Back to top

A bor, a sokarcú ital

A bornak rengeteg arca van, és minden alkalomhoz, hangulathoz, társasághoz, ételhez, mi több, évszakhoz jól illik. Ehhez adott a széles választék, vallja Pampetrics Milán. A borkereskedőként tevékenykedő keszthelyi fiatalember már tizenévesen elkezdett ismerkedni a borokkal, majd Svájcban bővítette tudását. Ennek köszönhetően a nemes ital egész világpiacára rálátása van.

Fotó: Bella Huba

– Családi vállalkozásról van szó. A szüleim már vagy három évtizede foglalkoznak borokkal, úgyhogy én egyszerűen belenőttem a szakmába – idézte fel a kezdeteket. – Otthon sokat hallottam a borokról, és lehetőségem volt találkozni a világ legnemesebb, legjobb italaival. Természetesen tizenegy-tizenkét éves korában az ember még nem iszik bort, de azért egy-egy korty az íze kedvéért belefért. Volt olyan élményem étellel és borpárosítással, ami a mai napig meghatározó számomra. Egyszóval akadt finom bor, amire felfigyeltem, mert annyira csodálatos íze volt, amilyet nem minden nap kóstolhat az ember. Megtetszett a dolog, ez a szakma, és érdekelni kezdett a borok különleges, sokszínű világa.

Érdeklődése egyre fokozódott, így egy idő után Svájcban bővítette addig megszerzett tudását, ahol egy igen komoly borszaküzletben dolgozott. Közben számos bel- és külföldi tanulmányúton is részt vehetett.

Pampetrics Milán: a borász évente egyszer áll neki a munkának, és akkor nem hibázhat
Pampetrics Milán: a borász évente egyszer áll neki a munkának, és akkor nem hibázhat
Fotó: Bella Huba
– Az üzlet több mint ezerféle bort kínált. Talán mondanom sem kell, hogy ezek a világ minden tájáról származtak, és a legkiválóbbak is megtalálhatóak voltak köztük. Ezen a helyen rengeteget tanultam, hiszen a világban sokfelé eljutottam szakmai útra. Ezt a tudásomat a mai napig jól tudom kamatoztatni.

Pampetrics Milán azóta is figyelemmel kíséri a külföldi szőlészeteket és borászatokat, de most már a magyar ágazat van nála az első helyen. Azt mondja, az utóbbi évtizedekben hatalmasat fejlődött a magyar borászat, de még mindig van tennivaló – elsősorban a marketing területén.

– Az utóbbi 30 évben rengeteg előremutató változás történt hazánkban, tulajdonképpen felzárkóztunk a világ vezető országai mellé a borászat tekintetében. Ennek köszönhetően ma már vannak olyan magyar borok, amelyek a világ legjobbjaival versengenek, és nyugodtan oda lehet tenni őket melléjük, mert minden tekintetben megállják a helyüket. Van ilyen vörös- és fehérborunk is. Természetesen a tokaji édes borok párjukat ritkítják, azok a legjobbak és legismertebbek. Hozzá kell tenni: a tokaji nedűk is egyre jobbak. Örülök annak is, hogy

a szakmában egyre jelentősebb az összefogás, és több borvidéknek már saját boros palackja és címkéje van.

Említhetem itt a tokaji, a szekszárdi vagy éppen az egri példát. Ezek amellett, hogy valami egyedit nyújtanak, jelzik az összetartozást, és az adott térségnek, sőt az országnak is hírét viszik. Fontos lenne, hogy országosan is elinduljon egy hasonló tendencia, és erősödjön az ezzel kapcsolatos marketing.

A szakember szerint nemcsak a borok íze és állaga fejlődött jó irányba, hanem a technológia is.

– Ott tartunk, hogy a technológia nagyjából ugyanaz, mint a világ bármely bortermelő országában. Ami hiányzik, az inkább a tapasztalat, a rutin. Azok a borászok, akik 10, 20 vagy 30 esztendeje űzik a szakmát, sok esetben még mindig csak próbálkoznak, a lehetőségeket keresik. A borászat különleges szakma. Gondoljunk csak bele, egy élet során hány alkalommal kínálkozik lehetőség arra, hogy bort készítsünk?! Ez nem olyan, mint a szakács szakma, hogy ha valaki szeretne kiváló gulyáslevest főzni, az akár naponta többször megpróbálkozhat vele, egészen addig, amíg teljesen megfelelőnek nem találja. A borász évente egyszer áll neki a munkának, és akkor nem hibázhat. Ha mégis hibázik, akkor várnia kell 1 évet. Ráadásul ott vannak a rajta kívül álló tényezők, amik azért alaposan bekavarhatnak a munkába. Szóval, a szőlészetben és a borászatban minden egyes lépést alaposan át kell gondolni.

