Hazánkban is van már tenyésztője a dexternek, bár ismertsége, elterjedtsége még nagyon szerénynek mondható az állattartók körében.
Kelta marhák leszármazottja
Délnyugat-Írországban tenyésztették ki, ahol a kelták fekete szarvasmarhájából állították elő.
Pontosabban a XVIII. században nemesítette ki Mr. Dexter a kerry fajtából.
Standardját 1845-ben állította fel David Low. 1882-ben szállították az első dextereket Angliába, ahol a fajta törzskönyvét még ugyanabban az évben elsőként létre is hozták, majd 1919-ben Írországban is megalapították.
Ezeknek a szarvasmarháknak a megjelenése, külső és belső tulajdonságai hamarosan meghódították az angolokat, így 1892-ben már meg is alapították Nagy-Britanniában, Oxfordban a Dexter Fajtaegyletet. Idővel a fajta Írországból gyakorlatilag eltűnt, de továbbra is fajtatisztán tartották számos kis állományban Angliában és az Egyesült Államokban is. A dexter fajta összességében szerény létszámot képvisel Földünkön.
Korán termékenyíthető
A dexter szarvai rövidek, testét általában fekete szőrköntös fedi. Sötétvörös egyedei is léteznek, azonban a hímivarúak mindig sötétebbek. Olykor barnák is előfordulnak. Szőrköntösén fehér foltok nem találhatók, kivéve néhány apróbbat a köldök mögötti has tájékán, illetve a tőgyön, és előfordulhat néhány a faroktő körül.
Széles törzsével és rövid lábaival masszív megjelenést mutat. Tekintettel a kis testméretükre, a törzs széles és mély, a hátsó negyed domború, a végtagok jól izmoltak. Testalakulásuk a hústípusú fajták jellemzőit hordozza (jól izmolt far, széles hát), továbbá jó tejtermelők: évi 2500 kg mennyiséget termelnek (amely mintegy egynegyedét jelenti a holstein tehén termelésének) 4,0% zsír- és 3,5% fehérjetartalom mellett. A testméretéhez képest ez igen jelentős hozamnak számít.
Míg számos dexter egyed örökletesen suta, több példány visel olyan szarvakat, amelyek kicsik és vastagok, hímivarban előrefelé görbülve növekednek, míg nőivarban felfelé. A köröm szaruállományát – a többi fajtától eltérően – időnként szabályozni, faragni kell. A fajta egyaránt alkalmas a hústermelésre és a tejtermelésre, bár egyes tenyésztők gyakran döntenek csupán az egyik vagy a másik termelése mellett. A vágott test minősége jó, a csontváz finom, a húsa márványozott, nagyon ízletes.
A termelt tejmennyiség lehetővé teszi, hogy két borjat problémamentesen tápláljon valamelyik másik anya esetleges elhullása esetén. Az üszők ivarérése korai, így 15-18 hónapos korban már termékenyíthetők. Könnyű ellésű fajta lévén lehetővé válik a nagyobb húsfajtákkal való keresztezése is. A tehén egyetlen kis borjút hoz a világra, amely gyors növekedésű.
Ausztráliában a dexter a nagyobb zöldterületek, így a parkok tulajdonosai között vált népszerűvé, ahol a tehenek a fű legelésével kultúrállapotban tartják a gyepet. További előnyt jelent, hogy a vágásra érett egyedek testmérete összhangban van egy család húsfogyasztásával. Meg kell jegyezni, azt is, hogy Franciaországban a dexter fajta tulajdonságainak fejlesztése nem termelésorientált, hanem egy kistermetű, rusztikus, könnyen kezelhető marha tenyésztésére fektetik a hangsúlyt.
Igavonásra is használatos
Azonban gyakran emlegetik hármas hasznosítású fajtaként is, mivel némelyik gazdaságban igavonásra is használatos, lévén, hogy a gazdálkodási gyakorlatok tenyésztőnként és országonként eltérőek. Sokoldalúságuk a fajta egyik legnagyobb értéke, melynek köszönhető a dexter szarvasmarhának Észak-Amerikát, Dél-Afrikát, Ausztráliát és Európa nagy részét magába foglaló elterjedtsége.
