Back to top

Az indián banántól a télálló citromig

Akár az édenkert! – röviden így is jellemezhetnénk Szécsényi István zalakarosi birtokát. Az igényesen virágosított terület egy részén a hagyományos gyümölcsök mellett hazánkban különlegességnek számító fajták is teremnek.

Az épület melletti, meglehetősen nagy lugasokon, kis túlzással, százával lógnak a már majdnem érett kivik, de a télálló citrom és az indián banán látványa is alaposan meglepi a látogatót, még úgy is, hogy kell még néhány hét, amíg fogyaszthatók lesznek.

Szécsényi István: az indián banánnak csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre
Fotó: Bella Huba
– Ez a zalakarosi terület már mintegy 22 esztendeje megvan, kezdetben szőlőt termeltem rajta. Aztán kivágtam, és intenzív almafajtákat, néhány tőke szőlőt és egyéb gyümölcsfákat telepítettem. Ekkor támadt fel a különleges fajták utáni érdeklődésem, és kezdtem meg a termesztésüket – idézte fel a kezdeteket Szécsényi István, aki Nagykanizsán lakik, de feleségével együtt imádják a zalakarosi birtokot. Nem csoda, ha idejük nagy részét ott töltik. Alig várják, hogy mehessenek, kiköltözhessenek. Így vannak ezzel unokáik is, akik szintén rajonganak érte.

– Bevallom, a számomra újdonságot jelentő, különleges gyümölcsökkel nem ment minden egyszerűen.

Annak idején egy áruházban találkoztam például a kivivel. Vettem belőle néhányat, de hosszú ideig semmi eredményt nem értem el. Nőtt ugyan szépen, de termést nem hozott. Ezért elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mi lehet a baj és a megoldás. Rátaláltam a letenyei tolmácsra, Varga Jánosra, aki kijött hozzám. Hosszasan elbeszélgettünk a teendőkről, például arról, hogy rossz metszési módszerekkel teljesen tönkre lehet tenni a gyümölcsfákat, így természetesen a kivit is. Onnantól minden megváltozott. Úgy metszettem, ahogy ő mondta. Jött is a termés, egyre nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben. A siker erőt adott, és bővítettem a sort. Egyszer fodrásznál voltam, ahol várakozás közben kezembe akadt egy mezőgazdasági szaklap, amiben az indián banánról írtak. Mondanom sem kell, azonnal elhatároztam, hogy ilyet is beszerzek és termelek. Megismerkedtem egy termelővel, akitől magokat tudtam vásárolni. Emlékszem, darabját kétszáz forintért adta. Sikerült, a gyümölcs termőre fordult. Tudni kell, hogy csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre. De csodálatos növény. Eredetileg az őserdőben terem, és úgy hívják, hogy a szegény ember banánja. Minden információt elolvastam róla, amit csak találtam, és bekapcsolódtam az internetes szakmai fórumokba is.

Innentől pedig nem volt megállás, az 1152 négyzetméteres birtokra – igazi különlegességként – megérkezett egyebek mellett a fekete berkenye és a télálló citrom is.

A fekete berkenye igazi különlegesség
Fotó: Bella Huba
– Jelenleg hetven almafa és húsz szőlőtőke van a birtokon, de meggyfám, nektarinom, kajszibarackom, szelídgesztenyém, és kétfajta fügém is van. Volt szilvafám, mandulám, birsbokrom, de ezek valahogy nem bírták a helyet. Pedig csodálatos itt a klíma. Egyrészt magasan vagyunk, másrészt pedig biztos vagyok benne, hogy a zalakarosi termálos klíma hatása is érvényesül. Ezen a helyen nincsenek olyan jellegű fagyok, mint más területeken, vagy akár a nálunk lejjebb lévő területeken. Ez természetesen nagyban segíti, hogy megélnek birtokunkon a déli, meleg éghajlaton termő gyümölcsök. Hallani azt is, hogy a klímaváltozással hazánkban is egyre nagyobb teret kapnak ezek a növények, ebben is biztosan van igazság.

Szécsényi István azt mondja, munka persze mindig akad a kertben, de ők csak hobbiból csinálják. Ő végzi a kerti munkákat, felesége pedig a gyümölcsök feldolgozásában jeleskedik.