Ez egy családi vállalkozás
Ez egy családi vállalkozás
Fotó: Bella Huba

Pampetrics Milán úgy véli, érdemes lenne kiemelni néhány fajtát, és azokat országosan termelni, mert ezek nagy mennyiségű exportjával az összes magyar bor ismertebbé válhatna.

– Nemcsak az a probléma, hogy kis ország vagyunk és kicsik a borvidékek, hanem hogy huszonkettő van belőlük. Emellett nagyon sokféle szőlőfajtát telepítettek a termelők, és egyszerűen felhígult a választék.

Nagyon sokan megpróbálkoznak mindennel, ahelyett, hogy egy fajtára koncentrálnának, amit megpróbálnának minél nagyobb területen termelni. Így jóval több bort lehetne előállítani egy-egy fajtából, amiből nyilván több kerülhetne a világpiacra. Azonban ehelyett sokféle tételt készítenek a borászok.

Akadnak vállalkozások – ezek persze a nagyobb borászatok –, melyek húsz-harminc- vagy akár negyvenféle italt is előállítanak: a palackos pezsgőtől a gyöngyöző borokon át a reduktív fehérborokon keresztül a testes, a könnyű és a közepesen testes, illetve desszertborokig terjed a kínálatuk. Vagyis szinte az összes létező kategóriát lefedik. Természetesen ezek mind eladhatók, és értékesíteni is tudják őket, de nagyrészt az országon belül. Külföldre alig jut belőlük. A legtöbb másik országban viszont más a helyzet. Említhetem például Olaszországot, ahol Toscanában egy borászat egy-két, maximum háromféle bort állít elő nagy mennyiségben. Így jut belőlük exportra is, miáltal az ottani borok világszerte ismertek. Jó példa Ausztria is. Tudjuk, hogy kisebb, mint hazánk. Magyarország adja a világ bortermelésének 1,5, Ausztria pedig az 1 százalékát. A helyzet mégis alapvetően más. Ők két szőlőfajtára, a Zöld Veltelinire és a Kékfrankosra koncentráltak, amikből jelentős mennyiséget állítanak elő. Mondanom sem kell, hogy kiváló minőségben. Ha megnézzük az osztrák és magyar borok ismertségét, jócskán láthatunk különbséget. Ha elmegyünk egy komoly amerikai, angol vagy akár francia étterembe, szállodába, és ott megnézzük a szakemberek által összeállított borlapot, azt láthatjuk, hogy sok osztrák bor is szerepel rajta. Magyar viszont nagyon kevés, és elsősorban a tokaji fajtákra mint desszertborokra korlátozódik a kínálatuk.

Amúgy e tekintetben a svájci helyzet egy kicsit a magyarra hasonlít: a belföldi borok – melyek szépek és finomak – az országban fogynak el. Visszatérve az előttünk álló feladatokra, azt mondom, hogy hazánk számára az osztrák példa lehet az egyik megoldás, vagyis egyedi magyar fajtákat kellene „megjelölni”, a Kárpát-medencében pedig akadnak erre alkalmasak. Próbálkozások vannak, például többen a Furmintot tartják az egyik erre megfelelő jelöltnek.

Örvendetes, hogy egyre népszerűbbek Magyarországon a minőségi borok, és hogy a fiatalok is szívesen kóstolgatják őket.

– Évszakfüggő italról van szó. Nyáron elsősorban a fehér- és a rozéborok fogynak, míg télen a vörösek kelendőbbek. A személyes ízlésem a magyar borkedvelőkéhez hasonlít. Kedvenc fajtám nincs, de szeretek mindent kipróbálni, megkóstolni. Hiszen a bor olyan ital, melynek rengeteg arca van, és minden alkalomhoz, hangulathoz, társasághoz, ételhez, mi több, évszakhoz ki lehet választani a hozzá legjobban illőt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.

Nagy közös koccintás a Vajdahunyadvárban

A BorÉRT Turisztikai Egyesület a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésével augusztus 29-én, szombaton rendezi a Koccintás 2020, valamint a 10. Magyar Bor Napja záróeseményét a városligeti Vajdahunyadvárban. Kiállítói helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, de egyelőre várják az érdeklődő borászatok jelentkezését. A kiállítói részvétel feltétele egy karton bor.

Körbeszámlázással sem játszható ki a kata

Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetében a kisadózó vállalkozók tételes adója új, 40 százalékos emelt adókulcsának alkalmazását – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Lengyelország: borkereskedelem a koronavírus után

A krakkói vásár szervezői által kezdeményezett Enoexpo Online Konferencia kapcsán összefoglaló készült a rendezvényen elhangzottakból. A vásár szervezőinek célja az volt, hogy a koronavírus által érintett borászati ágazatnak platformot biztosítsanak és egy nemzetközi körképben tekinthessék át az ágazati szakértők a helyzetet, ezzel mintegy előkészítve a novemberi szakvásárt.