Back to top

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Ezért a növénytermesztés eredményessége – azon túlmenően, hogy a gazdálkodók megadják-e a földnek és a haszonnövénynek amire szükségük van – elsősorban attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék ahhoz, hogy a növény termést hozzon. Ha pedig ez a kívánalom teljesül, akkor könyörtelenül érvényesül a kínálat-kereslet törvénye – aminek rendre panaszáradat a következménye.

Ebbe a történetbe a szerb agrárminisztérium nem kíván, és lehetőségek híján nem is tud beleszólni. Tény viszont, hogy mind nehezebben tudnak felszínen maradni azok, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek.

A szép emlékű Berényi János az alternatív haszonnövények egyik első népszerűsítője volt a Vajdaságban
A szép emlékű Berényi János az alternatív haszonnövények egyik első népszerűsítője volt a Vajdaságban

A szép emlékű Berényi János, a bácspetrőci Komló-, Cirok- és Gyógynövénykutató Intézet igazgatója évtizedeken át járta a Vajdaságot, és népszerűsítette az elhanyagolt, részben már elfeledett haszonnövényeket, amelyek termesztése nagyobb figyelmet érdemelne. Mintaparcellákat és kis botanikus kerteket hozott létre Vajdaság-szerte, és előadásait – szemléltető oktatásként – gyakran e parcellák mellett tartotta, ahol az érdeklődők közül sokan életükben először találkoztak a kölessel, a magcirokkal, a pohánkával, néhány tökfajtával és még néhány, egyszerűen csak „lehetséges alternatívaként” emlegetett haszonnövénnyel.

A kép 2011-ben, az egyik ilyen mintaparcellán készült Felsőhegyen, ahol a tudós arról igyekezett meggyőzni a termelőket, hogy aszályos években érdemes fontolóra venni például a cirokmag termesztését, hiszen – elsősorban éppen neki köszönhetően – már akkor olyan fajták kerültek köztermesztésbe, amelyek száraz években is megállták a helyüket a vajdasági termőföldeken a kukoricával szembeni versenyben.

Berényi János azóta sajnos már az angyaloknak termeszti ezeket a jobb sorsra érdemes növényeket. Itt, a Duna-Tisza közének csücskében viszont sajnos nem lelt jó magágyra az a mag, amit ő próbált elvetni. Ma az ő nevét viseli a magyar állam támogatásával Zentán létrehozott Agrárinnovációs Iroda.

Ellenben akik nagyobb területen vágnak bele valami újba – például málnaültetvényt létesítenek hitelből, ahogy azt több ezer munka nélkül maradt szerbiai dolgozó tette az utóbbi 20 évben –, azok a túlkínálat miatt azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy nincs számukra kiút: hiába ölték vagyonuk nagy részét a telepítésekbe, még a sok kézi munkát követelő termelésből is képtelenek megélni.

Ennek tudható be, hogy

most olyan alternatív megoldásokban gondolkodnak az itteni gazdálkodók, amik az elmúlt évtizedekben feledésbe merültek, de hozzáértők szerint nagyobb figyelmet érdemelnének.

Az agrárszférában dolgozó szakemberek és a termelők annak lehetőségeit mérlegelik, hogy a vetésterületek 90 százalékát uraló kukorica, szója, napraforgó és cukorrépa mellé milyen új, eddig kevéssé ismert és termesztett haszonnövényeket lehetne beiktatni a vetéstervbe, amelyek iránt érdeklődés nyilvánulhat meg a piacon. Az utóbbi hetekben több Vajdaságban tartott szaktanácskozáson is keresték a válaszokat erre kérdésre.

Határon átívelő megoldáskeresés

A Zentán tartott, határokon átnyúló szakmai tanácskozáson is ezeket a potenciális lehetőségeket csillantották fel. A rendezvényt az Interreg–IPA CBC Magyarország–Szerbia program keretében, közösen szervezte a Zentai Kertészek Egyesülete, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara, az Európai Ügyek Alap (Szerbia), valamint Magyarországról a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Lavina Alapítvány.

