Back to top

Miért eladhatatlan a magyar gyapjú?

Közismert mondás, hogy ahol az elefántok táncolnak, ott a fű mindig vesztesként kerül ki. Valahogy így járt a magyar gyapjú is. 2018 második felétől napjainkig zuhan a gyapjú felvásárlási ára, sőt bizonyos gyapjú tételek eladhatatlanok.

Az állatokról lenyírt kezeletlen nyersgyapjú felvásárlási árát a nemzetközi és a belföldi piac határozza meg. Ám hazánkban 1990-től minden gyapjúfeldolgozót és mosodát felszámoltak, így csak a külföldi értékesítési lehetőség adott.

Sok magyar termelő azonban a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezettől várja a segítséget és a megoldást a gyapjúválságra.

HUNGAROWOOL Kft. és a társult vállalkozásai az elmúlt évtizedekben a hazai nyersgyapjú mintegy harmadát vásárolták fel, válogatták és bálázták, majd a kiszállításig tárolták, exportálták. A cég ügyvezetőjével, Vass Jánossal elemeztük a gyapjú világpiaci árának zuhanását és ennek hátterében álló politikai változásokat.

Magyar merinó juh
Fotó: Csatlós Norbert

A magyar gyapjún elsősorban merinó gyapjút értünk. A textilipari feldolgozó üzemek a nem extra finom, de legalább 23-25 mikron finomságú, merinó gyapjút várnak, amelynek átlagos fürthosszúsága 45-90 mm, nem tartalmaz színes szálakat, holt szálat (angolul Kemp), népszerűbb nevén „kutyaszőr vagy kecskeszőr”, és nem tartalmaz bogáncsot, polipropilént (vagy egyéb műanyag szennyeződést) és durvább szálakat. A korábbi évtizedekben a magyar merinó gyapjú megfelelt ezeknek a kritériumoknak.

Az utóbbi három-öt évben viszont olyan drasztikus minőségromlás történt, ami miatt zuhan a felvásárlási ár, vagy éppen vevő se akad a gyapjúra. És még mindig nem vagyunk a szakadék alján.

A korábbi években, a gyapjúválogató üzemek, leginkább a has és lábrészről lekerülő úgynevezett „has-láb gyapjút” kifogásolták (kb. 5-8%). Ma már ez nem jellemző, de annál inkább a színes szállal átszőtt (elsősorban suffolk stb.), a 27-30 mikronig terjedő keresztezett gyapjú típusok okoznak gondokat a válogatásban, a minőségben és az értékesíthetőségben. A cigája, mint „merinó gyapjú” esetében is megjelent a sok holt szál és a kiválogathatatlan fekete szál tűzdeltség nagy mennyiségben, és ami a legszebb, mérhetetlen mennyiségű fehér és fekete racka gyapjú – merinó bundákba ágyazva – kerül a megvételre ajánlott gyapjútételek közé. A korábbi évtizedekben a válogatási hulladék és a veszteség nem haladta meg a merinó gyapjuk nagyüzemi válogatásánál a 15-18%-ot. Napjainkban viszont a hazai gyapjú 30-35%-a eladhatatlan, gyakorlatilag veszélyes hulladékként végzi.

Cigája juh
Fotó: Csatlós Norbert
A minőségi problémák miatt a magyar gyapjúválogató üzemek bizalmatlanok.

Attól félnek, hogy a szó szoros értelmében „zsákba macskát”, pontosabban „zsákba rackát” vesznek.

Ezt a helyzetet pedig azok idézték elő, akik trükköznek. Vagyis a jó minőségű merinó gyapjút keverik a silány tételekkel. Így azoknak a termelőknek és kereskedőknek is nagy kárt okoznak, akik tisztességes munkát végeznek.

Fiatalításra szoruló állomány

A magyar juhágazat húzó motorja nem a gyapjú, hanem a bárányértékesítés, így a jó minőségű gyapjú szempontjai háttérbe szorulnak. Ám ahhoz, hogy megfelelő legyen az ágazat jövedelmezősége, újabb merinó fajtákat kellene „üzembe” állítani, amelyek megfelelnek mindkét kritériumnak, azaz hústípusú, jó minőségű bárányt és 22-24 mikron közötti gyapjút termelnek – fehér színben.

A Juh Terméktanács azt szorgalmazza, hogy a modern ausztrál merinó fajta kosok spermáját importálva itthoni mesterséges termékenyítéssel megteremtsék ennek kiindulási lehetőségét.

Így a születendő bárányok a magyar körülményekhez akklimatizálódnának, helyben szereznék meg az immunitást az anyjuktól. Ennek költsége – a rendelt spermaadag mennyiségétől függően – egy-egy anyajuh termékenyítéséhez szükséges szaporító anyag adag 55-70 ausztrál dollárba kerül (mintegy 15-18 000 Ft). Ez a kezdeményezés azonban úgy tűnik elveszett a bürokrácia útvesztőjében.

