarnok 4300 négyzetméterén bemutatták a különböző „magterményeket”, takarmányféléket, az állati termékek csoportját és a szakoktatási intézményeket. A magyar termékeken kívül láthatott a nagyérdemű külföldi kiállítókat is. Külön pavilonban mutatkozott be
Albrecht főherceg béllyei és óvári uradalma, valamint Schönborn-Bucheim Ervin gróf munkácsi és árvai uradalma. Szintén önálló kiállítási csarnokban kapott helyet az erdészeti kiállítás, a mezőgazdasági gépbemutató és a „Bor és szeszes ital” kiállítás. A kísérőrendezvények sorát gazdagította nyáron egy aratógépverseny, szeptember elején pedig egy gőzekeverseny. Akkoriban kezdett szokássá válni az is, hogy a kiállításokhoz kapcsolódva konferenciákat rendeznek a különböző szakmai szervezetek és egyesületek.

A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére rendezett 1896. évi Millenniumi Kiállításnak – az 1885. évi országos kiállításhoz hasonlóan – a Városliget lett a színhelye.

A mezőgazdaság, az ország életében betöltött szerepének megfelelően, mindkét főcsoportban, a történelmiben és a jelenkoriban is szerepelt. A történelmi főcsoport épülete – ami Vajdahunyadvár néven vált ismertté, és a kiállítás bezárása után a Mezőgazdasági Múzeumnak adott otthont – mellett külön pavilont építettek a történelmi vadászat bemutatására. A Herman Ottó által rendezett, ősfoglalkozásokat ismertető kiállításokat – halászat, pásztorkodás – is ebben a főcsoportban láthatta a közönség.

Az ezredéves kiállítás jelenkori része az agrárgazdaság teljes egészét reprezentálta, sőt, a korábbi kiállításokon alig szereplő erdészet, vízgazdálkodás és meteorológia is önálló bemutatkozási lehetőséget kapott. Méltó módon, külön csoportban képviseltette magát a mezőgazdasági gépészet és az élelmiszeripar. Tényleges állatvásárokat is tartottak, részben az Erzsébet királyné út melletti állatbemutató telepen, részben a kőbányai sertéstelepen. Volt baromfi- és ebkiállítás, élő méhek kiállítása, két lókiállítás (használati és tenyészlovak), valamint a sertések, juhok és a szarvasmarhák részére is rendeztek két-két (hízó- és tenyész­állat) kiállítást.

A már említett „I. Országos Tenyész- és Haszonállat-kiállítás”-t 1881-ben rendezte meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ezzel a kiállítással vette kezdetét a rendszeresen megtartott országos mezőgazdasági kiállítások máig tartó sorozata.

A kiállítások helyszíne kezdetben a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott ferencvárosi marhavásártér volt. 1892-től a Keleti pályaudvar melletti épület, az úgynevezett Tattersall adott otthont a kiállításoknak. Néhány éven keresztül baromfikiállítás is szerepelt a tenyészállatvásárok programjában, de később a baromfitenyésztési kiállítások függetlenné váltak. A lovak részére, néhány nagyobb kiállítástól eltekintve, önálló kiállításokat és vásárokat szerveztek.

A rendszeresen megrendezett tenyész­állatvásárok számos szempontból már magukon hordozták a mai kiállítások jegyeit. Kötelező lett az egységes szellemű bírálat és díjazás. A fokozódó érdeklődés, az egyre több jelentkező világosan mutatta, hogy a Tattersall már nem tud sokáig megfelelni az igényeknek. 1912-ben kezdődtek meg az építkezések a Pongrác út melletti Ligettelki dűlőben. E terület köré, az Albertirsai út és a Lóversenytér által határolt területen épült ki később a budapesti vásártér. Az építkezések folytatását és a tenyészállatvásárok megtartását a világháború kitörése hosszú időre megakadályozta.

Folytatjuk!

Következő rész: Két világháború között

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Megújuló agrárium, megújuló vidék

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot - fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Új fajták és takarmányok

A takarmányozás mindig is az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatásoknak azon területe volt, ahol a gazdasági élet szereplői szívesen együttműködtek az egyetemekkel, hisz a takarmányozási költségek csökkentése meghatározó az állati termék előállításának rentabilitásában.

Az integráció nem a vitákról szól

Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

A tehenész-gumicsizma már a múlté

Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

A személyi jövedelemadó bevallási tervezetet érdemes átnézni

Az adóhatóság által elkészített személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Agrárcenzus kezdődött Romániában, várhatóan 3,2 millió gazdaságról gyűjtenek adatokat

Elkezdődött hétfőn Romániában a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok - közölte Tudorel Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke.