Back to top

Egy életre szóló hivatás

A Reményfy-Rosta családokban az a szokatlan, ha valaki nem az erdészeti pályát választja. Négy nemzedék alatt tizenhét erdészt számolnak, közöttük több erdésznőt. Ilyen népes dinasztia valószínűleg más hivatásban is ritka. Pályaelhagyó sincs közöttük, kivétel nélkül szeretik a szakmájukat, az erdőt. Így, amikor összejönnek, előbb-utóbb a munkára terelődik a szó, akár a karácsonyi ebédnél is.

Fotó: Kántor Lia
Reményfy Rita négy éve megözvegyült édesapjával, id. Reményfy Lászlóval él Mátraházán, egy mesébe illő, kővel borított, erdőszéli házban. Náluk találkoztunk beszélgetésünk másik három tagjával is, Rita lányával, Katalinnal és fiával Mártonnal, valamint a gyermekek édesapjával, Rosta Gyulával. Bár Katalin már a Bakonyban, édesapja pedig Zalában él és dolgozik, nem csak kérésünkre jöttek össze.

Rendszeresen találkoznak, főként mióta megszületett a szomszédban lakó Márton gyönyörű kislánya, Luca.

Lapszerkesztőként hármójukat már korábbról személyesen ismertem, hiszen a Bakonyerdő Zrt.-nél dolgozó Kata szerkesztőbizottságunk oszlopos tagja, rendszeres szerzője, Gyula a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója, Rita pedig az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészeténél fahasználati műszaki vezető. Az azonban csak rovatunk kapcsán tudatosult bennem, hogy id. Reményfy László, aki pár éve kézzel írott levelében osztotta meg velem véleményét egy cikkünkről, ugyancsak ennek a családnak a tagja. Azt pedig végképp nem gondoltam, hogy az erdész szálak mindkét ágon ilyen messze és szerteágazóan gyökereznek. Ha senki sem hiányozna, tizenegy erdész rokon ülhetne le egy nagy asztalhoz.

Az elmaradhatatlan sajtószemle
Az elmaradhatatlan sajtószemle
Fotó: Kántor Lia
Reményfy erdészdinasztiának a 90. életévéhez közeledő Laci bácsi az első tagja. Mezőgazdasági mérnök édesapja 1920-ban Kassáról a csehszlovák katonaság elől menekült az anyaországba, és mivel a jobb megélhetés reményében többfelé vállalt munkát, Laci bácsi megismerte fél Magyarországot. A látottak alapján úgy vélte, sok a tennivalója az erdészeknek. A gimnázium után ezért Sopronban folytatta tanulmányait, a főiskolát azonban csak két részletben járhatta ki, mert a harmadik év után, 1951-ben többedmagával „rövid úton eltanácsolták”.

„Azzal én csak jól jártam, akkor jöttünk anyagilag egyenesbe”

– mondja mosolyogva ennyi év távlatából. A főiskola három éve alatt ugyanis már lehallgatta az összes műszaki tárgyat, így szívesen fogadták az építőiparban.

„Az Út és Vasútépítő Vállalatnál megbecsülték azt, aki ki tudta számolni, hány tégla kell a falhoz, és eligazodott a normafüzetben”

– meséli. A jó egzisztencia miatt nem is az első adandó alkalommal, csak 1957 elején tért vissza a főiskolára, és annak rendje-módja szerint két év múlva átvette a diplomáját.

Mesebeli ház az erdő szélén
Mesebeli ház az erdő szélén
Fotó: Kántor Lia
Erdész pályafutását erdőművelőként kezdte a parádfürdői Mátrai Erdőgazdaságnál. A háború utáni erdősítések mellett a korszerűsítés, gépesítés, nemesítés területén is kibontakoztathatta kreativitását, munkabírását, és továbbadhatta a munka, a szakma szeretetét. Az átszervezésből eredő kitérő után, második erdész korszakát az Egri Erdőrendezőség üzemtervezőjeként töltötte 1991-es nyugdíjazásáig, a jelenleg is használatos üzemtervezés rendszerének létrehozásában is közreműködött. A következő negyed században a magán erdőbirtokosok munkáját könnyítette.

A mai napig tevékeny, lépteit bottal segítve tesz-vesz a kertben, többek közt karácsonyfákat nevel. Nem telik el nap a sajtó, a szaklapok böngészése nélkül, és nyelvhelyességi, stilisztikai kifogásainak rendre hangot ad. A magyar nyelv szeretetét, tiszteletét Katalin unokája örökölte leginkább.

Laci bácsi a Mátrába már feleségével, Zsigmond Katalinnal érkezett. Ő Parád- Fényespusztán, erdészcsaládba született. Az édesapja, mindkét nagyapja és egy nagybátyja is erdészként élte életét, majd egyik unokatestvére, sőt lánytestvére és annak férje szintén ezt pályát választotta. Szerencsére, mire leérettségizett, már a lányok előtt is kinyílt a soproni főiskola kapuja. A Mátrai Állami Erdőgazdaság erdőművelési előadójaként letette kézjegyét a mátrai erdők felújítása során, a legnehezebb feladatoktól sem rettent vissza. Az Országos Erdészeti Egyesületben is tevékenykedett, közösségi munkáját 1991-ben Bedő Albert emlékéremmel ismerték el, az első erdésznőként vehette át ezt a kitüntetést.

