Back to top

Az indián banántól a télálló citromig

Akár az édenkert! – röviden így is jellemezhetnénk Szécsényi István zalakarosi birtokát. Az igényesen virágosított terület egy részén a hagyományos gyümölcsök mellett hazánkban különlegességnek számító fajták is teremnek.

Az épület melletti, meglehetősen nagy lugasokon, kis túlzással, százával lógnak a már majdnem érett kivik, de a télálló citrom és az indián banán látványa is alaposan meglepi a látogatót, még úgy is, hogy kell még néhány hét, amíg fogyaszthatók lesznek.

Szécsényi István: az indián banánnak csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre
Fotó: Bella Huba
– Ez a zalakarosi terület már mintegy 22 esztendeje megvan, kezdetben szőlőt termeltem rajta. Aztán kivágtam, és intenzív almafajtákat, néhány tőke szőlőt és egyéb gyümölcsfákat telepítettem. Ekkor támadt fel a különleges fajták utáni érdeklődésem, és kezdtem meg a termesztésüket – idézte fel a kezdeteket Szécsényi István, aki Nagykanizsán lakik, de feleségével együtt imádják a zalakarosi birtokot. Nem csoda, ha idejük nagy részét ott töltik. Alig várják, hogy mehessenek, kiköltözhessenek. Így vannak ezzel unokáik is, akik szintén rajonganak érte.

– Bevallom, a számomra újdonságot jelentő, különleges gyümölcsökkel nem ment minden egyszerűen.

Annak idején egy áruházban találkoztam például a kivivel. Vettem belőle néhányat, de hosszú ideig semmi eredményt nem értem el. Nőtt ugyan szépen, de termést nem hozott. Ezért elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mi lehet a baj és a megoldás. Rátaláltam a letenyei tolmácsra, Varga Jánosra, aki kijött hozzám. Hosszasan elbeszélgettünk a teendőkről, például arról, hogy rossz metszési módszerekkel teljesen tönkre lehet tenni a gyümölcsfákat, így természetesen a kivit is. Onnantól minden megváltozott. Úgy metszettem, ahogy ő mondta. Jött is a termés, egyre nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben. A siker erőt adott, és bővítettem a sort. Egyszer fodrásznál voltam, ahol várakozás közben kezembe akadt egy mezőgazdasági szaklap, amiben az indián banánról írtak. Mondanom sem kell, azonnal elhatároztam, hogy ilyet is beszerzek és termelek. Megismerkedtem egy termelővel, akitől magokat tudtam vásárolni. Emlékszem, darabját kétszáz forintért adta. Sikerült, a gyümölcs termőre fordult. Tudni kell, hogy csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre. De csodálatos növény. Eredetileg az őserdőben terem, és úgy hívják, hogy a szegény ember banánja. Minden információt elolvastam róla, amit csak találtam, és bekapcsolódtam az internetes szakmai fórumokba is.

Innentől pedig nem volt megállás, az 1152 négyzetméteres birtokra – igazi különlegességként – megérkezett egyebek mellett a fekete berkenye és a télálló citrom is.

A fekete berkenye igazi különlegesség
Fotó: Bella Huba
– Jelenleg hetven almafa és húsz szőlőtőke van a birtokon, de meggyfám, nektarinom, kajszibarackom, szelídgesztenyém, és kétfajta fügém is van. Volt szilvafám, mandulám, birsbokrom, de ezek valahogy nem bírták a helyet. Pedig csodálatos itt a klíma. Egyrészt magasan vagyunk, másrészt pedig biztos vagyok benne, hogy a zalakarosi termálos klíma hatása is érvényesül. Ezen a helyen nincsenek olyan jellegű fagyok, mint más területeken, vagy akár a nálunk lejjebb lévő területeken. Ez természetesen nagyban segíti, hogy megélnek birtokunkon a déli, meleg éghajlaton termő gyümölcsök. Hallani azt is, hogy a klímaváltozással hazánkban is egyre nagyobb teret kapnak ezek a növények, ebben is biztosan van igazság.

Szécsényi István azt mondja, munka persze mindig akad a kertben, de ők csak hobbiból csinálják. Ő végzi a kerti munkákat, felesége pedig a gyümölcsök feldolgozásában jeleskedik.

– Oda kell figyelni a kert és a gyümölcsök minden rezdülésére, hiszen kártevők azért akadnak. Mi nem használunk vegyszereket, csak annyit, hogy az almafák kétszer kapnak réztartalmú lemosó permetezést. Azt hiszem, ezek a gyümölcsök úgy a legjobbak, ha megmaradnak természetesnek.

A házigazda felesége hozzátette, mennyi jótékony hatása van a különleges gyümölcsöknek. Kedvenceik közé tartozik az indián banán és a fekete berkenye, de nagyon kedvelik és fogyasztják a télálló citromot is, méghozzá több formában. A hagyományos magyar gyümölcsöket is az utolsó darabig feldolgozzák.

– Nagyon szeretjük a kivit. Az indián banán íze, zamata, illata pedig valami csodálatos.

