Back to top

Az indián banántól a télálló citromig

Akár az édenkert! – röviden így is jellemezhetnénk Szécsényi István zalakarosi birtokát. Az igényesen virágosított terület egy részén a hagyományos gyümölcsök mellett hazánkban különlegességnek számító fajták is teremnek.

Az épület melletti, meglehetősen nagy lugasokon, kis túlzással, százával lógnak a már majdnem érett kivik, de a télálló citrom és az indián banán látványa is alaposan meglepi a látogatót, még úgy is, hogy kell még néhány hét, amíg fogyaszthatók lesznek.

Szécsényi István: az indián banánnak csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre
Fotó: Bella Huba
– Ez a zalakarosi terület már mintegy 22 esztendeje megvan, kezdetben szőlőt termeltem rajta. Aztán kivágtam, és intenzív almafajtákat, néhány tőke szőlőt és egyéb gyümölcsfákat telepítettem. Ekkor támadt fel a különleges fajták utáni érdeklődésem, és kezdtem meg a termesztésüket – idézte fel a kezdeteket Szécsényi István, aki Nagykanizsán lakik, de feleségével együtt imádják a zalakarosi birtokot. Nem csoda, ha idejük nagy részét ott töltik. Alig várják, hogy mehessenek, kiköltözhessenek. Így vannak ezzel unokáik is, akik szintén rajonganak érte.

– Bevallom, a számomra újdonságot jelentő, különleges gyümölcsökkel nem ment minden egyszerűen.

Annak idején egy áruházban találkoztam például a kivivel. Vettem belőle néhányat, de hosszú ideig semmi eredményt nem értem el. Nőtt ugyan szépen, de termést nem hozott. Ezért elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mi lehet a baj és a megoldás. Rátaláltam a letenyei tolmácsra, Varga Jánosra, aki kijött hozzám. Hosszasan elbeszélgettünk a teendőkről, például arról, hogy rossz metszési módszerekkel teljesen tönkre lehet tenni a gyümölcsfákat, így természetesen a kivit is. Onnantól minden megváltozott. Úgy metszettem, ahogy ő mondta. Jött is a termés, egyre nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben. A siker erőt adott, és bővítettem a sort. Egyszer fodrásznál voltam, ahol várakozás közben kezembe akadt egy mezőgazdasági szaklap, amiben az indián banánról írtak. Mondanom sem kell, azonnal elhatároztam, hogy ilyet is beszerzek és termelek. Megismerkedtem egy termelővel, akitől magokat tudtam vásárolni. Emlékszem, darabját kétszáz forintért adta. Sikerült, a gyümölcs termőre fordult. Tudni kell, hogy csak a neve banán, nem hasonlít a mindenki által ismert gyümölcsre. De csodálatos növény. Eredetileg az őserdőben terem, és úgy hívják, hogy a szegény ember banánja. Minden információt elolvastam róla, amit csak találtam, és bekapcsolódtam az internetes szakmai fórumokba is.

Innentől pedig nem volt megállás, az 1152 négyzetméteres birtokra – igazi különlegességként – megérkezett egyebek mellett a fekete berkenye és a télálló citrom is.

A fekete berkenye igazi különlegesség
Fotó: Bella Huba
– Jelenleg hetven almafa és húsz szőlőtőke van a birtokon, de meggyfám, nektarinom, kajszibarackom, szelídgesztenyém, és kétfajta fügém is van. Volt szilvafám, mandulám, birsbokrom, de ezek valahogy nem bírták a helyet. Pedig csodálatos itt a klíma. Egyrészt magasan vagyunk, másrészt pedig biztos vagyok benne, hogy a zalakarosi termálos klíma hatása is érvényesül. Ezen a helyen nincsenek olyan jellegű fagyok, mint más területeken, vagy akár a nálunk lejjebb lévő területeken. Ez természetesen nagyban segíti, hogy megélnek birtokunkon a déli, meleg éghajlaton termő gyümölcsök. Hallani azt is, hogy a klímaváltozással hazánkban is egyre nagyobb teret kapnak ezek a növények, ebben is biztosan van igazság.

