Back to top

GMO-mentes takarmányozás

A Viresol Kft. rendezésében megtartott szakmai konferencián egy igencsak időszerű téma került a szakemberek és gazdálkodók elé. A GMO-mentes takarmányozás lehetőségeit vitatták meg az érdeklődők.

A természet rendjébe való beavatkozásra, a természet minden egyes esetben reagál, a kérdés az, hogy miként. Például évek óta vita tárgya, hogy miként reagál a génmódosításra. Az idő rövidsége miatt még nem tudhatunk alapos és pontos választ adni a kérdésre, az viszont tény, hogy már mutatkoznak olyan jelek, például növényeknél a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség gyengülése, amely kockázatossá teszi a genetikai módosítást.

Magyarország ezért egyértelműen és következetesen kiáll a génmódosítással szemben, vagyis nálunk tilos a génmódosított növények szaporítóanyagait forgalmazni.

Ugyanakkor másik oldalról nézve minden eszközt, tudományos eredményt meg kell ragadni a termelés növelésére, hiszen a föld lakossága rohamosan gyarapszik, mind több élelmiszert igényel, amivel mind nehezebb lépést tartani. Ezt az ellentmondást kell feloldani, amire több-kevesebb sikerrel már próbálkoznak a világ számos kutató intézetében, valamint termelő vállalatoknál is. Amikor az élelmiszer igény növekedéséről beszélünk, nem utolsó sorban az állati termékek, a hús, a tej és a tojás termelésére kell gondolnunk.

Fotó: Zsoldos Alexandra
Az állati eredetű élelmiszer, ami a fogyasztó kosarába kerül, valahol a takarmányozásnál kezdődik. Ellent mond-e a termelés növelésének igénye, és a génmódosított takarmányok használata? Kevesebb terméket tudunk-e előállítani génmódosított takarmányokkal? A tanácskozáson egyértelműen szóba került, hogy

a takarmányok egyik alapvető összetevője a szója, a világ egyik legelterjedtebb takarmánya, aminek jelentős hányada génmódosított.

Ugyanez a kukorica egy részéről is elmondható. A tanácskozás résztvevői gyakorlati tapasztalatok alapján elmondták, hogy a megtermelt hús, elsősorban csirkehús mennyisége akár növelhető is GMO-mentes takarmányok felhasználásával. Fontos tény, amire kevésbé figyelünk, hogy a szója és a kukorica is kiváltható más növényekkel, illetve a búza és a kukorica feldolgozási melléktermékeivel. A követezőkben mind az alternatív növényeket, mind melléktermékeket az eddiginél nagyobb arányban kellene hasznosítani.

A rendezvényt szervező Viresol Kft. egyébként csak magyar gabonát dolgoz fel, s a melléktermékeket, mint takarmányt teljes egészében eljuttatja az állattartókhoz.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Meghosszabbítva: június 15-ig még kihasználhatják a 80 ezres idénymunkás-keretet Németországban

Nem használták ki az áprilisra és májusra megállapított összesen 80 ezer fős keretet, így június közepéig még fogadhatnak idénymunkásokat a németországi gazdaságok a tavasszal közzétett feltételek szerint. Kizárólag repülővel érkezhetnek a dolgozók továbbra is.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.