0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Támogatás és versenyképesség – További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.

Az Agrárminisztérium célja az élelmiszertermelés és -feldolgozás terén is az innovációk támogatása és a versenyképesség további erősítése.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette. Ez hozzájárult a mezőgazdaság fenntarthatóságának és hatékonyságának további javulásához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához és a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez.

Stabil támogatási környezet

Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból a magyar gazdáknak 480,2 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár. Egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében ezt az összeget 91,6 milliárd forint nemzeti támogatás egészítette ki. A közvetlen és nemzeti támogatások jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben a megnövekedett társadalmi elvárásokra, és a klímaváltozás hatásaira való felkészülést is elősegítik.

A belpiaci intézkedések a termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generáció egészséges táplálkozásának ösztönzését támogatják. Ezen intézkedésekre a 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészítette ki.

A közvetlen támogatásokon túl a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forintot folyósítottak. A Vidékfejlesztési Programon belül kiemelt cél volt a kkv-k versenyképességének növelése, ezek beruházási támogatásaira szolgáló keret mintegy 70,5 milliárd forint volt. Ebből elsősorban az állattenyésztési ágazat, a kertészet és a borágazat fejlesztései valósultak meg.

Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rend­­szere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is je­­lentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forint volt a Vidékfejlesztési Programon belül. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi időjárás okozta, elsősorban aszály, illetve belvíz és jégesőkár kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye évek óta növekszik, tavaly pedig tovább bővült a szektor beruházásainak egésze, az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt, a külkereskedelmi többletnek pedig már a felét adta a hazai agrárszektor. A mezőgazdaság versenyképességében ugyanakkor még vannak tartalékok, akár a termelékenységet, akár a technológiai fejlettséget nézzük. A megoldás a további beruházásokban, a korszerű technológia alkalmazásában rejlik.

A külkeradatokon is látszik

Magyarország külkereskedelmi több­letének több mint felét az agrárium adta 2019-ben, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik – jelentette ki az agrárminiszter egy gazdafórumon a közelmúltban. Nagy István köszönetet mondva ezért a teljesítményért úgy fogalmazott:

a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak.

A miniszter ugyanakkor jelezte: a mezőgazdaság versenyképességének további erősítésére van szükség, hiszen még mindig nagy az elmaradás az Európai Unió régebbi tagállamaitól az egy hektárra vetített kibocsátást illetően – bár a Magyarországgal együtt csatlakozott tagállamok eredménye a hazainál is alacsonyabb. Az ország termelékenységének jó mutatója, hogy Magyarországon 1519 euró az egy hektárra jutó kibocsátás, az új tagállamokban – amelyek Magyarországgal együtt csatlakoztak az unióhoz – 1380 euró, a régiekben viszont 2593 euró.

Magasabb hozzáadott-érték

Az eredményesség javításának egyik eszköze a magasabb hozzáadott érték megteremtése, amely az élelmiszeripar támogatásán keresztül valósulhat meg. A magyar élelmiszeripar 2014–2020 között több mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az élelmiszeripar fejlesztését segítette egyebek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint, illetve számos más operatív program vissza nem térítendő támogatásai.

A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba

– ismertette az államtitkár.

Kiemelte, hogy az agrártárca 2021–2027-es időszakra összeállított szektoriális fejlesztési terve összefoglalja a következő hét év legfontosabb innovációs lépéseit: az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg.

Digitalizáció és hatékonyság

A jövő az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amelyhez hozzájárul a digitalizáció, robotizáció, modernizáció – és az erre fókuszáló Digitális Élelmiszeripari Stratégia – mondta.

A tárca kiemelt feladatának nevezte a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálatát, átdolgozását és hatékonyabbá tételét. Az év első felében megkezdi munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság és a szakbizottságok

– ismertette. Zsigó Róbert szót ejtett az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét, és megemlítette; hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Kitért arra is, hogy Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat, üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető – mondta. Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek, de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét – fűzte hozzá az államtitkár.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag