Back to top

Zárt istállóban boldogok igazán a csirkék

A közhiedelemmel ellentétben nem okoz az állatoknak stresszt a zárt tartástechnológia, sőt, leginkább így biztosíthatók számukra az ideális feltételek.

A „European Livestock Voice (#Meatthefacts)” néven indított kampányban ezúttal a zárt tartástechnológiát övező tévhiteket vesszük sorra.

A zárt tartástechnológiát rengeteg támadás éri a magukat állatvédőknek beállító mozgalmak részéről. Azzal érvelnek, hogy az általuk „természetközelibbnek” ítélt tartási rendszerekben az állatok jobban érzik magukat, „boldogabbak”, mint az istállóban.

Ugyanakkor a csirkék példáján keresztül bemutatva nyilvánvalóvá válik, hogy a zárt tartástechnológia sokkal inkább biztosítja az állatok számára az ideális feltételeket. Így teremthető meg például a megfelelő hőmérsékletet, páratartalom, valamint így lehet őket leginkább megóvni a természetes ellenségeiktől (ragadozóktól), és a különböző betegségeket okozó kórokozóktól is. Az ilyen tartási rendszerekben alkalmazott automata gépek pedig lehetővé teszik, hogy a szárnyasok részére mindig rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány, ivóvíz.

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt
A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt
A zárt tartást gyakran éri az a vád, hogy az állatokat zsúfoltan nevelik, ami stresszt okoz számukra. A valóságban azonban az állatok egyedszámát, férőhelyigényét az Európai Unióban rendkívül szigorúan szabályozzák, figyelembe véve az állatok valós szükségleteit. Az állatok jóléte így maximálisan biztosított, ami egyébként a gazdálkodóknak is jól felfogott érdeke, hiszen enélkül nem lehet hatékony és gazdaságos a termelés.

Bizonyos állatfajok tehát az istállóban nevelve „boldogok” igazán. Hibás az a meggyőződés, hogy az állatoknak is ugyanolyan környezeti feltételekre van szükségük, mint az embereknek, hiszen lényegesen eltérő anatómiai, élettani sajátosságaik vannak.

Több kutatás is rávilágított arra, hogy a zárt tartástechnológia a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a legtöbb esetben a termékminőség szempontjából is kedvezőbb, mint az alternatív tartási módok. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy zárt tartási rendszerben lehet a legolcsóbban előállítani bizonyos állati termékeket. Így, ha egyes állatvédők sokszor minden valóságalapot nélkülöző vádaskodása elérné a célját, és korlátoznák az állatok zárt tartását, az drasztikus élelmiszerdrágulást, és beláthatatlan szociális, gazdasági és környezetvédelmi következményeket vonna maga után.

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek #Meatthefacts címmel kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez. A zárt tartástechnológiát övező tévhitekről Dr. Csorbai Attilával, a NAK Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztályának elnökével, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatójával készült egy rövid videó:

Tévhitek a zárt tartástechnológiáról

 

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

Oxálsav-dihidrát tartós hordozón a varroa ellen - Randy Oliver receptje

Elérkeztünk az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a varroa elleni sorozatkezelés valamilyen formája. Randy Oliver – neves amerikai méhész az American Bee Journal rendszeres szerzője – oxálsavas tartós hordozóval védekezik az atka ellen, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.