Back to top

Befalazott tojók

A különlegességet kedvelő madárbarátok egyik nagy csoportját képezik azok, akik szarvascsőrűmadár-félék tartására vállalkoznak. Ezek a tollasok azonban csak azoknak ajánlhatók, akik hajlandók nap mint nap jelentős időt fordítani gondozásukra, emellett tágas, jól kifűthető férőhelyet tudnak biztosítani számukra.

A szarvascsőrű madarak 54 faja, melyek közül 15 található meg viszonylag nagy számban az európai madártartók gyűjteményeiben, méret tekintetében is igen nagy változatosságot mutat, hiszen testhosszuk 30-tól akár 160 centiméteresig is változhat.

Az egyik legnagyobb az óriás szarvascsőrű madár, míg a kisebbek közé tartozik a vöröscsőrű tokó,

melyet sárgacsőrű rokonával az importtilalom meghozatala előtt jelentős számban árultak az európai madárpiacokon is. Ez utóbbi két faj tipikus szavannalakó, de a legtöbb szarvascsőrű kifejezetten erdőben szeret élni.

Fotó: Nényei Borbála

Legtöbbjük életmódjáról csak keveset tudunk, hiszen az emberi településektől szereti távol tartani magát, nem egy közülük igen nehezen megközelíthető, zárt erdőségekben él. Fogságban a kisebb fajok 25 évig, míg a nagyobbak akár fél évszázadig is elélnek. Ehhez azonban

igen változatos táplálékot kell számukra biztosítani, ami elsősorban különféle gyümölcsöket jelent. Emellett kell kapniuk apró gerinceseket, például naposcsibét, egeret, s ízeltlábúakkal is meg kell őket kínálni. A vöröscsőrű tokó e sorok írójánál leginkább a tücsökért rajongott.

A szarvascsőrű madarak legtöbb fajára jellemző, hogy a tojók faodvakban költenek, melynek bejáratát sárral befalazzák és nyílásként csak egy függőleges rést hagynak, melyen keresztül a hím etetni tudja tojót. Eközben vedlik, de amikor a fiókák nagyobbak, ő már új tollazattal bír, és újra röpképes lesz, kibővíti a bejáratot, és immár ő is hordja utódainak a táplálékot. Magyarországon több szarvascsőrűmadár-faj is eljutott a tojásrakásig, de legjobb tudomásom szerint fiókákat még nem sikerült felnevelni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyar vagy német pulykát válasszunk?

Bár még tart a tél, sokan gondolkodnak azon, hogy udvarukon valamilyen baromfifaj tartására vállalkozzanak, s a tavasz beköszöntével napos vagy előnevelt állatokat vásároljanak. Az elmúlt években a gyöngytyúk volt e téren talán a legkeresettebb, a pulyka méltatlanul háttérbe szorult. Pedig, ha könnyen tartható, ellenálló fajták egyedeire teszünk szert, sok örömünk telhet ennek tartásában is.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.