Back to top

A Neumann-féle anyazárkázás 3 éve

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész és méhegészségügyi felelős 2017 őszén kísérleti jelleggel zárkázta hat családjánál a méhanyákat, majd az így mesterségesen kialakított fiasításmentes időszakban oxálsav szublimálással kezelte a családjait.

Neumann György módszere számos méhészhez eljutott, több cikk íródott és egy film is készült a technológiájáról (lásd a linkeket alul), valamint jó néhány egyesületnél is tartott előadást a témában határon innen és túl. De mi is történt pontosan az elmúlt években?

Neumann György ellenörzi az anyazárkát
Fotó: Hevesi Mihály

A kezdetek

A 2016/17-es tél Neumann György állományát is megtizedelte, mint oly sok más méhészét is. Mint kiderült, a családok elvesztésének oka nagyfokú atkafertőzöttség volt, annak ellenére, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan gondoskodott az atkairtásról – ekkor még konvencionális szerekkel. Ekkoriban akadt a kezébe egy kiadvány, amelyben olasz méhészek módszeréről olvasott, akik az anyák 25 napra történő zárkázásával értek el irányított fiasításmentes állapotot. Ezt a lehetőséget végiggondolva úgy döntött, kipróbálja hat családon.

Az olaszok az anya kiengedése után egyszeri oxálsav-csorgatásos kezelést végeztek. Ő hatékonyabbnak gondolta a szublimálást, így tett egy próbát:

négy családot oxálsav-szublimálással kezelt, kettőt pedig oxálsav-csorgatással. A kapott eredmények alátámasztották a feltételezését. A csorgatott családoknál jóval kevesebb atka hullott, a szer gyakorlatilag keresztülfolyt a fiasítás hiánya miatt laza telelőfürtbe húzódó családokon. A következő alkalommal ezek a családok is szublimálásos kezelésben részesültek, ekkor viszont lényegesen több atka hullott róluk, így már biztosra vehető volt, hogy a csorgatás hatékonysága nem kielégítő.

Kezelés a zárkában

Felmerült Neumann Györgyben, hogy az anya zárkázásának ideje alatt rendelkezésre áll egy olyan időszak, amikor bár van még fiasítás, de az atka csak kikelni tud, de elbújni nem, valamint egy olyan hosszabb időtartam, amikor fiasításmentes állapot mellett lehet atkát irtani, azaz akár sorozatkezelésben is lehet gondolkodni. 2018 nyarának elején próbaképpen zárkázott két anyát, és a zárkában töltött idő alatt is szublimálásos kezelésekben részesítette a családot.

Az anyák túlélték a kezelést, így az őszi technológiát már másképp tervezte: egy kezelést kap a család az anyák zárkázásának ideje alatt, és kettőt utána.

Így is valósult meg ősszel, már állományi szinten. Ekkor már néhányan felfigyeltek a módszerre, és csatlakoztak hozzá: többek között Tukacs Imre, Oláh Ferenc, Varsányi Szabolcs és én. A visszajelzések alapján nagyjából 500 méhcsaládról tudunk, ahol ezzel a módszerrel történt az őszi atkairtás.

A folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően mindvégig ismertük egymás eredményeit, melyek hasznosnak bizonyultak a későbbiek során is.

A családok mindenkinél kiteleltek, a tavaszi felfejlődés zökkenőmentesen zajlott, a tapasztalatok szerint a zárkázott családok erősebbek, vitálisabbak voltak, mint a nem zárkázottak (Neumann György, Oláh Ferenc és Tukacs Imre állományi szinten zárkáztak).

Alkalmazkodás a körülményekhez

A 2019-es szezon sok meglepetést okozott a méhészeknek országszerte. A májusi hideg időjárás, a különösen rajzós esztendő mind nehezítette a méhészek dolgát.

Az őszi anyazárkázás során felmerült, hogy indokolt lehet megpróbálni a négyszeri kezelésből álló sorozatot, valamint az anyák hosszabb ideig, 25 napig tartó zárkázását. Neumann György és én néhány családdal próbáltuk, majd ennek sikere után Varsányi Szabolcs állományi szinten végezte ezt. Az anyák – ahogyan az olasz méhészeknél is – gond nélkül kibírták a 25 napot a zárkában, a családoknak nem okozott gondot az eggyel több kezelés sem. A 2. sz táblázatból azonban egyértelműen látszik, hogy a négyszeri szublimálás is szükséges lehet. Míg a 2018-as évben három kezelés elegendő volt ahhoz, hogy a lehulló atkák számát tíz alá szorítsuk, 2019-ben ehhez négy kezelésre volt szükség. Hangsúlyosnak tartjuk, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni a családok állapotát és atkafertőzöttségük mértékét.

Az első anyazárka típus
A zárka fejlődése

Bár Neumann György újítása maga a technológia, neve a hazai méhészek körében egybeforrt a zárkával is, mely a módszer egyik kulcseleme.

Az első zárka elkészítésében Oláh Ferenc nyújtott segítséget. Ez egy mindkét oldalán Hanemann-rácsos, 10x10cm-es zárka volt, melyet selejtezésre váró lépbe vágtak.

Kissé nehezítette a munkát, hogy a méhek bepropoliszozták az anyarácsot a nútnál, így az anyák kiengedése nehezedett.

Ezen probléma kiküszöbölésére Neumann György átalakítást végzett a zárkán, melyre most már ponthegesztett anyarács került, melyet rászögelt a zárka keretére. Ezt a zárkát továbbra is lehetett lépbe vágva használni, azonban egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnt, ha egy felső keretlécre rögzítve került a fészekbe. Az így alkalmazott zárkánál a felső keretlécre távtartókat is készített, hogy meglegyen a megfelelő távolság a szomszédos lépektől, így biztosítva a zárka átjárhatóságát a méhek számára.

Ezekkel a változtatásokkal gyorsabb lett az anyalefogás, ill. –kiengedés, a zárka erősebb lett, és kevésbé sérülékeny.

Visszajelzések

Az első próbálkozások idején Neumann György még egyedül kísérletezett, majd a tapasztalatai megosztásával egyre több érdeklődő lett. Már a második évben ötszáz méhcsaládról volt tudomásunk, melynél ezzel a technológiával zajlott az őszi atkairtás. Ez a szám 2019-ben megközelítette a tízezret.

A huzalpálcás zárkában a méhek 10-15 perc múltán gondozásba veszik az anyát
Fotó: Hevesi Mihály
Számos méhésszel folyamatos a kapcsolattartás, az észrevételek megosztása. Ezekből a beszélgetésekből jutott tudomásunkra, hogy a technológia használható mindenféle kaptártípusnál és keretméretnél, nagyobb, többszáz családos állományban ugyanúgy, mint kisebben.

A munka nem áll meg. Neumann György csapatával együtt továbbdolgozik azon, hogy a technológiát tökéletesítse, és minden felmerülő kérdésre választ találjon.

A módszerről egy filmet is megnézhet itt: A Neumann-féle anyazárkázás

Lásd még első cikkünket a módszerről:  Atkaírtás anyazárkázás után

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Vigyázzunk magunkra a második hullámban: egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács

Előzze meg a betegséget! Ha immunrendszerünk rendben van, nem sok betegség tud leverni bennünket a lábunkról. Ősszel iskolakezdéskor, vagy a télvégén jelentkező megfázásos időszak próbára teszi az immunrendszerünket. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy ügyeljünk magunkra és másokra.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.