Back to top

GMO-mentes takarmányozás

A Viresol Kft. rendezésében megtartott szakmai konferencián egy igencsak időszerű téma került a szakemberek és gazdálkodók elé. A GMO-mentes takarmányozás lehetőségeit vitatták meg az érdeklődők.

A természet rendjébe való beavatkozásra, a természet minden egyes esetben reagál, a kérdés az, hogy miként. Például évek óta vita tárgya, hogy miként reagál a génmódosításra. Az idő rövidsége miatt még nem tudhatunk alapos és pontos választ adni a kérdésre, az viszont tény, hogy már mutatkoznak olyan jelek, például növényeknél a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség gyengülése, amely kockázatossá teszi a genetikai módosítást.

Magyarország ezért egyértelműen és következetesen kiáll a génmódosítással szemben, vagyis nálunk tilos a génmódosított növények szaporítóanyagait forgalmazni.

Ugyanakkor másik oldalról nézve minden eszközt, tudományos eredményt meg kell ragadni a termelés növelésére, hiszen a föld lakossága rohamosan gyarapszik, mind több élelmiszert igényel, amivel mind nehezebb lépést tartani. Ezt az ellentmondást kell feloldani, amire több-kevesebb sikerrel már próbálkoznak a világ számos kutató intézetében, valamint termelő vállalatoknál is. Amikor az élelmiszer igény növekedéséről beszélünk, nem utolsó sorban az állati termékek, a hús, a tej és a tojás termelésére kell gondolnunk.

Fotó: Zsoldos Alexandra
Az állati eredetű élelmiszer, ami a fogyasztó kosarába kerül, valahol a takarmányozásnál kezdődik. Ellent mond-e a termelés növelésének igénye, és a génmódosított takarmányok használata? Kevesebb terméket tudunk-e előállítani génmódosított takarmányokkal? A tanácskozáson egyértelműen szóba került, hogy

a takarmányok egyik alapvető összetevője a szója, a világ egyik legelterjedtebb takarmánya, aminek jelentős hányada génmódosított.

Ugyanez a kukorica egy részéről is elmondható. A tanácskozás résztvevői gyakorlati tapasztalatok alapján elmondták, hogy a megtermelt hús, elsősorban csirkehús mennyisége akár növelhető is GMO-mentes takarmányok felhasználásával. Fontos tény, amire kevésbé figyelünk, hogy a szója és a kukorica is kiváltható más növényekkel, illetve a búza és a kukorica feldolgozási melléktermékeivel. A követezőkben mind az alternatív növényeket, mind melléktermékeket az eddiginél nagyobb arányban kellene hasznosítani.

A rendezvényt szervező Viresol Kft. egyébként csak magyar gabonát dolgoz fel, s a melléktermékeket, mint takarmányt teljes egészében eljuttatja az állattartókhoz.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.