Back to top

Dánia esete a feta sajttal

Szankciókra számíthat Dánia, amiért feta sajt néven szállít sajtot EU-n kívüli országokba, és a korábbi kifogások ellenére sem szüntette be a forgalmazását. A görög feta sajt eredetvédelmi oltalom alatt áll, csak a meghatározott technológiával készülhet és csak Görögországban gyártható.

Az Európai Bizottság panaszt nyújtott be Dániával szemben az EU Bíróságához a mezőgazdasági termékek minőségbiztosítási rendszereire vonatkozó rendelkezések megsértése miatt.

Megállapítást nyert, hogy dán székhelyű vállalkozások „feta” feliratú fehér sajtot gyártanak és exportálnak az Unión kívüli országokba.

A feta sajtot 2002 óta az EU-ban lajstromozott eredet megjelölés szerint csak Görögországban lehet előállítani, a gyártási eljárás jóváhagyott előírásainak megfelelően.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a gyakorlat az oltalom alatt álló eredet megjelölés közvetlen megsértését jelenti, amelyet a dán hatóságok nem akadályoztak meg. A Bizottság kifogásolja, hogy a dán hatóságok nem harcolnak a gyakorlat ellen.  Ez nem csak az alkalmazandó uniós jog megsértése, hanem akadályozhatja az Európai Unió és harmadik országok között folyamatban lévő tárgyalásokat az európai védjegy oltalmát biztosító kétoldalú megállapodások megkötéséről és a kiváló minőségű EU-termékek EU-n kívüli népszerűsítését.

A Bizottság 2018. januárjában kezdeményezett jogsértési eljárást Dánia ellen, amelyben felkérte a dán hatóságokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a dániai székhellyel rendelkező vállalatok illegális gyakorlatának megszüntetésére, illetve megelőzésére.

Mivel Dánia nem oldotta meg a jelzett problémákat, az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az EU Bíróságához utalja.

A feta a világ egyik legrégebbi sajtja.  A feta szó azonban később keletkezett, nagyjából a 17. században, és az olasz fette, azaz szeletelt szóból született, ami jelzi, hogy a sajtot nagyobb szeletre vágva tárolták a hordókban.

Juhtejből vagy vegyesen juh- és kecsketejből állítják elő, de legfeljebb 30% lehet a kecsketej tartalma. Az igazi feta pasztörizálatlan tejből készül, és különleges ízét az állatok által legelt fűszernövények adják.

Sós lében, néha savóban tárolják. A sajt sótartalma igen magas, közel 5%, míg a legtöbb, általunk ismert sajtok 1-2%-os sótartalommal rendelkeznek. Zsírtartalma 30 és 60 % között mozog, és nagyon sok fehérjét tartalmaz, 10 dkg fedezi egy felnőtt napi fehérjeadagját. Található benne A és B2 vitamin, valamint nagyobb mennyiségű kálcium is.

A Görögországon kívül készített, javarészt tehéntejből készült sajtok esetében csak feta-típusú sajtokról beszélhetünk. Ez nem von le az élvezeti értékükből, csupán jelzi, hogy másutt, máshogyan készült a sajt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.