„Anyukámnak köszönhetem, hogy az addig vágyott kertészmérnök hivatás helyett én is erdőmérnök lettem. Harmadéves gimnazista koromban elkísérhettem Sopronba a 20 éves valétatalálkozójára. Az évfolyamtársaival együtt töltött hétvégén rabul ejtett a végzésük óta ápolt baráti kötelékek varázsa, no meg a város szellemisége, szépsége”

– meséli Rita. Azt is elárulta, hogy a hivatással járó szabadságvágy is vonzotta, ezért nő létére a kezdetektől a „tő melletti” munkát választotta, és sajnálja, hogy ma már jóval több időt követel az irodai adminisztráció.

Aranydiplomája átadásán lánya és unokája karolja Zsigmond Katalint
Aranydiplomája átadásán lánya és unokája karolja Zsigmond Katalint
Rita kezdetben együtt dolgozott volt férjével, Gyulával az Egererdő Gyöngyössolymosi Erdészeténél, így könnyebb volt két kisgyermek mellett is ellátni erdőművelési műszaki vezetői munkakörét. Jelenleg a Mátrafüredi Erdészet fahasználati műszaki vezetőjeként tevékenykedik, azokban az erdőkben, melyeket évtizedekkel ezelőtt szülei gondos munkája alakított.

A szakavatott szem észreveszi a különbséget az erdőrészletek „gazdáinak” stílusa közt.

Ahogyan Rita mondja, édesapja szép, és nem utolsósorban érdekes elegyes erdőket nevelt, nagyapja pedig korát megelőzve a legjobb minőségű, legígéretesebb fák növekedését, koronafejlődését segítette. Hozzájuk hasonlóan ő is a természetes felújításokban gondolkodik, a fokozatosság elvének és a szálalásos erdőgazdálkodásnak a híve.

Az erdő a munka mellett számtalan kinccsel is megajándékozza kezelőjét: Rita gyógynövényeket, erdei gyümölcsöket, gombákat gyűjt, lekvárt főz. Márton fia is szeret gombászni, horgászni, és el is készíti a halat-vadat. Édesapjával kiskora óta járta a mátrai erdőket, nem lepte meg a szüleit, hogy erdésznek készül.

A gimnázium után Szegeden szerzett erdész technikusi képesítést, és csak „a biológia érettségi igazságtalannak vélt 4-esén” múlt, hogy nem erdő-, hanem faipari mérnök lett. A technikusi kitérő miatt egy időben járta az egyetemet két évvel fiatalabb húgával. A családban egyedüliként Márton dolgozik saját vállalkozásában, ám szoros a munkakapcsolata egyebek közt a Mátrafüredi Erdészettel is.

„Inkább előny, mint hátrány volt az egyetemen, ha megtudták, kik a szüleim, és persze a tőlük látottaknak, hallottaknak is nagy hasznát vettem. Most is rendszeresen kikérem a véleményüket, de már az is előfordul, hogy a Mama kért tőlem tanácsot, elsősorban elektronikus nyilvántartási kérdésekben.”

– árulja el Katalin.

Az OEE 2003-as mátrai vándor- gyűlésekor állíttatott emlékkőnél
Az OEE 2003-as mátrai vándor- gyűlésekor állíttatott emlékkőnél
Fotó: Kántor Lia
Csendes, visszafogott lányukat a szülők óvták volna a szakmától, ám Katalint a sport és a média iránti érdeklődése sem térítette el tőle. Frissen végzett erdőmérnökként a Bakonyerdő Zrt. központjában dolgozott, két éve pedig erdőgondnokként erdőművelési, fahasználati és közjóléti feladatai is vannak. Nem bánja, mert szereti a változatosságot, az írásos kommunikációt pedig kifejezetten kedveli.

„Jó látni, hogy a nagy megterhelés ellenére boldog a szakmájában és veszi az akadályokat, ezt bizonyítja az Erdők Világnapján kapott miniszteri elismerő oklevél is”

– mondja büszkén az édesapja.

Vajon belőle is erdőmérnök lesz?
Vajon belőle is erdőmérnök lesz?
Fotó: Kántor Lia
Gyula Zalában született, ahol apai nagyapja erdőkerülő volt, és ahol erdőmérnök édesapja is egész életében szolgált

„Nyaraimat apám mellett az erdőben, általában fizikai munkával töltöttem, de nem esett nehezemre”

– emlékszik vissza. Az egyetem után az Egererdő Zrt. Gyöngyössolymosi Erdészeténél erdőművelési, majd fahasználati műszaki vezető, később az erdészet vezetője lett, az irányításával költözött az erdészet központja Mátrafüredre.

„Az Északi-középhegységben elsősorban a terepi adottságokat kellett megszokni, hogyan lehet megmászni a meredélyeket, hogy ne fáradjunk ki gyorsan”

– meséli. A negyedszázad alatt megszerette a Mátrát, ám amikor 2010-ben fölkérték a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatójának, a nagy kihívás ellenére örömmel tért vissza szülőföldjére. Cégvezetőként is megragad minden alkalmat, hogy kimehessen az erdőbe. A beruházások, köztük számos közjóléti fejlesztés kapcsán pedig kötelezőnek érzi a személyes jelenlétet.

Id. Reményfy Lászlót az Életfa Emlékplakett Arany fokozata elismeréssel tüntette ki az agrárminiszter. Szívből gratulálunk!

És ezekből volt jó néhány a kilenc év alatt: egyebek közt újjáépítették a kilátótornyot a nagykanizsai Csónakázó-tó mellett, elkészült az Obornaki Erdei Iskola, valamint az országban egyedülállóan vasúi kocsiban berendezett Gördülő Erdei Iskola. Nem mellesleg a Zalaerdő Zrt. az ország egyik legnagyobb fakitermelő egysége, fűrészüzemmel, a Csömödéri Állami Erdei Vasúttal.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.