Szerbia legismertebb paprikatermesztő körzete Ruski Krstur, de szép eredményeket érnek el Gospođinci környékén is. Az intenzív technológia keretében a paprikát fekete fóliával takart bakhátakon termesztik, szabályozott tápanyag-leadású műtrágyákat alkalmaznak, jó minőségű szálas, illetve tálcás palántákat ültetnek, és csepegtetőszalagos öntözést építettek ki. Tápoldatozásra csak vízben tökéletesen, maradék nélkül oldódó műtrágyákat használnak, a szabadföldi kápiapaprika hektáronkénti termésátlaga mégis messze elmarad a Magyarországon elért átlagos hozamoktól.
Bakhátanként egy vagy kettő
Első- és másodosztályAz I. osztályba tartozó bogyó friss, kemény, alakja szabályos, a fajtára jellemző, nem görbe, legalább 130, legföljebb 250 milliméter hosszú, száraz felületű, mindenféle szennyeződéstől, foltoktól és sérülésektől mentes. A paprika csúcsa nem lehet törött vagy nyomott, a kocsánynak friss zöld színűnek kell lennie. A II. osztályú (ipari feldolgozásra szánt) paprika is friss, kemény, de a bogyó alakjára nincs előírás, lehet görbe is, de legalább 130 milliméter hosszú, száraz felületű. Minimális földszennyezettség, száraz hiba megengedett, de romló hiba (baktériumos rothadás) nem. Csak a teljesen piros bogyó az elfogadott. |
A két országban alkalmazott termesztéstechnológia között szembetűnőek a különbségek.
A fóliatakarás alá húzott csepegtetőszalagok számában is van eltérés a két ország termelői gyakorlatában. A szerbiai kápiatermesztők egyhangú véleménye, hogy az a jó, ha a szalagon 10 centiméter a csepegési távolság, hogy óránként 8-10 liter vizet juttathassanak ki. Az azonban továbbra is vita tárgya, hogy bakhátanként egy vagy két csepegtetőszalag alkalmazása az eredményesebb.
A fölvetett kérdés tanulmányozására kísérletet állítottam be. Arra kerestem a választ, hogy a szabadföldi talajtakart és csepegtető öntözéssel termesztett kápiapaprika termésmennyiségét, valamint minőségét befolyásolja-e a bakhátakon elhelyezett csepegtetőszalagok száma. Azt feltételeztem, hogy ha az ikersoros bakhátas paprikatermesztésnél növénysoronként egy-egy 5 l/h vízkapacitású csepegtetőszalagot helyezek el (egy bakháton tehát kettőt), akkor magasabb terméshozamot és jobb minőséget érek el, mintha az ikersor között csak egy 5 l/h vagy 10 l/h vízkapacitású csepegtetőszalagot használok. Azt is vizsgáltam, hogy a több csepegtetőszalag miatt számottevően nő-e a költség és az megtérül-e a termés minőségének és mennyiségének köszönhetően.
Homoktalajon
Szabadföldi kísérletemet a röszkei országhatártól 2 kilométerre, Horgoson állítottam be. A terület tipikus homoktalaj, nagyon alacsony humusztartalommal. A 2018. évi átlaghőmérséklet 13 °C volt, a májustól októberig tartó tenyészidőszakban pedig 20 °C. A kísérleti területen egész évben leesett 590 milliméter csapadékból 263 milliméter érkezett a tenyészidő alatt. A kísérletben a ZKI 09721 kápiahibridet ültettem, amely azóta Navigator F1 néven került kereskedelmi forgalomba.
Lombja rendkívül jól takar, gyökérzete erős, az alapvetően két oldalt lapított, 160-210 grammos, hosszú bogyók széles vállúak. A Navigator F1 termése frisspiaci értékesítésre és élelmiszeripari feldolgozásra is alkalmas.
Azonos kezelések
A kísérletet a családom kertjében végeztem. A 20 méter széles és 25 méter hosszú területen 1 méter széles bakhátakat alakítottam ki, egymástól fél méterre. Két bakháton egy-egy, 5 l/h vízkapacitású csepegtetőszalagot helyeztem el az ikersorok között, két bakháton egy-egy, 10 l/h vízkapacitású csepegtetőszalagot húztam ki, és két bakháton két-két szalagot feszítettem ki az ikersorok mellett kívülről, 5+5 l/h vízkapacitással. A bakhátakat fekete fóliával takartam.
