Back to top

Malacok a kilencedik emeletről

Egy kínai vállalat olyan célokat tűzött ki, amit korábban kevesen mertek: 7, 9 és 13 emeletes sertésfarmot épített, az egyedi rendszer célja a biobiztonság és a költségcsökkentés.

Fotó: 3trzy3.pl
A Guigang város közelében építette fel az egyedi rendszerrel rendelkező farmot a Yangxiang vállalat.  A többszintes sertésházak olyan magas épületek, amelyek tökéletesen illeszkedhetnek bármely település városképébe.

Az emeletes megoldás elsődleges célja a biobiztonság maximális megteremtése volt. A hagyományos, alacsony építésű sertéstartó házakkal ellentétben így

sokkal kisebb esélye van kórokozóknak a szellőztetett levegőn keresztül átjutni az egyik sertésházból a másikba.

A sertéstartó házakba a szellőztető levegő az épületek oldalán lép be, és kb. 15 méter magasan, az épület felett távozik. Minden emeleten van szellőző bemeneti nyílás, ezért a bejövő levegő keveredése egyszerűen nem történik meg más szintekével. A személyzet tagjai mindig azonos emeleten dolgoznak. A vállalat a sertésházakban saját tenyésztést végez, ami azt jelenti, hogy új tenyészállatot kívülről nem hoznak be. Leválasztás után a malacok külön lifttel távoznak a szintekről.

Ha betegség jelentkezik, akkor az csak az adott emeleten marad elkülönítve.

Állategészségügyi szempontból a malacokat kétszer injektálják: az első vasinjekció, a második az M- Hyo oltás.

Fotó: 3trzy3.pl
Mielőtt a kocákat a fiaztatókba viszik, megvizsgálják állapotukat. Megmérik a zsírvastagságot, és a táplálkozási programjukat ez alapján határozzák meg. A kocákat száraz takarmánnyal látják el, és a vizet is egy külön ivócsövön keresztül kapják meg. A takarmányt egy közeli takarmánygyárban állítják elő, amelyet egy kompressziós csövön osztanak szét a sertésházakba, így a szállítójárművek feleslegessé válnak.

A maximális biobiztonságot szolgálja az elhullott állatok kezelésének folyamata is. Ennek megoldására olyan rendszert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy az elhullott állatok egy csúszdán keresztül közvetlenül a földszinti égetőrendszerbe kerüljenek.

Az ilyen típusú sertés tenyészetekben 1000 sertésre elegendő 4 fős személyzet, míg a hagyományos farmok esetében általában 10 alkalmazott szükséges ennyi állathoz.  

Ebben a rendszerben az alkalmazottakra is szigorú szabályok vonatkoznak, munkába lépés előtt 48 órát kell tölteniük karanténban, amelyek a sertésházaktól két kilométerre találhatók.

Fotó: 3trzy3.pl
A cég főként malacok szaporítására összpontosít.

Az elválasztást követően a malacok szerződéses gazdákhoz kerülnek, akik a hizlalást befejezik.

A sertések továbbra is a vállalat tulajdonában maradnak és ők biztosítják a takarmányt és egyéb felszerelést, hogy a gazdák a sertések felnevelésére összpontosíthassanak. A szerződéses gazdák sertésenként átlagosan 30 eurót kapnak a hizlalásért.

Ebben a rendszerben Jelenleg a termelési átlag kocánként 27,6 elválasztott malac. A választási malacok önköltségi ára jelen pillanatban 23 euró. A 110–120 kg élősúlyú sertés önköltsége a vállalatnál körülbelül 1,35 euró/kg. Célul tűzték ki az ár folyamatos csökkentését, hogy 2024-re elérjék az 1,15 eurót/kg élősúlyt.

Fotó: 3trzy3.pl

 

 

Forrás: 
3trzy3.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.