Vágásra érettsége az USA-ban átlagosan 18-24 hónapos életkorban alakul ki, ahol kis mennyiségben, de jó minőségű, sovány hússal bővíti az ország hentesáru-választékát. Az elvárt átlagos vágási kihozatal 50-70%, szerénynek mondható vágási veszteség mellett. A dexter marha által előállított hús márványos, sötétebb színű.
A fajta tejtermelésére jellemző, hogy viszonylag gazdag tejzsírban (4%), és a teljes tej minősége hasonló a jerseyéhez. Egyesek szerint a teje könnyebben homogenizálható, mint a többi szarvasmarhafajtáé, lévén a dexter tejének kisebbek a zsírgolyócskái. Laktációs időszakban átlagosan napi 7,6-9,5 liter tejet termel.
A borjú kisebb születési súlyának, méretének köszönhetően a dexter bikákat előszeretettel alkalmazták az Egyesült Államokban nagytestű fajták első ellésű teheneinek apai partnereként, megelőzve így az esetleges ellési nehézségeket.
Jellemző örökletes betegségek
Néhány dexter szarvasmarha génjeiben a Chondrodysplasiát hordozza, amely rövidebb lábakat is eredményez. A Chondrodysplasiával érintett dexter egyed tipikusan 6-8 cm-rel rövidebb marmagasságú, mint a tulajdonságot nem hordozó fajtatársa. Gondoskodni kell tehát arról, hogy elkerüljük a Chondrodysplasia által érintett és attól mentes dexter együttes tenyésztését is, mivel 25%-os esély van arra, hogy a magzat még a vemhesség ideje alatt elpusztul. Ehhez egy DNS-teszt áll rendelkezésre a Chondrodysplasia gén kimutatására az állatból vett farokszőrminta vizsgálatával. Az elvetélt magzatot tenyésztői körben „bull-dog”-nak nevezik, mivel annak nagy feje, rövid orra, kiálló alsó állkapcsa és duzzadt nyelve van, valamint rendkívül rövidek a végtagjai. A szőrköntös színe leggyakrabban a fekete. A rövidlábú dexter szarvasmarhákat a Chondrodysplasia génekre heterozigótanak, míg a „bull-dognak” nevezett magzatokat homozigótának tekintik.
A Chondrodysplasiától eltérően, amely számos fizikai tünettel jelentkezik, a PHA nem mutat kifelé kifejezett jeleket, és csak DNS-teszttel lehet kimutatni. A Chondrodysplasiához hasonlóan a PHA által érintett dexter egyedeket nem szabad tenyésztésbe venni.
A dexter marha eredetileg jellemzően szarvalt volt, de az 1990-es években kinemesítettek egy örökletesen szarvatlan változatot is. A fajtának a többi fajtához képest rövid lábai vannak, ahol a rövidülés a térdtől a lábszár végéig terjed. A fajta egyedei nagyon mozgékonyak, és a szegényes földterületeken is sikeresen, hatékonyan tarthatók.
Növekvő népszerűség
A dexter fajta egyedei kifejezetten szénafogyasztók. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban is egyaránt ritka, de mindkét országban újbóli népszerűségnek örvend. Példa erre, hogy az Egyesült Királyságban a Dexter Cattle Society (Dexter Marha Társaság) több mint 4100 dexter tehenet számlált össze, mely kétszeres állománynövekedést jelentett a hét évvel korábbihoz képest. A dexter marha népszerűségét a bioélelmiszerek iránti igény, a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos egészségügyi aggodalmak és az élelmiszerárak emelkedése táplálja.
Talán hazánkban is lesz még több olyan vállalkozó szellemű tenyésztő, aki ilyen gondolatok jegyében dönt majd e fajta tartása mellett.
Dr. Toldi Gyula
ny. tudományos főmunkatárs
Kaposvári Egyetem
Agrár- és Környezettudományi Kar