A növényvédelem és a tápanyag-adagolás mind a hat bakháton azonos volt. A tápanyag-ellátottságot mutató adatok alapján a homoktalajba először április 15-én hektáronként 30 tonna marhatrágyát dolgoztam be mészgranulátummal keverve, hogy javítsam a talaj fizikai állapotát. A paprika fajlagos tápanyagigénye alapján meghatároztam a szükséges tápanyag-mennyiséget 50 tonnás hektáronkénti hozammal számolva. Az indítótrágyát május 15-én, az ültetőágy előkészítésével egy időben juttattam ki, talajmaróval hektáronként 400 kilogramm Cropcare 8-11-23 műtrágyát dolgoztam be 15 centiméter mélyen. A területen elhelyezett tenziométer adataihoz igazodva hetenként kétszer, összesen huszonhárom alkalommal öntöztem, 780 mm vízmennyiséget juttattam ki. A tápanyag-utánpótlást az öntözéssel egy menetben végeztem.
A bogyókat biológiai érettségben szedtem le két menetben, kézzel, először szeptember 15-én, majd október 1-jén. A termést kartonládákba válogattam át. A teljesen piros, egyenes formájú, ép paprikákat I. osztályú, míg a nem a fajtára jellemző méretű és formájú, de szintén egészséges bogyókat II. osztályú áruként Raschel-zsákba csomagolva adtam el.
Termésátlagok
Az első szedés során azokon a bakhátakon, ahol csak egy 5 l/h vízkapacitású csepegtetőszalag volt, 3,03 kilogramm lett a négyzetméterenkénti termés. Ahol két hasonló teljesítményű csepegtetőszalagot helyeztem el az ikersorok mellett kívülről, ott a hozam 3,5 kilogramm volt, ugyanúgy, mint azokon a bakhátakon, amelyeken egy szál 10 l/h vízkapacitású csepegtetőszalag futott. A leszedett termések osztályozás utáni arányát az 1. ábra szemlélteti.
A második szedés alkalmával négyzetméterenként 0,65 kilogramm termésátlagot mértem ott, ahol egy 5 l/h vízkapacitású csepegtetőszalagot használtam. Ahol két szalagot helyeztem el, illetve ahol a nagyobb vízkapacitású szalagot húztam ki, 0,73 kilogramm paprikát szedtem. A második szedés során leszedett paprika osztályozás utáni terméstömeg- adatait a 2. ábra mutatja. A 3. ábrán pedig a két szedés során leszedett termésmennyiségek láthatók kezelésenként, egy négyzetméterre számolva.
A csepegtetőszalagért természetszerűen akkor kell a legtöbbet fizetni hektáronként, ha 2 × 5 l/h vízkapacitású szalagot használunk.
Az intenzitás számít
Mivel az intenzív technológia alkalmazása magas beruházási költséggel jár, nem mellékes az árbevétel nagysága és annak biztonságos elérése. A táblázat egyik fontos tétele az öntözés üzemi költsége, amelyet elektromos vízszivattyúval kombinált szolárgenerátor használatával, valamint az egyszer használatos öntözőszalag költségének csökkentésével mérsékelhetünk. Ez utóbbi igazolására elvégzett kísérletem eredményei azt mutatták, hogy
A fóliatakarás egyenletes vízeloszlást eredményez teljes szélességben a bakháton, ezért nem érvényesül a sorok mellé helyezett csepegtetőszalag hatása a bakhátközépre helyezett szalaggal szemben. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kísérlet évében kedvező időjárás segítette a paprikák kiegyensúlyozott növekedését.
Az elérhető termésmennyiséget figyelembe véve, a 10 l/h vízkapacitású csepegtetőszalag alkalmazása ad megfelelő terméshozamot és minőséget. A kísérleti területen nem volt szignifikáns különbség a csepegtetőcsövek számából adódóan. Vagyis a terméshozamra nem volt hatással, hogy az óránkénti 10 liter vízmennyiséget egy szál 10 l/h vízadagú szalaggal vagy 2 × 5 l/h csepegtetőszalaggal juttattam ki, csak a paprika önköltségi ára nőtt a két csepegtetőszalag használatával.
Sors Olívia
dr. Kappel Noémi
SZIE Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék