Back to top

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Fotó: Kókai Márton
– A világkiállítás szervezőirodájának szakmai igazgatójaként mit tapasztal, mennyire jutott el a magyar emberekhez és a környező európai országokhoz az esemény híre?

– Az előkészületek 2016 óta zajlanak. A kezdetleges tervezetek, majd tárgyalások után meg akartuk mutatni magunkat a szakmának. Például ezért vettünk részt tavaly az OMÉK-on, azonban ebből a szempontból az idei FeHoVa-t tartom igazán nagy mérföldkőnek, ahol megismertethetjük a magyar emberekkel, mit is foglal magába az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Emellett különböző külföldi kiállításon is megjelentünk, ahol azt kell mondjam, nagyon jól fogadták a világkiállítás hírét. Érdeklődnek, és szeretnének részt venni rajta. Ennek az előkészítése igen kényes:

a megfelelően időzített kommunikáció alapvető, amit több oldalról is igyekszünk megalapozni; egyfelől diplomáciai úton, illetve a vadászati szervezeteken keresztül. Mikor a kettő összeér, akkor lehet sikeres az együttműködés.

Cseh, szlovák és lengyel vadászújságokban már megindult a médiakampány, ugyanis nagyon fontos a V4 országok jelenléte, de a Kárpát-medence más országaival is zajlanak a tárgyalások.

– Milyen partnerei vannak a szervezőirodának?

– Három alappillére támaszkodik abszolút a világkiállítás: az állami erdőgazdaságokra, az Országos Magyar Vadászkamarára, illetve a nemzeti park-igazgatóságokra. Ezeknek a szervezeteknek az együttműködése és segítsége nélkül nem jöhetne létre a világkiállítás. De ki kell hangsúlyozni, bár mint iroda, mi szervezzük a világkiállítást, mégis, valójában ez az egész a magyar társadalom, a magyar vadásztársadalom megjelenése lesz.

– A FeHoVa megnyitóünnepségén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke elmondta: vállalja a felelősséget a Nimród Vadászújság átalakításáért. Mi vezetett ehhez a lépéshez?

– A vadászati világkiállításnak kiemelt orgánuma a Nimród, viszont ahhoz, hogy az újság minőségében és tartalmában is nemzetközi szintű és minőségű legyen, szükség volt a tartalmi és az arculatváltásra is. Egyet azonban mindenképp szeretnék tisztázni: szerkesztőségváltáskor, az akkori gárdából mi mindenkinek ajánlottunk munkát, senkit nem raktunk ki az utcára. Külön-külön leültünk mindenkivel, felvázoltuk a koncepciót, amellyel többen éltek is.

– A kiállítás főbb helyszíneiről mit tudhatunk?

– Négy fő helyszíne lesz a kiállításnak: Gödöllő, Hatvan, Keszthely és Vásárosnamény. Emellett Budapestet külön kell kezelni; a fővárosban a Fővárosi Állat- és Növénykert, a HUNGEXPO, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, de az Opera, a Szépművészeti Múzeum – és még sorolhatnám – is helyszínül szolgál majd.

Csak néhány adat: közel 100 partner, 660 esemény, köztük 19 nemzetközi rendezvény és 4 globális szakmai konferencia is megrendezésre kerül. A központi magyar pavilont pedig úgy tudnám megfogalmazni, „egy ezer éves séta a Kárpát-medencében”.

Fotó: Kókai Márton, Egy a Természettel

– A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a vadászat iránt, mégis idős magyar vadásztársadalomról beszélünk. Hogyan próbálják megszólítani és felhívni a fiatalok figyelmét a vadászat értékeire.

– Ebben az ingergazdag világban ez nem könnyű feladat, de mi pont ezt használjuk ki! A modern kor technológiai vívmányait hívjuk segítségül. Az AR, avagy a VR technológiát használni akarjuk. Mondok egy példát: van két hullajtott gímbika agancspár egymással szemben kiállítva. Ráirányítod a telefonodat, és az applikáció segítségével láthatóvá válik, ahogy a két bika verekszik. És lesznek még egyéb meglepetések is.

De az idősebb vadászgenerációra is gondolunk természetesen. Megközelítőleg 1500 magyar trófea lesz kiállítva, a leírás mellett QR-kóddal, amit a telefonnal leolvasva, részletes leírást kapunk az adott vadfajról vagy akár az elejtés körülményeiről. Kinyitottuk a kapukat a vadászoknak, ugyanis bárki, aki szeretné, megmutathatja trófeáját, ha megvannak hozzá a szükséges papírok, besorolás stb. A beérkező trófeáknak a kiállításon való szerepét a tájegységi fővadászok koordinálják majd.

– Mennyire lesz fegyvercentrikus a kiállítás?

– A vadászat elengedhetetlen eleme a puska, mégis mi más irányvonalon kívánjuk megközelíteni a vadászat megismertetését. Azokra a természeti értékekre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekben a vadászat nélkül nem gyönyörködhetnénk, a fegyver mindebben csak egy szükséges eszköz.

– Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. egy életműsorozat kiadására is adta a fejét. Milyen írókat tartalmaz a kötet, mi a koncepció?

– Klasszikusok újrakötve – nagyjából így tudnám röviden, de átfogóan jellemezni kötetsorozatunkat, amiről egyelőre még nem tudjuk, hogy 34 vagy 36 kötetből áll majd.

A könyvekben olyan ismert tollforgatókat találhatunk, mint Kittenberger Kálmán, Studinka László, Széchenyi Zsigmond, Nadler Herbert, gróf Károlyi Lajos vagy éppen Fekete István. Az első hat kötet már megjelent, a FeHoVa-n is megvásárolható, potom 2021 forintért – mosolyodott el Bors Richárd.

És van is oka az örömre, ugyanis a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás a célegyenesbe ért, és valamennyien büszkék lehetünk, hogy vadászati nagyhatalomként országunkat érte az a megtiszteltetés, hogy szeptember 25. és október 14. között megmutathatjuk a világnak, mit is jelent pontosan a vadászat és a természet harmóniája.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

Egy évvel elhalasztják a Nemzetközi Szamóca Szimpóziumot

Bejelentették Rómában, hogy a 2020. májusára tervezett Nemzetközi Szamóca Szimpóziumot egy évvel később rendezik meg a koronavírus-járvány miatt. Az új időpont 2021- május 1-5., a helyszín pedig változatlanul Rimini. A szervezők, az anconai Marche Műszaki Egyetem, az olasz agrárkutatási és ökonómiai tanács (CREA) és a Nemzetközi Kertészeti Társaság szerint csak így lehet megóvni a résztvevők egészségét.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

Számos rendezvény marad el

A koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések kihirdetése után számos rendezvény maradt el eddig is az országban.

Indul a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén tavasszal sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2020. április 4-19. között zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.