0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 13.

A szocialista mezőgazdaság kiállításai – OMÉK: múlt, jelen, jövő (4)

A mai mezőgazdasági kiállítások számos jellegzetessége a múltban gyökerezik. A kiállítások nem az adott kor termelési színvonalát tükrözték, hanem igazi céljuknak megfelelően a gazdaközönség ismereteinek bővítésével szolgálták a mezőgazdaság fejlesztését. Cikksorozatunkban az OMÉK történetét mutatjuk be.

A sorozat előző részét itt találja.

A második világháború miatt, a kiállítások történetében nem először néhány évi kényszerszünet következett. Az újrakezdés nem váratott magára sokáig. 1947 tavaszán már sikerült egy szerény tenyész­állatvásárt tartani, igaz, ez a kiállítás később nem kapott sorszámot. Hivatalos, később sorszámmal is ellátott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásárt 1948-ban rendeztek. A kiállítás fő szervezője, a megszűnt szakmai szervezetek hiányában, a Földművelésügyi Minisztérium lett. Ezt követően, a háború előtti időszakhoz hasonlóan, a szaktárca szervezésében 1959-ig minden évben tartottak mezőgazdasági kiállítást.

Alapvető változást jelentett a korábbi kiállításokhoz képest a politika erőszakos megjelenése.

A szövetkezesítés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése erősen rányomta a bélyegét az addig elsősorban szakmai célokat szolgáló kiállításokra.

Az 1954-ben megrendezett 50. kiállításon az elvégzett építkezéseknek és területrendezésnek köszönhetően a 810 kiállító 180 ezer négyzetméteren mutatkozhatott be. Ezen a kiállításon szakítottak egy évszázados hagyománnyal is: tavasz helyett őszre, a betakarítások utánra tették a kiállítás idejét.

A mezőgazdaság további fejlődésének fontos alapfeltétele volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységek összehangolása. Ezt a célt szolgálta egyebek mellett, hogy 1967-ben a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium összevonásából megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Ennek hatása már az 1967-es kiállításon is érződött, de deklaráltan csak 1970-ben, a 67. kiállításon következett be. Ekkor vette fel a ma is használatos Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) nevet. Ennek a vásárnak a hazai élelmiszer-gazdaság és faipar negyedszázados fejlődésének bemutatása volt a fő célja.

A 67. OMÉK után született döntés a vásártér területének fejlesztéséről. Ennek köszönhetően költözött ide a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) a Városligetből, és ez tette lehetővé az 1971-ben itt megrendezett Vadászati Világkiállítást.

Ekkor határoztak arról is, hogy a további kiállításokra 5 évente, a népgazdasági tervekhez igazodva kerüljön sor. A közbeeső időszakban szak­ágazati kiállításokat rendeztek. Ilyen volt például az először 1973-ban megrendezett Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár, az Agromashexpo. Az eleinte évente, rendszeresen jelentkező bemutatókat később az OMÉK alatt rendezték meg. Az 1980-ban, majd 1985-ben lebonyolított kiállítások a csúcsára ért magyar mezőgazdaság fejlődését reprezentálták.

Folytatjuk!

Következő rész: Új helyzet, új kihívások

Forrás: Magyar Mezőgazdaság