Back to top

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

A Viktória-tó partján lévő nemzeti parkban élő, súlyosan veszélyeztetett faj egyedeinél az EcoHealth amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint aggasztó szintű az antibiotikum-rezisztencia.

A kutatók, köztük a kenyai Maseno Egyetem szakemberei 16 keskenyszájú orrszarvú ürülékmintáit tanulmányozták az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség vizsgálatakor.

E. coli baktérium génjeit izolálták mind a rinocéroszok, mind emberek ürülékéből, és tanulmányozták, mennyire ellenállók ezek a baktériumok nyolc általános használatú antibiotikummal - köztük az ampicillinnel, a gentamicinnel és a tetraciklinnel - szemben.

Négy antibiotikum esetében az ember és az orrszarvúak ellenállóképessége hasonló volt, kettő esetében az orrszarvúk ellenállóbbak voltak.

"Ez azért ad aggodalomra okot, mert az orvvadászat által súlyosan veszélyeztetett orrszavú hajlamos a szarvasmarha-gümőkórra, amely egy bakteriális betegség, és amelynek kezelését az antibiotikum-rezisztencia megnehezíti. Ha a rinocéroszok betegek, kezelni kell őket. Milyen orvosságot adjunk ezen állatoknak?" - tette fel a kérdést Collins Kipkorir Kebenei, a tanulmány társszerzője.

Az orrszarvú súlyosan veszélyeztetett faj, mintegy 29 ezer egyed él a Földön, öt százalékuk Kenyában.
A kutatók nem tudják, hogy alakulhatott ki az antibiotikummal szembeni ellenállás. Feltételezik, hogy a nemzeti parkot átszelő Lambwe folyó vizéből ihattak, amely antibiotikum-rezisztens baktériumokat hordozó hulladékkal szennyezett. Azt is lehetségesnek tartják, hogy az orvvadászoktól védő parkőrökkel való érintkezés következtében alakulhatott ki az antibiotikum-rezisztencia.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Fegyveres harc kezdődik a Balatonnál a vaddisznók ellen

Ki kellett lőni a kutyára támadó vadakat Szepezden. Van, aki viszont hagyja lakmározni őket a kert végében lévő komposztból, addig sem támadnak.

Lóhúsos fagyit ettek a Szegedi Vadaspark tigrisei

A nagy hőségben az állatok is vágynak egy kis hűsölésre, ezért a Szegedi Vadaspark szibériai tigriseit fagyival kínálták meg a gondozóik. A nagymacskák természetesen nem csoki, pisztácia vagy vanília ízeket kóstolhattak, sokkal inkább olyan „édességet”, amibe beleborzong az ember.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

Madárinfluenza - A Nébih már csaknem 9,5 milliárd forint állami kártalanítást fizetett ki

A madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében az idén megsemmisített állatokért, eszközökért járó állami kártalanítás több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot már kifizette az érintett tulajdonosoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hivatal a honlapján.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.