Szécsényi István azt mondja, munka persze mindig akad a kertben, de ők csak hobbiból csinálják. Ő végzi a kerti munkákat, felesége pedig a gyümölcsök feldolgozásában jeleskedik.

– Oda kell figyelni a kert és a gyümölcsök minden rezdülésére, hiszen kártevők azért akadnak. Mi nem használunk vegyszereket, csak annyit, hogy az almafák kétszer kapnak réztartalmú lemosó permetezést. Azt hiszem, ezek a gyümölcsök úgy a legjobbak, ha megmaradnak természetesnek.

A házigazda felesége hozzátette, mennyi jótékony hatása van a különleges gyümölcsöknek. Kedvenceik közé tartozik az indián banán és a fekete berkenye, de nagyon kedvelik és fogyasztják a télálló citromot is, méghozzá több formában. A hagyományos magyar gyümölcsöket is az utolsó darabig feldolgozzák.

– Nagyon szeretjük a kivit. Az indián banán íze, zamata, illata pedig valami csodálatos.

Idén is bőségesen termett a kivi
Fotó: Bella Huba
Sokan mondják, hogy a világ legfinomabb gyümölcse, bár ez persze ízlés kérdése. Számunkra egyértelműen az, ahogy a többi fajta is – fogalmazott. – A fekete berkenye igazi különlegesség: nagyon fanyar, fel kell dolgozni. Mi préseljük. A leve olyan sűrű, mint a vér, és kék színű. Rengeteg benne az antioxidáns, nagyon jótékony hatást gyakorol az egészségre. Nem hiába a kínai gyógyászat egyik alapanyaga. Én 20 százalék szeszt teszek bele, egy kis cukrot, így lesz belőle gyógyital. Sokat nem szabad inni, de nagyon finom és mint mondtam, egészséges.

A télálló citrom -20 fokig bírja a kintlétet. Az íze olyan, mint a narancs és a grapefruit együtt, az illata pedig nagyon intenzív.

Mi szintén fogyasztjuk, a teázások elmaradhatatlan része egészen addig, amíg a termés tart. A héját, amit semmiféle idegen anyag nem ért, reszelve süteményekben is használom. Az almából natúr levet készíttetünk, azt is fogyasztjuk.

– Meg kell jegyeznem, hogy mi egyáltalán nem kereskedelmi céllal termeljük, a gyümölcsöket és a belőlük készült dolgokat – az almalétől a lekváron át, egészen a gyümölcsökig – a család, barátok és ismerősök kapják. Elmondhatom, hogy nagyon-nagyon örülnek mindennek, sőt talán már várják is, hogy megnézhessék, megkóstolhassák őket – tette hozzá Szécsényi István.

A birtokon persze mindig akad egy kis hely, ahová újabb és újabb fajták férnének. A házigazda kísérletező kedve pedig elapadhatatlan.

– Most gránátalmával próbálkozom, ami bizony elég kényes és fagyérzékeny. A mostanában hazánkra jellemző nem túl hideg időjárás, no meg az itteni klíma talán lehetővé teszi, hogy megtelepedjen és teremjen is. Egyébként úgy veszem észre – mondom ezt az internetes és személyes beszélgetésekből adódó tapasztalataimból –, hogy egyre többen próbálkoznak különleges déli gyümölcsök telepítésével. Nem kell nagy mennyiségekre, kereskedelmi célra gondolni – bár az is előfordulhat –, hanem otthoni, háztáji, kerti hobbira. Azt látom, hogy elsősorban a fiatalok állnak neki bátran a déli gyümölcsök termelésének, és ők mindig keresik az újabb és újabb fajtákat. Nem egyszer előfordult már, hogy tőlem is kértek magot és tanácsot is, hogy hogyan kell és érdemes termelni ezeket a különlegességeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

A szőlő és a bor szerelme

Sok borászatot jellemeznek családi üzemként, ahol a família több tagja is dolgozik a szőlőművelésben, borkészítésben, értékesítésben, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet pedig mintapéldája ennek, hiszen Gál Csaba, felesége, Dignisz Éva és két gyermekük együtt dolgoznak, és végeznek minden munkafolyamatot Szigetcsépen, a családi pincészetben.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.