A konferenciasorozat zentai állomásán Đorđe Krstić, Goran Jaćimović és Dušan Đunđerski,

az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának szakemberei a cirok, a kender és a tönkölybúza termesztésének lehetőségeire, előnyeire mutattak rá tartalmas előadásukban.

Ez volt az érem egyik oldala. Azonban a meghívott termelők, akiknek már volt alkalma belekóstolni ezeknek a „csodanövényeknek” a termesztésébe, maguk is elmondhatták a rendezvényen, milyen tapasztalatokra tettek szert e növények termelésében és értékesítésében. Véleményüket nem rejtették véka alá. Mint kifejtették, a rejtett lehetőségként emlegetett növények esetében a sikeres termeléstechnológia elsajátítása és a megfelelő minőségű termék előállítása jóval könnyebb, mint a hosszú távú termeléshez nélkülözhetetlen megbízható, stabil üzleti partnerek megtalálása, akik szavatolnák, hogy az alternatívaként termesztett új haszonnövényeket érdemes legyen hosszú távon is a vetéstervben tartani.

Ebből látszik, hogy a termeléshez szükséges szakmai háttér és a termelők nyitottsága adott, viszont a termelést kiszámíthatóvá tevő biztonság hiánya korlátozza az egyébként számításba jövő alternatív haszonnövények tartós megtelepedését a vajdasági rónán.

Ettől függetlenül a gazdák egyetértettek azzal, hogy a témáról beszélni kell, és hogy folyamatosan keresni kell a rejtett lehetőségeket.

Kulcsár Sarolta: március közepén elindítjuk a Kornukópia című online képzési programot
Kulcsár Sarolta: március közepén elindítjuk a Kornukópia című online képzési programot
A vajdasági tanácskozássorozat – a zentai is – a 72 tagszervezetet tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségé­nek támogatásával zajlik. Ők mozgósí­tani tudják a gazdatársadalmat, és a termelők széles körét tudják tájékoztatni az innovatív lehetőségekről. Kulcsár Sarolta, a Zentán szervezett rendezvény pro­jektkoordinátora megköszönte az agrárszakembereknek, a termelőknek és a falugazdászoknak, hogy tömegesen részt vettek a rendezvényen, és hogy nekik köszönhetően építő jellegű szakmai vita alakulhatott ki a megválaszolásra váró kérdésekről. Jelezte, hogy az előadások felkerülnek az internetre, és hogy

március közepén elindítják a Kornukópia című online képzési programot, amelynek keretében a rendezvényeken bemutatott alternatív növények termesztéstechnológiáját díjmentesen megismerhetik az érdeklődő gazdák.

Elmondta továbbá, hogy a projekt keretében rendezett következő előadást az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán tartják, az agrárszakos hallgatók bevonásával. Tájékoztatása szerint az előadók mindenütt arra fektetik a hangsúlyt, hogy a klímaváltozásra való tekintettel olyan lehetőségrendszert dolgozzanak ki és mutassanak be, amelyek felkeltik az érdeklődést az olyan haszonnövények termesztése iránt, amelyek kevésbé érzékenyek a csapadékhiányra és a növénybetegségekre, és amelyek iránt érdeklődés van a piacon.

E tekintetben kiemelkedőnek számít a már említett cirok, a kender és a tönkölybúza termesztésbe iktatása. De, mint mondta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a közvetlenebb környezetünkben milyen sokan szenvednek ételallergiában, ugyanis nekik is megoldást jelenthetnek azok az alternatív növényekből készült ételek, amelyeket könnyű beépíteni a táplálkozásba. Lényegében egy egyszer már jól bevált, de elfelejtett egészséges szemlélet újragondolásáról van szó, amely új kibontakozási lehetőségeket jelenthet azoknak, akik fogékonyak a változásra és az elhanyagolt régi-új növények termesztésére – tette hozzá Kulcsár Sarolta.

