Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt hetekben Európa különböző országaiban a mezőgazdasági termelők ezrei vonultak az utcára, koherens politikákat, tisztességes jövedelmet és a mezőgazdasági ágazat tisztességtelen ábrázolásának végét sürgetve. Ezen aggodalmakkal foglalkozni kell – áll a Copa-Cogeca közleményében.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos európai elképzelések feltétlenül szükségesek, de ennek konkrét és reális projektnek kell lennie, hogy „senki ne maradjon hátra”. Miközben a Copa-Cogeca támogathatja a zöld megállapodásban javasolt ambiciózus megközelítést – melyről korábban itt írtunk -, a gazdáknak és szövetkezeteiknek tudniuk kell:
- hogyan befolyásolja az európai költségvetést és annak tervezett csökkentéseit a zöld megállapodás általában, illetve az új KAP-ot és „a szántóföldtől az asztalig”-stratégiát;
- hogy a Bizottság hogyan fogja elkerülni a KAP-reform további halasztását, ha annak „tükröznie kell a zöld megállapodás és „a szántóföldtől az asztalig”-stratégia elképzeléseit is”;
- hogyan tükröződik a zöld megállapodás és „a szántóföldtől az asztalig”-stratégia a KAP stratégiai terveiben, ha még azt sem tudjuk, mik a jóváhagyás feltételei;
- hogyan jutalmazzák a gazdálkodókat az ökoszisztémák révén, amikor ők csak felmerült költségekkel és elmaradt jövedelemmel szembesülnek
- hogyan kerül bele „a szántóföldtől az asztalig”-stratégia javítani fogja a mezőgazdasági termelők helyzetét”-elv a már elfogadott, a tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni fellépésről szóló direktívába
- az „új technológiák és tudományos felfedezések” magában foglalja-e azokat az új tenyésztési technikákat, amelyeket jelenleg az Európai Bíróság határozata blokkol;
-
vajon a „zöld megállapodás diplomáciáját” visszamenőleges hatállyal alkalmazzák-e az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokra, amelyek támogatják a „káros gyakorlatokat, például az illegális fakitermelést”, például a Mercosur-megállapodást;
- hogyan fogja megvalósítani a Bizottság a zöld megállapodásban központi szerepet játszó „digitális technológiák” átvételét, ha az európai vidéki térségeknek mindössze 50% -a rendelkezik szélessávú lefedettséggel;
- hogyan fogjuk „jelentősen csökkenteni a peszticidek és műtrágyák használatát”, amikor a Zöld Megállapodásban nem is említik a „megbízható alternatívák” felsorolását;
- mi lesz a zöld megállapodás pénzügyi hatása abban az időben, amikor az európai mezőgazdaság a generációváltás kihívásával néz szembe.
[[{„fid”:”82125″,”view_mode”:”wysiwyg”,”fields”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””},”type”:”media”,”field_deltas”:{„1”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””}},”attributes”:{„class”:”media-element image–right image–half file-wysiwyg”,”data-delta”:”1″}}]]
A mezőgazdaság nélkülözhetetlen partner a zöld megállapodásban szereplő valamennyi irányadó politikában. Az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik aktívan részt vesznek az „érdekelt felekkel folytatott széles körű vitában”, amelyet a „szántóföldtől az asztalig”-stratégiában (farm to fork) jelentettek be. A zöld megállapodás sikere Európában részben a családigazdaság-modell sikerétől és megőrzésétől függ. Semmilyen más ágazat nem képes természetes módon eltávolítani a légkörből a kibocsátott káros anyagokat, miközben a bioalapú gazdaság fejlődésének is alapjául szolgál és garantálja az élelmiszerbiztonságot.
