Back to top

Fészekszűkítés: méhcsaládok biztonságos telelése

A méhcsaládok biztonságos telelésének egyik fontos feltétele a fészek szűkítése. A méheknek, az év több mint felét azon a fészken kell eltölteniük, amit a nyár végén kialakítunk. Életüknek nagyon hosszú szakasza ez, ráadásul ez idő alatt az esetleges beavatkozás lehetősége is minimális. Úgy kell elősegítenünk a fészek kialakítását, hogy azon a méhek jól érezzék magukat.

A biztonságos telelés megvalósítása érdekében sok teendőnk van. Fő feladataink közé tartozik a fiatal, jó teljesítőképességű anya biztosítása, a népes, jó korösszetételű méhcsalád, a bőséges élelemkészlet. Ezeken kívül figyelnünk kell a fészek jó minőségű szabályosan kiépített lépkészletére, az atkák számának minimalizálására, majd később a téli nyugalom megteremtésére.

Telelőfűrt
Fotó: Hevesi Mihály
A méhcsaládok téli felkészítése július hónap második felében kezdődik.

Hozzávetőleg július közepétől augusztus második feléig lerakott petékből kel ki az áttelelő állomány nagy része.

Ekkor kell megalapoznunk a méhcsaládok jó telelőképességét. A korábban lerakott petékből kelt méhek télen elöregednek és elpusztulnak, a későbbi kelésűek pedig már nem adnak akkora méhtömeget, amely az átteleléshez biztonságos lenne. Ezt megelőzően célszerű lebonyolítani az anyacseréket, hogy a fiatal anyák lendületes petézésükkel elősegíthessék a népes családok kialakítását. Ebben az időszakban tehát jól meg kell serkenteni a családokat. Szerencsés esetben természetes méhlegelőn bő virágpor kíséretében, ennek hiányában cukoretetéssel.

A téli élelemkészlet végső kialakításánál nem elég csak a mennyiségre figyelni, az élelemnek jó helyen is kell lennie.

A méhcsaládok számára az jelenti a jó helyet, ha az élelem minél kisebb helyre koncentrálódik. Ez úgy érhető el, ha a családokat erőteljesen leszűkítjük. Méhlegelőn a számottevő hordás kezdete, etetéskor pedig az élelem feletetése előtt csak annyi keretet hagyjunk a fészekben, amennyit sűrűn borítanak a méhek. Így biztosan nem lesz szétszórt az élelem és télen sem jelent gondot a léputcaváltás. A fészekből kivett mézes, vagy részben mézes kereteket függesszük át a méztérbe és a mézkoszorút megkarcolva behordathatjuk a fészekbe. Így a lehető legkisebb helyre koncentrált élelmet a tél folyamán a méhek melegen tudják tartani, nem kristályosodik a sejtekbe. Az a jó, ha ilyenkor a leszűkített fészek szélső keretén vastagon lógnak a méhek. Az sem baj, ha lépfüleket építenek, ez annak a jele, hogy erősek a családok.

Az erős takarás hívei a szűkített fészek mellé rakhatnak oldaltakarást, de ennek elmaradása esetén is biztonságos lesz a telelés.

Szűkített fészken telelve a méhek a leghidegebb időben is biztosan hozzájutnak az élelemhez. A petézés megindulásakor ott, ahol a fürt volt, a kiüresedett sejtekbe kerülhetnek az első peték. Az álcák táplálásakor közvetlenül fölöttük van a melegen tartott élelem. A keretekben a mézkoszorú alatt virágporkoszorú figyelhető meg, ami nagyon látványos, a méheknek pedig hasznos. Így az álcák táplálásakor „minden kéznél van”. Ezt a hőgazdálkodás szempontjából is optimális állapotot csak fészekszűkítéssel érhetjük el, ennek eredményeképpen a méhcsaládok fejlődése tavasszal gyors és erőteljes lesz.

A nyár végi erőteljes szűkítés további előnye tavasszal is érzékelhető, amikor a fészek bővítése néhány mozdulattal megoldható.

Csonka Imre

Kaposvár

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.