Back to top

Külföldön is népszerűek hófehér galambjaink

A csepeli magasröptű hófehér keringőnk egyre népszerűbb hazánkban úgy a röpgalambászok, mint a díszgalambászok táborában. Kialakulása teljes mértékben nyomon követhető. Különleges élő relikvia is a fajta, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelrengeteg helyén még családi házak álltak.

A feljegyzések szerint már 1930-ban Korényi István, csepeli röpgalambtenyésztő röptetett fehér galambokat, melyeket a Magyar Galambtenyésztők Országos Egyesülete 1941-ben az általa megalkotott fajtaleírás alapján új fajtának fogadott el. Korényi István igen szakszerű, pontos munkát végzett – napjainkban is az általa megalkotott standard van életben.

Fotó: Tóth Zsigmond
Csepel 1951-ig önálló nagyközség volt, s mindig is fontos állattartó helynek számított. Neve is erre utal: Sepel Árpád vezér főlovásza volt, hajdan területén hatalmas ménesek legeltek.

Csepel szigete a Duna két ága közt helyezkedik el, melynek köszönhetően igen változatos élőhelytípusok alakultak ki,

s ez kedvezett úgy a vízimadarak, mint az apróbb énekesek befogásának. Ezeket a szárnyasokat szívesen tartották az itt élők – mai szóhasználattal élve hobbiállatként – a ház körül vagy éppen kalitkában. A helyi soknemzetiségű népesség változatos kultúrája is kedvezett annak, hogy az 1800-as években már egyre nagyobb lett a községben a kisállattartók tábora. Olyannyira, hogy a múlt századfordulón már három nagy létszámú kisállatbarát asztaltársaságról tudunk.

A gyáróriások kialakulásával pedig a németül jól beszélő középvezetői réteg is szervesen bekapcsolódott a galambászatba,

gyakran jártak Ausztriába kiállításokra, idegen nyelvű szaklapokat járattak. Emellett jelentős számú budai kék keringőt, magasröptű pesti kék keringőt és zuglói tollas lábú pajzsos keringőt tartottak. Az évtizedek múlásával viszont szerettek volna a tenyésztők lokálpatriotizmusuktól vezérelve egy saját fajtát. Ezért született meg a csepeli magasröptű hófehér keringő, mely ma már hazánkon kívül főként Németországban és Hollandiában elterjedt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

Aranyhal, koi ponty, shubunkin és aranycompó

Több mint tíz hektáron, természetes körülmények között nevel ivadékot Ilyés Balázs, a Wakin Tavi Díszhaltenyészet tulajdonosa, az ország egyik legjelentősebb tavi díszhaltenyésztője. Az ősi, távol-keleti kultúra iránti vonzódása gyermekkoráig vezethető vissza. Már akkor csodálta a rokonoknál látott akváriumokat, és minden érdekelte, ami mozgott a víz alatt.