Back to top

Az 1800-as években volt utoljára ilyen jó bor

Az 1800-as években lehetett utoljára olyan meleg, hogy az ideihez hasonlóan jó évjáratú bort tudtak készíteni a Balti-tengernél – számol be róla a Bild német napilap, kiemelve, hogy a felmelegedésnek köszönhetően újra virágzásnak indulhatnak Németországban a történelmi borvidékek.

A német határhoz közeli, lengyelországi Szczecin mellett készítik az ország csúcsborát, a Turnau-t, a Balti-tenger partjának németországi szakaszán pedig Stefan Schmidt élesztette újra a szőlőtermelést és a borkészítést. Borászata, a Schloss Rattey nem hobbiborászok tömörülése – ahogyan az Észak-Németországban sokhelyütt jellemző -, hanem egy ősrégi tradícióra építenek.

Ezen a vidéken ugyanis a 16. és 17. században a bor volt az egyetlen tiszta ital: a víz és a tej gyakran szennyezett volt, így a szőlőt úgymond „mindennapi fogyasztásra” termesztették, a bort mindennap itták.

Ugyanez Svédországra és Dániára is igaz volt, ahol most szintén ismét kaphatók helyi borok. Az észak-német és a lengyel borok abszolút versenyképesek a piacon.

A cikk írója követi néhány éve balti-tengeri borokat, és véleménye szerint a 2018-as évjárat kiemelkedően a legjobb az összes eddigi, általa kóstolt bor közül. Különösen a fiatalabb, félszáraz borokat kedvelő fogyasztók körében lehet népszerű ez az évjárat.

A berlini Max von Laue továbbképző intézetben már tanítják is a szőlőművelést: a 400 négyzetméteres területen Phönix és a német eredetű Regent fajtát termesztik.

Németországban mintegy 102.000 hektárnyi területen 80.000 borász termeszt szőlőt, és évjáratonként átlagosan 9,25 millió hektónyi bort készítenek.

Az átlagos bortermés nemzetközi összehasonlításban magasnak mondható, eléri a hektáronkénti 90-100 hektolitert. A statisztikák szerint egy-egy évjáratból csaknem 4 millió liter bort exportálnak. Fő célpiacuk csaknem 260.000 hektoliterrel az Egyesült Államok, majd Hollandia következik 217.000, és Nagy-Britannia 173.000 hektoliterrel.

 

 

Forrás: 
Bild.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

A kórokozók is a csapadékra várnak – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az aszály nem kedvez a kórokozók terjedésének, a rovarkártevők egy része viszont erőteljesen szaporodik. Az általánosságban mérsékelt termést ezektől kell megvédenünk.

Idénymunkásonként 880 euróba kerültek a járvány miatti intézkedések

Mintegy 500 euróval növelte meg az egy idénymunkásra jutó költséget, hogy nem lehetett tömegesen elszállásolni a dolgozókat, a charterjáratos utaztatásuk fejenként több mint 200 euróba került, higiéniára és védőfelszerelésekre pedig újabb több mint 100 eurót költöttek pluszban a gazdák – derült ki a délnémet spárga- és szamócatermesztők szövetsége által nemrég elvégzett felmérésből.

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

Meghosszabbítva: június 15-ig még kihasználhatják a 80 ezres idénymunkás-keretet Németországban

Nem használták ki az áprilisra és májusra megállapított összesen 80 ezer fős keretet, így június közepéig még fogadhatnak idénymunkásokat a németországi gazdaságok a tavasszal közzétett feltételek szerint. Kizárólag repülővel érkezhetnek a dolgozók továbbra is.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Kint is bent? Teraszok királynői

A mi kedvenc növényünk most a teraszok királynői, a teraszrózsák, és ajánlunk hosszannyíló évelőket is. Megmutatjuk, hogyan varázsoljunk árnyékot a forró napokra, vendégségben voltunk az Év Borászánál, Koch Csabánál és Magyarország francia nagyköveténél. Bálint gazda is elküldte májusi üdvözletét és jó tanácsait. Megjelent a Kertbarát Magazin 2020/május-június száma, fizessen elő!

Nyitott pincék, nem csak Pünkösdkor

Pünkösdkor országszerte számtalan pincészet tárja szélesre kapuit az érdeklődők előtt. A kedvezményes kóstolók mellett sok helyen lehetőség nyílik a pince és a szőlőbirtok bejárására, s finom falatok is kerülhetnek a vendégek asztalára.