Idén is bőségesen termett a kivi
Fotó: Bella Huba
Sokan mondják, hogy a világ legfinomabb gyümölcse, bár ez persze ízlés kérdése. Számunkra egyértelműen az, ahogy a többi fajta is – fogalmazott. – A fekete berkenye igazi különlegesség: nagyon fanyar, fel kell dolgozni. Mi préseljük. A leve olyan sűrű, mint a vér, és kék színű. Rengeteg benne az antioxidáns, nagyon jótékony hatást gyakorol az egészségre. Nem hiába a kínai gyógyászat egyik alapanyaga. Én 20 százalék szeszt teszek bele, egy kis cukrot, így lesz belőle gyógyital. Sokat nem szabad inni, de nagyon finom és mint mondtam, egészséges.

A télálló citrom -20 fokig bírja a kintlétet. Az íze olyan, mint a narancs és a grapefruit együtt, az illata pedig nagyon intenzív.

Mi szintén fogyasztjuk, a teázások elmaradhatatlan része egészen addig, amíg a termés tart. A héját, amit semmiféle idegen anyag nem ért, reszelve süteményekben is használom. Az almából natúr levet készíttetünk, azt is fogyasztjuk.

– Meg kell jegyeznem, hogy mi egyáltalán nem kereskedelmi céllal termeljük, a gyümölcsöket és a belőlük készült dolgokat – az almalétől a lekváron át, egészen a gyümölcsökig – a család, barátok és ismerősök kapják. Elmondhatom, hogy nagyon-nagyon örülnek mindennek, sőt talán már várják is, hogy megnézhessék, megkóstolhassák őket – tette hozzá Szécsényi István.

A birtokon persze mindig akad egy kis hely, ahová újabb és újabb fajták férnének. A házigazda kísérletező kedve pedig elapadhatatlan.

– Most gránátalmával próbálkozom, ami bizony elég kényes és fagyérzékeny. A mostanában hazánkra jellemző nem túl hideg időjárás, no meg az itteni klíma talán lehetővé teszi, hogy megtelepedjen és teremjen is. Egyébként úgy veszem észre – mondom ezt az internetes és személyes beszélgetésekből adódó tapasztalataimból –, hogy egyre többen próbálkoznak különleges déli gyümölcsök telepítésével. Nem kell nagy mennyiségekre, kereskedelmi célra gondolni – bár az is előfordulhat –, hanem otthoni, háztáji, kerti hobbira. Azt látom, hogy elsősorban a fiatalok állnak neki bátran a déli gyümölcsök termelésének, és ők mindig keresik az újabb és újabb fajtákat. Nem egyszer előfordult már, hogy tőlem is kértek magot és tanácsot is, hogy hogyan kell és érdemes termelni ezeket a különlegességeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén is lesz Országos Vadásznap!

Idén is megrendezésre kerül az Országos Vadásznap, ezúttal Zala megye ad otthont az eseménynek augusztus utolsó hétvégéjén. A szervezők mérlegelték a pandémia keltette bizonytalanságokat, melyek az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésének, illetve megtartásának sem kedveztek.

Kiszámíthatatlan piac

A Phalaenopsis értékesítését éppen akkor kezdték, amikor Európába ért a koronavírus-járvány; a válság kezdetén a termelők mintegy 1,5-1,8 millió növényt dobtak el. Az akkori nagyon nyomott árak azóta már újból emelkednek, most viszont a késedelmes fizetések miatt aggódnak a termesztők.

Növényvédelem növényi levekkel

A vegyszermentes kertészkedés során többféle módszerrel oldhatjuk meg, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozók, vagy kártevők támadásától. Egyik lehetőségünk az, hogy növényekből készíthető permetleveket alkalmazunk.

Milliárdokból indíthat öntözési mintaprogramot Mezőhegyes

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nemzeti öntözési mintaprogramot indíthat, amelyhez a központi költségvetés 8,5 milliárd forinttal járul hozzá.

Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet

Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György.

Mit vethetünk még a nyáron?

Nyár derekára már sok mindent betakarítunk a kertben, de ha rendszeresen tudunk öntözni, egészen augusztusig vethetünk még. A vetésidő attól függ, milyen hosszú tenyészidejű fajtát választunk: minél hosszabb ideig tart, amíg szedhető lesz az adott zöldség, annál korábban, július első felében kell elvetni.

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Rózsa helyett orvosi marihuána

Sajtóhírek szerint Spanyolország egyik legmodernebb üvegház-komplexumában rózsa helyett marihuánát fognak termeszteni. Az Aleia Roses spanyol nemesítő céget egy olyan cég vásárolná meg, amely az amerikai orvosi marihuána piacon szerzett magának nevet.

Hajnövesztő spenót

A spenót az egyik legnépszerűbb levélzöldség. Nemcsak finom, de az egészségre gyakorolt hatása is kiemelkedő. Vitaminokban és an­tioxidánsokban gazdag, például A-, B1-, K-, C-, E-vitamint, továbbá omega-3-zsírsavakat és ásványi anyagokat, például cinket, vasat és mangánt is tartalmaz.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.