– Oda kell figyelni a kert és a gyümölcsök minden rezdülésére, hiszen kártevők azért akadnak. Mi nem használunk vegyszereket, csak annyit, hogy az almafák kétszer kapnak réztartalmú lemosó permetezést. Azt hiszem, ezek a gyümölcsök úgy a legjobbak, ha megmaradnak természetesnek.

A házigazda felesége hozzátette, mennyi jótékony hatása van a különleges gyümölcsöknek. Kedvenceik közé tartozik az indián banán és a fekete berkenye, de nagyon kedvelik és fogyasztják a télálló citromot is, méghozzá több formában. A hagyományos magyar gyümölcsöket is az utolsó darabig feldolgozzák.

– Nagyon szeretjük a kivit. Az indián banán íze, zamata, illata pedig valami csodálatos.

Idén is bőségesen termett a kivi
Fotó: Bella Huba
Sokan mondják, hogy a világ legfinomabb gyümölcse, bár ez persze ízlés kérdése. Számunkra egyértelműen az, ahogy a többi fajta is – fogalmazott. – A fekete berkenye igazi különlegesség: nagyon fanyar, fel kell dolgozni. Mi préseljük. A leve olyan sűrű, mint a vér, és kék színű. Rengeteg benne az antioxidáns, nagyon jótékony hatást gyakorol az egészségre. Nem hiába a kínai gyógyászat egyik alapanyaga. Én 20 százalék szeszt teszek bele, egy kis cukrot, így lesz belőle gyógyital. Sokat nem szabad inni, de nagyon finom és mint mondtam, egészséges.

A télálló citrom -20 fokig bírja a kintlétet. Az íze olyan, mint a narancs és a grapefruit együtt, az illata pedig nagyon intenzív.

Mi szintén fogyasztjuk, a teázások elmaradhatatlan része egészen addig, amíg a termés tart. A héját, amit semmiféle idegen anyag nem ért, reszelve süteményekben is használom. Az almából natúr levet készíttetünk, azt is fogyasztjuk.

– Meg kell jegyeznem, hogy mi egyáltalán nem kereskedelmi céllal termeljük, a gyümölcsöket és a belőlük készült dolgokat – az almalétől a lekváron át, egészen a gyümölcsökig – a család, barátok és ismerősök kapják. Elmondhatom, hogy nagyon-nagyon örülnek mindennek, sőt talán már várják is, hogy megnézhessék, megkóstolhassák őket – tette hozzá Szécsényi István.

A birtokon persze mindig akad egy kis hely, ahová újabb és újabb fajták férnének. A házigazda kísérletező kedve pedig elapadhatatlan.

– Most gránátalmával próbálkozom, ami bizony elég kényes és fagyérzékeny. A mostanában hazánkra jellemző nem túl hideg időjárás, no meg az itteni klíma talán lehetővé teszi, hogy megtelepedjen és teremjen is. Egyébként úgy veszem észre – mondom ezt az internetes és személyes beszélgetésekből adódó tapasztalataimból –, hogy egyre többen próbálkoznak különleges déli gyümölcsök telepítésével. Nem kell nagy mennyiségekre, kereskedelmi célra gondolni – bár az is előfordulhat –, hanem otthoni, háztáji, kerti hobbira. Azt látom, hogy elsősorban a fiatalok állnak neki bátran a déli gyümölcsök termelésének, és ők mindig keresik az újabb és újabb fajtákat. Nem egyszer előfordult már, hogy tőlem is kértek magot és tanácsot is, hogy hogyan kell és érdemes termelni ezeket a különlegességeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – zöldség, gyümölcs

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni. Erre SAVE FOOD néven világméretű programot is indított az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO). Azonban a pazarlás vagy takarékosság a konyhában kezdődik.

Január 28-ig nyújtható be kérelem szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló támogatásra a 2020-2023 közötti időszakban 16 milliárd Ft érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

A frissesség titka

A kaliforniai paprika tengeri szállítása eddig problémásnak számított, egyrészt a frissesség megtartása, másrészt a könnyen terjedő gombabetegségek kockázata miatt. Hogyan lehetséges mégis, hogy az Izraelből induló kaliforniaipaprika-szállítmány 14 napos út után tökéletes minőségben érkezik meg Oroszországba?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).