Back to top

Európai Bizottság: a dohánytermékekre kivetett uniós jövedéki adó miatt nem csökkent a fogyasztás

A dohánytermékekre kivetett minimális uniós jövedéki adó nem segítette elő a fogyasztás visszaszorítását, noha a jelenlegi szabályok jól működnek a tagállami költségvetési bevételek kiszámíthatóságának és stabilitásának szempontjából - olvasható az Európai Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló jelentésében.

Az EU-ban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a dohányzók magas száma, mivel az EU teljes felnőtt népességének 26 százaléka, a 15-24 év közötti fiatalok 29 százaléka dohányzik - emelte ki a jelentés.

A jelentés beszámol arról is, hogy a jelenlegi szabályok nem voltak hatékonyak a dohánytermékek árának uniós harmonizációjában.

A dohánytermékek árkülönbsége az egyes tagállamokban arra ösztönözi a dohányosokat, hogy más országokból - ahol olcsóbban hozzájutnak - tömegesen vásároljanak fel dohányárut.

A jelentés megjegyzi továbbá, hogy Romániában, Magyarországon, illetve Lengyelországban a dohánytermékek nominális ára alacsony, viszont vásárlóerő-paritás szempontjából sokkal magasabb, mint az uniós átlag.

Az Európai Bizottság értékelése végül rámutat arra, hogy átfogóbb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a dohányfogyasztás megfékezésének minden szempontját, beleértve a közegészségügyet, az adóztatást, az illegális kereskedelem elleni küzdelmet és a környezetvédelmi aggályokat.

A 2011-ben elfogadott uniós irányelv szerint, a belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányokra. Az irányelv előírja, hogy semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, csökkenteni kell a dohánypiacok felosztottságát, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni. Kiemeli továbbá, hogy

az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta, valamint a cigarettasodrásra szánt dohány tekintetében a tagállamok között jelentős eltérések zavarhatják a belső piac működését.

Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet visszaszorítását az unión belül. Az irányelv szerint, a közelítés elősegítené az emberi egészség magasabb szintű védelmét is, mivel az adószint lényeges tényező a dohánytermékek árában, így befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait.

 

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.