Back to top

Külföldön is népszerűek hófehér galambjaink

A csepeli magasröptű hófehér keringőnk egyre népszerűbb hazánkban úgy a röpgalambászok, mint a díszgalambászok táborában. Kialakulása teljes mértékben nyomon követhető. Különleges élő relikvia is a fajta, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelrengeteg helyén még családi házak álltak.

A feljegyzések szerint már 1930-ban Korényi István, csepeli röpgalambtenyésztő röptetett fehér galambokat, melyeket a Magyar Galambtenyésztők Országos Egyesülete 1941-ben az általa megalkotott fajtaleírás alapján új fajtának fogadott el. Korényi István igen szakszerű, pontos munkát végzett – napjainkban is az általa megalkotott standard van életben.

Fotó: Tóth Zsigmond
Csepel 1951-ig önálló nagyközség volt, s mindig is fontos állattartó helynek számított. Neve is erre utal: Sepel Árpád vezér főlovásza volt, hajdan területén hatalmas ménesek legeltek.

Csepel szigete a Duna két ága közt helyezkedik el, melynek köszönhetően igen változatos élőhelytípusok alakultak ki,

s ez kedvezett úgy a vízimadarak, mint az apróbb énekesek befogásának. Ezeket a szárnyasokat szívesen tartották az itt élők – mai szóhasználattal élve hobbiállatként – a ház körül vagy éppen kalitkában. A helyi soknemzetiségű népesség változatos kultúrája is kedvezett annak, hogy az 1800-as években már egyre nagyobb lett a községben a kisállattartók tábora. Olyannyira, hogy a múlt századfordulón már három nagy létszámú kisállatbarát asztaltársaságról tudunk.

A gyáróriások kialakulásával pedig a németül jól beszélő középvezetői réteg is szervesen bekapcsolódott a galambászatba,

gyakran jártak Ausztriába kiállításokra, idegen nyelvű szaklapokat járattak. Emellett jelentős számú budai kék keringőt, magasröptű pesti kék keringőt és zuglói tollas lábú pajzsos keringőt tartottak. Az évtizedek múlásával viszont szerettek volna a tenyésztők lokálpatriotizmusuktól vezérelve egy saját fajtát. Ezért született meg a csepeli magasröptű hófehér keringő, mely ma már hazánkon kívül főként Németországban és Hollandiában elterjedt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

A kormány 100 millió forinttal segíti a kóbor ebek ivartalanítását

Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb probléma a kóbor ebek magas száma, melyet a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. A kormány elkötelezett amellett, hogy a programnak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezzünk az állatvédelem és a felelős állattartás terén.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

A kisállattenyésztők Mekkája - Van, volt, lesz monori börze

A monori kisállatvásár alig néhány év alatt Európa egyik legnagyobb és legszínesebb börzéjévé nőtte ki magát. A tarka kavalkádban az amatőr állatkedvelő és a profi tenyésztő egyaránt megtalálja amit keres, sőt, elsőrangúan szórakozik.

Hatvan éves a világ legöregebb szamara

A Hatton Adventure World dolgozói megünnepelték „Bubbles” nevű szamaruk 60. születésnapját.

A japán viador - Harcos a felkelő nap országából

A japán viadorra Nyugat-Európában ráragadt shamo név nem helyes. Japánul a shamo szó harcost jelent, és egy egész csoport viadorfajta gyűjtőneve, nem csupán egyetlen fajtáé. Az általunk ismert japán viador a Japánban „ó-shamo” néven ismert fajtával egyezik meg, nálunk ezt nevezik egyszerűen shamonak.

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.