Magyarkanizsa: levendula, bazsalikom, kakukkfű

A kanizsai földművesek sem ülnek ölbe tett kézzel: szakmai továbbképzés szervezésével igyekeztek a lehető legjobban kihasználni a tavaszi mezei munkákig hátralévő időt. A minap a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével közösen a levendula, a bazsalikom és a kakukkfű termesztéséről és felhasználásáról tartottak képzést. Az eseményen olyan termelők is részt vettek, mint Nagy Elvira, aki már több éve foglalkozik levendulatermesztéssel Magyarkanizsa környékén. Mint lapunknak elmondta, több formában is értékesíti a szárított levendulát.

– Hat évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy mást kéne csinálni, mint amivel a többség foglalkozik, hogy valamilyen fűszer- vagy aromás növény termesztésével kellene foglalkozni; így esett a választás a levendulára.

Fél hektár levendulaültetvényem van, ami szépen terem. Főként szárítom, de kézműves termékeket is készítek belőle. Van vele munka, mivel a gondozása, a metszése és a szedése is kézzel történik, de megéri. Vásárokban, rendezvényeken tudom értékesíteni, részben nagyban is adok el belőle

– árulta el Nagy Elvira.

Az előadáson elhangoztak részletek a bazsalikom- és a kakukkfűtermesztésről is. Horák Kornél, a budapesti Szent István Egyetem Zentai Konzultációs Központjának tanára segítette az érdeklődőket a témában. Elmondta, hogy a szerbiai köztermesztésben még alig ismertek ezek a növények, de a szakember azt ajánlotta a termelőknek, hogy bátran fogjanak bele a termesztésükbe.

– A levendulát azoknak ajánlanám, akiknek van olyan nem kifejezetten termékeny területük, amelyet hosszabb időn át nélkülözni tudnak. Ha ilyen helyre telepítik, éveken át elvan. Húsz-harminc év a levendulatelepítvény életkora, sőt akár több is lehet. Magyarországon, Tihanyban százéves ültetvény is létezik – emelte ki az előadó. Azt is elmondta, hogy a kakukkfű 4–5 éves törődést igényel, míg a bazsalikom csak egyéves növény, tehát bármilyen vetésforgóba jól be lehet iktatni.

Ótott Róbert: a tartomány kiemelt figyelmet fordít a gyógy- és a fűszernövényekkel foglalkozó termelőkre
Ótott Róbert: a tartomány kiemelt figyelmet fordít a gyógy- és a fűszernövényekkel foglalkozó termelőkre
Van-e hozzá állami támogatás?

A magyarkanizsai rendezvényen a szakmai kérdések mellett a növénytermesztésre szánt állami támogatásokról is szó esett. Ezekről Ótott Róbert, a vajdasági kormány mezőgazdasági titkárhelyettese tájékoztatta az érdeklődőket. Mint elmondta, a tartomány kiemelt figyelmet fordít a gyógy- és a fűszernövényekkel foglalkozó termelőkre, és több pályázati lehetőség is adott a számukra.

– A fiatal gazdák a startup-támogatáson keresztül is el tudnak indulni ebben a tevékenységben, de lehetőség van öntözőberendezések és más eszközök beszerzésére is pályázni.

Sőt, az organikus termelésben is vannak olyan pályázati lehetőségek, amelyekben ilyen jellegű termelés esetén a gazdák meg tudnak jelenni mint támogatott pályázók – tájékoztatott Ótott Róbert, hozzátéve, hogy a tartományi kormánynál jelenleg a startupok és az öntözőrendszerek támogatására kiírt pályázatok vannak nyitva.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növények, amelyek elbánnak a vírusokkal

A természet számos olyan növénnyel ajándékoz meg bennünket, amelyeket már évszázadok óta használnak gyógyászati célokra. Most azokat gyűjtöttük csokorba, amelyeket a vírusfertőzések, légúti panaszok, köhögés és láz esetén hívhatunk segítségül.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat.

Szigorú fellépést sürget az élelmiszerek túlárazása miatt az agrárminiszter

Fellépést és ellenőrzéseket sürget az élelmiszerek árának helyenkénti drasztikus emelése miatt Nagy István agrárminiszter. A politikus elfogadhatatlannak tartja a drágulást és kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy szigorúbban ellenerőzzék azokat a piaci szereplőket, amelyek tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni a kialakult helyzetben.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.