Back to top

Egy harcias szakállas törpe

Az elmúlt években egy bájos, különös tolldíszű törpetyúk hódította meg a magyar díszbaromfi-tenyésztők portáit – ez a szakállas grübbi törpetyúk, melyet rokonával, az antwerpeni szakállas törpetyúkkal sokan összetévesztenek, pedig szemmel látható a különbség, aki egyszerre láthatja a két fajta egyedeit, azzal ez nemigen fordulhat elő.

A két fajta – bár testvérfajtának is nevezik őket – mindenben hasonlít egymásra, csakhogy a grübbinek lényegében nincsen farka: a nyereg gömbölyű. Ezzel szemben az antwerpeniek a farka kifejezett, ezáltal némileg nagyobbnak is tűnnek, emellett alacsonyabb állásúak is.

Fotó: Tóth Zsigmond
A grübbiek már az 1600-as években feltűntek a Németalföldön: több festmény is tanúskodik róluk. Az 1800-as években pedig gyakorta szerepelnek francia nyelvű baromfitenyésztéssel foglalkozó könyvekben is.

Eredeti törpefajtának számít, tehát nem egy nagytestű fajta kicsinyített mása a grübbi szakállas, hanem feltehetőleg természetes mutáció eredményeként jelent meg.

A fajta legfőbb ékessége az igen dús szakáll, s a torok- és pofaszakáll jól elkülönül egymástól. A kakasok borsótaraja feltűnő ékessége a fejnek. A szeme élénk, színe minden esetben barna. A tyúkok testméretükhöz képest igen nagy – mintegy 35 grammos – tojásokat tojnak, de éves termelésük ritkán éri el a 100 darabot.

Bár nyugodt, kiegyensúlyozott állatoknak számítanak, mégis, különösen tavasszal és nyáron a kakasok felettébb harciassá válhatnak, olyannyira, hogy akár képesek gondozójukat is meg-megcsipkedni.

Emellett megszállott kukorékolók, különösen ebben az időszakban, ami a gazda és a szomszédai közötti konfliktusokhoz vezethet. Sokan ezért hangszigetelt tyúkólakban tartják a fajta egyedeit, s csak a csendrendeletben nem korlátozott időszakban engedik ki őket a kifutókba.

A grübbi szakállasnál kiemelten fontos, hogy a kakasoknak ne legyen sarkantyújuk. Ezt pedig úgy érik el, hogy a nőivarú jegyeket viselő hím példányokat részesítik előnyben a szelekció során. Ennek ellenére termékenységi probléma nem jellemző a fajtára, amit a jó keltethetőség is alátámaszt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.