Back to top

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

A Viktória-tó partján lévő nemzeti parkban élő, súlyosan veszélyeztetett faj egyedeinél az EcoHealth amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint aggasztó szintű az antibiotikum-rezisztencia.

A kutatók, köztük a kenyai Maseno Egyetem szakemberei 16 keskenyszájú orrszarvú ürülékmintáit tanulmányozták az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség vizsgálatakor.

E. coli baktérium génjeit izolálták mind a rinocéroszok, mind emberek ürülékéből, és tanulmányozták, mennyire ellenállók ezek a baktériumok nyolc általános használatú antibiotikummal - köztük az ampicillinnel, a gentamicinnel és a tetraciklinnel - szemben.

Négy antibiotikum esetében az ember és az orrszarvúak ellenállóképessége hasonló volt, kettő esetében az orrszarvúk ellenállóbbak voltak.

"Ez azért ad aggodalomra okot, mert az orvvadászat által súlyosan veszélyeztetett orrszavú hajlamos a szarvasmarha-gümőkórra, amely egy bakteriális betegség, és amelynek kezelését az antibiotikum-rezisztencia megnehezíti. Ha a rinocéroszok betegek, kezelni kell őket. Milyen orvosságot adjunk ezen állatoknak?" - tette fel a kérdést Collins Kipkorir Kebenei, a tanulmány társszerzője.

Az orrszarvú súlyosan veszélyeztetett faj, mintegy 29 ezer egyed él a Földön, öt százalékuk Kenyában.
A kutatók nem tudják, hogy alakulhatott ki az antibiotikummal szembeni ellenállás. Feltételezik, hogy a nemzeti parkot átszelő Lambwe folyó vizéből ihattak, amely antibiotikum-rezisztens baktériumokat hordozó hulladékkal szennyezett. Azt is lehetségesnek tartják, hogy az orvvadászoktól védő parkőrökkel való érintkezés következtében alakulhatott ki az antibiotikum-rezisztencia.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb szín az ártéri erdőkben: nyílik a ligeti csillagvirág

A hóvirágokkal nagyjából egy időben kezd nyílni a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) a Duna-menti ártéri ligeterdőkben.

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Elmarad a milánói Myplant & Garden a koronavírus miatt

Sajtóközleményt adott ki a Milánóban február 26-28-ára tervezett nagyszabású dísznövényexpó, a Myplant & Garden a koronavírus miatt. Az Észak-Olaszországból érkező hírek miatt több nemzetközi kiállító visszamondta részvételét, ezért a szervezőbizottság úgy döntött, szeptemberre halasztják az eseményt.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?