0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Fórum a juh- és kecskeágazatért

Az Agrárakadémia fórum idei első állomása Székesfehérvár volt, ahol március 4-én a Corvinus Egyetem campusán „Új együttműködés a juh- és kecskeágazatban” címmel rendezett a Magyar Mezőgazdaság Kft. konferenciát az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel együttműködésben.

A rendezvény célja a juh- és kecskeágazat piaci szereplőinek releváns, aktuális információval való ellátása, továbbá az ágazatban felmerülő kérdések, változások és szerveződések megvitatása.

Az előadások előtt Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója mondott köszöntőbeszédet, majd Szepesi Áron, az Agrárminisztérium Állati és Növényi Termékek Osztályának osztályvezetője „A juhágazat jövőjéről” tartott előadást, melyben számszerűsített adatokkal ismertette, hogy az ágazat 2 százalékban járul hozzá az ország állattenyésztési kibocsátásához. Továbbá elmondta, hogy az Európai Unió tendenciájához hasonlóan, hazánkban is csökken a juhállomány – megközelítőleg 1 millió juh, és 7-800 ezer anyajuhállomány az éves termelés.

A jelenlegi juhhúsfogyasztás összevetésében, hazai viszonylatban 20-30 dkg/fő/év, míg ez a mennyiség az unió tagállamaiban átlagosan 1,9 kg/fő/év.

Az osztályvezető az ágazat állategészségügyi kérdéseit is taglalta, miszerint a jelenlegi kéknyelv-mentességi státusz hiánya jelentősen befolyásolja a termelést és értékesítést, ugyanakkor, amennyiben nem fordul elő új járványkitörés, abban az esetben az Európai Bizottság 2021. januárjában Magyarországot kéknyelv-mentes tagállamnak tekinti.

Az ágazat import- és exporttevékenységére is felhívta a figyelmet, mint mondta, nemzetközi viszonylatban Ausztrália és Új-Zéland a legnagyobb juhhúsexportőr, azonban az előrejelzések szerint hazánk exporttevékenysége is jelentős emelkedésben reménykedhet, ugyanis az olasz piac továbbra is nyitott a magyar juh- és kecskehúsra.

Zászlós Tibor NAK alelnök, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az ágazat új trendjeinek alakulását mutatta be, mint a biológiai sokféleség fenntartása, a fogyasztói szokások, illetve a juh- és kecsketartás klíma- és éghajlatváltozással járó összefüggése.

Az ágazat hiányosságait is megemlítette, kihangsúlyozva a szezonalitás, a magas exportkitettség és a termelési és értékesítési szervezés hiányát.

Nem utolsó sorban új irányként kiemelte az elismert szakmaközi szervezet létrehozását, amely hozzásegíti az ágazatot a közös érdekek szem előtt tartásában, valamint a gördülékeny, közös munkák és fejlesztések mihamarabbi megvalósításában.

Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi oktató, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet létrehozásának fontosságát emelte ki, amiből az Európai Unió tagállamaiban mindössze egy elismert szakmaközi szervezet van jelen Spanyolországban.

A szervezet várhatóan idén a második negyedév elején hivatalosan is létrejöhet; alapelveinek tekinti az országos lefedettséget, az egységes gondolkodást az ágazaton belül, amely lehetőséget teremt az aktuális problémák megválaszolásában, illetve alapvető szerkezeti formának a vertikális szerveződést tekinti majd.

Végezetül kiemelte, hogy ezek a szakmaközi szervezetek a termelők és az ágazat valamennyi szereplőinek az érdekeit védik. Az előadások végeztével kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a szakma érdekeltjei osztották meg egymással tapasztalataikat, megvitatták a juh- és kecskeágazat aktuális kérdéseit, illetve a jövőbe tekintve a szakma előtt álló feladatokat is felvázolták.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu