Back to top

A neonikotinoidok hatása a varroára

Világos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a neonikotinoid rovarölő szerek („neo”-k) jelenléte a környezetben, és a világméretekben elterjedt ektoparazita, a Varroa destructor, fontos stressztényezők a méhek túlélésében, eddig nem volt tudományos vizsgálat arra, hogy ez a két faktor hogyan hat egymásra.

Az 1869-ben alapított Nature c. tudományos folyóiratban megjelent cikk már az összefoglalójában leszögezi, hogy világviszonylatban a legjelentősebb tenyésztett megporzó a mézelő méh, az Apis mellifera, amelynek családjaiban mostanában elviselhetetlenül magas veszteségeket lehet tapasztalni.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

Elfogadott vélemény, hogy ebben az egymást erősítő, azaz szinergetikus stresszfaktoroké az elsődleges szerep. Annak ellenére, hogy világos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a neonikotinoid rovarölő szerek („neo”-k) jelenléte a környezetben, és a világméretekben elterjedt ektoparazita, a Varroa destructor, fontos stressztényezők a méhek túlélésében, eddig nem volt tudományos vizsgálat arra, hogy ez a két faktor hogyan hat egymásra.

Jól megtervezett kísérletekben tesztelték a neo-k és a varroa kölcsönhatását, valamint a vírusok, elsősorban a deformáltszárny-vírus (DWV) szaporodására gyakorolt hatást. A környezetben reálisan előforduló dózisban (4 ppb thiamethoxam, 2 ppb clothianidin) szennyezett pollen-pasztát (korbikuláris pollen, cukor, méz) juttattak méhcsaládoknak 42 napon át, tavasszal, amikor azok leginkább ki vannak téve növényvédő szereknek. Közben vizsgálták a méhcsalád össztömegét, a varroafertőzöttséget, a DWV klinikai előfordulását közvetlenül a neo-s kezelés után, majd 16 héttel később, ősszel, a telelő méhek nevelése alatt. A kezelések után lerakott petékből, inkubátorban kikeltetett, majd a laboratóriumban, zárkában tartott méhek vizsgálatával ellenőrizték a kezelt, a varroás, ill. a kezelt és varroás méhek túlélését, összehasonlítva a kontrollokkal.

A kinti kísérletben a növényvédő szeres és kontrollcsaládokat a svájci „jó gyakorlat” (Best Management Practices) szerint kezelték varroa ellen, nyár végén, hangyasavval (FAM diszpenzer, 70 %),­ és oxálsavval (2,7 %) télen.

Azt tapasztalták, hogy a pollen-paszta fogyásában (70-73 g) nem volt különbség a kezelt és kezeletlen családok között és a családok erősségében sem mutatkozott eltérés. Ezekben nem volt különbség a varra fertőzöttségben sem, akár lemosással, akár a természetes atkahullással, vagy a fiasítás boncolásával kalkulálták is. Ezzel szemben a nyár végi időszakban mérhető különbség mutatkozott a DWV vírus- és a varroafertőzésben a kombinált (neo+varroa) stresszt elszenvedett családokban a kontrollokkal szemben. A kezelt és varroával is fertőzött családokban a méhtömeg is csökkent, mintegy 4,4-8,1 %-kal, aminek átlaga őszre meghaladta a 13 %-ot. A kijáró méhek őszi túlélési aránya a csak varroával fertőzött családokban 47 % volt, míg a neok-kal is kezeltekben ez a szám elérte a 70 %-ot.

A kutatók szerint a neonikotinoidok és a V. destructor kártétele között tapasztalt szinergizmus magyarázata a vérszívó atka génregulációra gyakorolt hatása lehet, azaz a méregtelenítésért felelős P450 citokróm gén kifejeződésének gátlásán.

Nyilvánvaló, hogy ez a befolyás magának az atkának a kártétele következtében is jelen van, viszont a rovarölő szer jelenlétében erősebb negatív élettani változást jelent, mint a parazita egyedül. Érdekes volt, hogy a tavaszi növényvédő szer és a varroa hatása 16 héttel a kezelés után és ősszel is megjelent a méhcsalád erősségében és a frissen kelt méhek súlyában, pusztulást viszont csak ősszel lehetett észlelni a varroával is fertőzött méhek között. Ez igazolja azokat a tapasztalatokat, hogy a neo-k káros következménye a méheken elhúzódhat, vagy más stresszor hiányában egyáltalán nem jelentkezik.

