Back to top

A Neumann-féle anyazárkázás 3 éve

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész és méhegészségügyi felelős 2017 őszén kísérleti jelleggel zárkázta hat családjánál a méhanyákat, majd az így mesterségesen kialakított fiasításmentes időszakban oxálsav szublimálással kezelte a családjait.

Neumann György módszere számos méhészhez eljutott, több cikk íródott és egy film is készült a technológiájáról (lásd a linkeket alul), valamint jó néhány egyesületnél is tartott előadást a témában határon innen és túl. De mi is történt pontosan az elmúlt években?

Neumann György ellenörzi az anyazárkát
Fotó: Hevesi Mihály

A kezdetek

A 2016/17-es tél Neumann György állományát is megtizedelte, mint oly sok más méhészét is. Mint kiderült, a családok elvesztésének oka nagyfokú atkafertőzöttség volt, annak ellenére, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan gondoskodott az atkairtásról – ekkor még konvencionális szerekkel. Ekkoriban akadt a kezébe egy kiadvány, amelyben olasz méhészek módszeréről olvasott, akik az anyák 25 napra történő zárkázásával értek el irányított fiasításmentes állapotot. Ezt a lehetőséget végiggondolva úgy döntött, kipróbálja hat családon.

Az olaszok az anya kiengedése után egyszeri oxálsav-csorgatásos kezelést végeztek. Ő hatékonyabbnak gondolta a szublimálást, így tett egy próbát:

négy családot oxálsav-szublimálással kezelt, kettőt pedig oxálsav-csorgatással. A kapott eredmények alátámasztották a feltételezését. A csorgatott családoknál jóval kevesebb atka hullott, a szer gyakorlatilag keresztülfolyt a fiasítás hiánya miatt laza telelőfürtbe húzódó családokon. A következő alkalommal ezek a családok is szublimálásos kezelésben részesültek, ekkor viszont lényegesen több atka hullott róluk, így már biztosra vehető volt, hogy a csorgatás hatékonysága nem kielégítő.

Kezelés a zárkában

Felmerült Neumann Györgyben, hogy az anya zárkázásának ideje alatt rendelkezésre áll egy olyan időszak, amikor bár van még fiasítás, de az atka csak kikelni tud, de elbújni nem, valamint egy olyan hosszabb időtartam, amikor fiasításmentes állapot mellett lehet atkát irtani, azaz akár sorozatkezelésben is lehet gondolkodni. 2018 nyarának elején próbaképpen zárkázott két anyát, és a zárkában töltött idő alatt is szublimálásos kezelésekben részesítette a családot.

Az anyák túlélték a kezelést, így az őszi technológiát már másképp tervezte: egy kezelést kap a család az anyák zárkázásának ideje alatt, és kettőt utána.

Így is valósult meg ősszel, már állományi szinten. Ekkor már néhányan felfigyeltek a módszerre, és csatlakoztak hozzá: többek között Tukacs Imre, Oláh Ferenc, Varsányi Szabolcs és én. A visszajelzések alapján nagyjából 500 méhcsaládról tudunk, ahol ezzel a módszerrel történt az őszi atkairtás.

A folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően mindvégig ismertük egymás eredményeit, melyek hasznosnak bizonyultak a későbbiek során is.

A családok mindenkinél kiteleltek, a tavaszi felfejlődés zökkenőmentesen zajlott, a tapasztalatok szerint a zárkázott családok erősebbek, vitálisabbak voltak, mint a nem zárkázottak (Neumann György, Oláh Ferenc és Tukacs Imre állományi szinten zárkáztak).

Alkalmazkodás a körülményekhez

A 2019-es szezon sok meglepetést okozott a méhészeknek országszerte. A májusi hideg időjárás, a különösen rajzós esztendő mind nehezítette a méhészek dolgát.

Az őszi anyazárkázás során felmerült, hogy indokolt lehet megpróbálni a négyszeri kezelésből álló sorozatot, valamint az anyák hosszabb ideig, 25 napig tartó zárkázását. Neumann György és én néhány családdal próbáltuk, majd ennek sikere után Varsányi Szabolcs állományi szinten végezte ezt. Az anyák – ahogyan az olasz méhészeknél is – gond nélkül kibírták a 25 napot a zárkában, a családoknak nem okozott gondot az eggyel több kezelés sem. A 2. sz táblázatból azonban egyértelműen látszik, hogy a négyszeri szublimálás is szükséges lehet. Míg a 2018-as évben három kezelés elegendő volt ahhoz, hogy a lehulló atkák számát tíz alá szorítsuk, 2019-ben ehhez négy kezelésre volt szükség. Hangsúlyosnak tartjuk, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni a családok állapotát és atkafertőzöttségük mértékét.

Az első anyazárka típus
A zárka fejlődése

Bár Neumann György újítása maga a technológia, neve a hazai méhészek körében egybeforrt a zárkával is, mely a módszer egyik kulcseleme.

Az első zárka elkészítésében Oláh Ferenc nyújtott segítséget. Ez egy mindkét oldalán Hanemann-rácsos, 10x10cm-es zárka volt, melyet selejtezésre váró lépbe vágtak.

Kissé nehezítette a munkát, hogy a méhek bepropoliszozták az anyarácsot a nútnál, így az anyák kiengedése nehezedett.

Ezen probléma kiküszöbölésére Neumann György átalakítást végzett a zárkán, melyre most már ponthegesztett anyarács került, melyet rászögelt a zárka keretére. Ezt a zárkát továbbra is lehetett lépbe vágva használni, azonban egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnt, ha egy felső keretlécre rögzítve került a fészekbe. Az így alkalmazott zárkánál a felső keretlécre távtartókat is készített, hogy meglegyen a megfelelő távolság a szomszédos lépektől, így biztosítva a zárka átjárhatóságát a méhek számára.

Ezekkel a változtatásokkal gyorsabb lett az anyalefogás, ill. –kiengedés, a zárka erősebb lett, és kevésbé sérülékeny.

Visszajelzések

Az első próbálkozások idején Neumann György még egyedül kísérletezett, majd a tapasztalatai megosztásával egyre több érdeklődő lett. Már a második évben ötszáz méhcsaládról volt tudomásunk, melynél ezzel a technológiával zajlott az őszi atkairtás. Ez a szám 2019-ben megközelítette a tízezret.

A huzalpálcás zárkában a méhek 10-15 perc múltán gondozásba veszik az anyát
Fotó: Hevesi Mihály
Számos méhésszel folyamatos a kapcsolattartás, az észrevételek megosztása. Ezekből a beszélgetésekből jutott tudomásunkra, hogy a technológia használható mindenféle kaptártípusnál és keretméretnél, nagyobb, többszáz családos állományban ugyanúgy, mint kisebben.

A munka nem áll meg. Neumann György csapatával együtt továbbdolgozik azon, hogy a technológiát tökéletesítse, és minden felmerülő kérdésre választ találjon.

A módszerről egy filmet is megnézhet itt: A Neumann-féle anyazárkázás

Lásd még első cikkünket a módszerről:  Atkaírtás anyazárkázás után

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Nébih közreműködés a koronavírus terjedésének megakadályozásában

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak érdekében, hogy segítse az új típusú koronavírus terjedésének megakadályozását, több új intézkedést is bevezetett. A hivatal szakemberei többek között tematikus tájékoztatókat készítenek, valamint támogató szemlékkel segítik a vállalkozások biztonságos működését.