Ugyanakkor a felnőtt állatok importja meglehetősen költséges vállalkozásnak számít (akár 5-10 000 ausztrál dollárt is igénybe venne kosonként). Hátránya az is, hogy felnőtt állatként importálva (akár anyajuhként, akár kosként) hozhatja magával hazájában meglévő betegségeit, terjesztheti azt az adott betegségektől mentes, magyar állományok között is.

Napjaikban példamutató a törzsállományok támogatása, de sajnos ezen (merinó) állományok létszáma csepp a tengerben az egészhez viszonyítva.

Az úgynevezett „őshonos fajtáknak” (hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, tejelő cigája, cikta) vissza kellene ballagniuk a magyar nemzeti parkok legelőire, a génmegőrzés céljából.

Gyimesi racka juh
Fotó: Csatlós Norbert
Ezek, a támogatástól eltekintve, nagyon kevés gazdasági hasznot hoznak (pl. a racka juh gyapjúja eladhatatlan, báránya sem exportképes), és az egész magyar vidéken „szétszórva” tartva inkább csak értékesítési gondot okoz termelőnek és forgalmazónak egyaránt.

Szükséges lenne viszont jelentősen megemelni az árutermelő állományok támogatási összegét, mert vészesen fogy a magyar juhállomány. Az ágazat jövedelmezősége alacsony, a fiatalok számára nem csábító.

A magyar juhágazatot csak és kizárólag a rá alapozott modern feldolgozóipar mentheti meg. Ez kiszámíthatóságot és stabil jövedelmet eredményezne. E mellett megfelelő kapacitással bíró modern juh (bárány) vágóhíd, a gyapjú mosoda, a tej – sajt üzem, konzervgyár létrehozása is elengedhetetlen volna.

Hungarowool Kft. és a „Wool Campaigne”

A Hungarowool Kft. több évtizede elsősorban a magyar gyapjú felvásárlásával, szortírozásával és exportjával foglalkozik. Feladatának érzi a magyar gyapjúipar újjáélesztését. 2017-ben elnyerte a Nagy-Britanniából indult Wool Campaigne (gyapjú kampány) magyarországi kizárólagos licencét, amelynek fő patrónusa Charles Wallesi herceg.

A magyar Wool Campaigne vállalásában célul tűztük ki – az angol iránymutatáshoz szigorúan hűen –, hogy a juhágazat termelékenységét kell középpontba állítani. Ennek okán, első feladatként, egy magyarországi gyapjúmosó, és a járulékos üzemek (gyapjú válogató, lanolin kitermelő részleg, stb.) megépítését tűzte ki célul.

Találtak olyan befektetőt, aki a projektet megfinanszírozza. E mellett a Juh Terméktanács segítségével az innovációs pályázati lehetőségeket is tervezik kihasználni. Az üzemi komplexum megépítésére a Dél-Alföldön kerül sor, modern 21. századi technológiák felhasználásával (pl. napenergia, termálvíz, modern szennyvíztisztító, szennyvíz iszap-feldolgozó, stb.). Az üzem a magyar gyapjú mellett, fogadni tudja más európai országokból is a gyapjút. A magyar merinó gyapjú elsődleges alapanyaga lehet katonai- és rendészeti ruháknak, valamint könnyű sportruházatoknak. Az előállított termékek elsősorban európai és amerikai piacra kerülnek.

Dr. Kukovics Sándor

ügyvezető igazgató

Juh- és Kecske Terméktanács
és Szakmaközi Szervezet

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

A kávé- és a kávégéppiacon is a minőséget keresik a vevők

A minőségi termékek iránti igény egyre inkább jellemző a kávégéppiacra is, az éves szinten értékben mintegy 70 milliárd forintos kávépiac változásait követik az eszközvásárlási tendenciák is Costa Coffee és az eMAG tapasztalatai szerint.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Gyümölcs között találtak egy csomó kokaint

Még a rotterdami kikötőben is – ahol évi tíztonnás nagyságrendben foglalnak le kokainszállítmányokat – jelentősnek számított az a mennyiség, amit a minap banánpürés hordók közé rejtve találtak meg. De más gyümölcsök közül is komolyabb tételek kerültek elő mostanában.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Népszerű réspiaci termék - Cukkinivirág

A cukkinivirág remek hiánypótló termék, fogalmazott Claudio Peiro­ne, az olaszországi Villanova Mon­dovìban (Cuneo megye) működő családi vállalkozás vezetője. A száz éve alapított családi vállalkozás elsősorban alma és körte termesztésére szakosodott, de nyaranta cuk­kinivirágot is értékesítenek.