A szinergetikus hatás értékelésében figyelembe kell venni a mérsékelt övi A. mellifera családjainak azon tulajdonságát, hogy az ősz közeledtével ellenállóbb, hosszú élettartamú telelő méhre van szüksége. Ismert, hogy a varroafertőzés képes alulszabályozni az immunitásért és méregtelenítésért felelős géneket, ami rontja a téli túlélés esélyét. Nyilvánvaló, hogy a lassan lebomló növényvédő szer reziduumok szinergetikus hatást fejtenek ki és súlyosbíthatják a veszteségeket. Ez a kombinált végkifejlet döntő lehet a méhcsalád túlélésére, ill. a téli veszteségekre. A vizsgálatok eredményeit korszerű biomatematikai módszerekkel elemzik, ill. értékelik a szerzők.

Következtetésként leírják, hogy a mezőgazdasági kemizálás a környezet élővilágára számos negatív hatást rejt. Nem csak a neo-k, hanem más inszekticidek, fungicidek, gyomirtó szerek és keverékeik reziduumai is gyengítik ezen élőlények, köztük a méhek immunrendszerét, méregtelenítő kapacitását. Az alap kémiai stressz tehát szinte mindenütt jelen van, amit a varroa és az ellene alkalmazott különféle beavatkozások is erősíthetnek. A jövő sürgető feladata, hogy kialakuljon ebben valamiféle egyensúly, amit az élőlények, a beporzók, köztük a méheink még el tudnak viselni, ill. ki tudjunk alakítani olyan stratégiákat a varroa elleni védekezésben, ami megfelelően hatékony, de kisebb stresszt jelent méheinknek.

Ezt a nyomást ma már a világon minden méhész érzi, és ahelyett, hogy egymásra mutogatunk, e két fontos stresszor mérséklésében mindenkinek meg kell tenni a magáét.

Koncentrálni kell olyan fenntartható agrár ökoszisztéma-rendszer kialakítására, ami magában foglalja a neonikotinoidok (és más méhkárosító szerek) használatának korlátozását és a varroa elleni védekezés fenntartható, stressz-szegény megoldásait.

A cikket végigolvasva meg kell azonban jegyeznünk, hogy a módszerek leírása nem egészen világos, annak alapján nehezen lehetne reprodukálni a kísérleteket. Pl. a beállításkor a varroával fertőzött és „nem fertőzött” családnak mi volt a kritériuma? Nem is beszélve arról, ami köztudott, hogy az atkapopuláció nagyságának a méhcsaládban genetikai háttere is van! Továbbá nem végeztek vizsgálatokat a méregtelenítő citokróm enzimeket (P450) kódoló génekkel kapcsolatban sem (génexpressziós vizsgálat), ami közvetlen bizonyíték lenne a csökkent ellenálló képességre.

A másik, amire figyelnünk kell, hogy a kaptárelhagyás és a téli veszteségek okának megítélésében a méhész szakembereknek és a vegyszerlobbinak lényegesen eltér a véleménye. Az utóbbiak, különösen a korábbi években, folyamatosan a varroára igyekeztek hárítani a teljes felelősséget, elhanyagolva azt a tényt, hogy az atka hazai „bejövetelének” mostanában „ünnepeltük” a 40. évfordulóját. Azután, csaknem 20 év alatt világossá vált, hogy kezelés nélkül az elhanyagolt méhcsaládokat elpusztítja az atka, de csak azokat.

Európában a neonikotinoidok alkalmazása a '90-es évek végétől vált általánosan elterjedtté.

Akkor, melyik a döntő stresszor az újkori méhpusztulásokban, egyértelmű! Nem aludhatunk nyugodtan abban a hitben, hogy a varroa és neo-k szerepe egyenrangú ebben a fenntarthatatlan helyzetben, amely alapjaiban fenyegeti nem csak a világ méhészetét, hanem a többi beporzót és az egész ökoszisztémát (- a Ref.).

L. Straub et al.: Neonicotinoids and ectoparasitic mites synergistically impact honeybees. A Nature, Sci. Reports-ban 2019. júniusában megjelent cikk alapján közreadja:

Dr. Békési László

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Tetris Challenge – méhész verzió

Berobbant az internet világába egy új „kihívás”, melyben különböző szakmák mutatják meg hivatásuk eszközeit szépen elrendezett struktúrában, madártávlatból fotózva. A „Tetris Challenge” történetében először a méhészek eszközeit mutatta be a Nyerges Méhészet

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Bőrmasszázs teheneknek

Sok gazda nemcsak a mezőgazdasági tevékenység egyik fontos alappillérének tartja, hanem hasznos társnak is tekintik az állatokat. Ezért akár kényeztetni is hajlandó azokat.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.